2019-től működhet a tudományos ipari park a szegedi lézerközpont mellett

2017. június 14. szerda, 06:31 • www.mti.hulézerközpont, tudományos ipari park, informatikai fejlesztés
A tervek szerint 2019-ben nyílhatnak meg az első intézmények a szegedi lézerközpont szomszédságába tervezett tudományos ipari parkban - közölte Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kedden a Tisza-parti városban. Az akadémikus a Rákóczi Szövetség helyi szervezete által szervezett konferencián elmondta, hogy a szegedi lézerközpont 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és ekkortól működhetnek az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

A lézerközpont a fotonika - az egyik legperspektivikusabban fejlődő iparág - tudományos hátterét bővíti, melyben az Európai Unió világszinten is vezető szerepet tölt be - tudatta a professzor. A lézerközpontban születő tudományos eredményeket hasznosító induló vállalkozások mellett a parkban számítanak a nemzetközi piacon már sikeres, nagy cégek jelenlétére is többek között a gyógyszeripar és az informatika területéről.
    
A parkban működik majd az EU tudományos nagyberuházásaként létrejövő Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, és a kecskeméti egyetemmel közösen járműipari kompetenciaközpont kialakítását is tervezik pályázati támogatással - mondta a rektor.
    
Herbert Schaden, a Zeiss kereskedelmi alelnöke elmondta, hogy az optikában és finommechanikában vezető szerepet betöltő cég nagyon szoros kapcsolatot ápol számos egyetemmel és kutatóintézettel. Hozzátette: eddig több mint harminc Nobel-díjas tudós használta kutatásaihoz a Zeiss termékeit például az orvos- és anyagtudomány területén.
    
Az éves szinten 4,8 milliárd euró bevételének 10 százalékát kutatás-fejlesztésre fordító vállalkozás örömmel bővítené partnerei sorát a Szegedi Tudományegyetemmel - közölte az alelnök.
    
Stephen Nickell, a Zeiss vezető termékmenedzsere kifejtette, a cég készítette a leggyorsabb pásztázó elektronmikroszkópot, amely elsősorban az idegtudományokban alkalmazható a sejtek kapcsolatainak feltérképezésére, de alkalmas a félvezetők, illetve a palagázkészleteket rejtő kőzetek vizsgálatára is.
    
A cég a technológia továbbfejlesztésében fontosnak tartják az együttműködést az SZTE kutatóival a neurobiológia, az orvostudomány és a szoftverfejlesztés területén - tudatta a szakember.