A digitális gazdaság kitörési pont lehet

2015. október 26. hétfő, 11:51 • www.internetkon.huInternetKon, Both Vilmos, Vityi Péter, IVSZ, Deutsch Tamás
Miközben a szélessávú lefedettség terén hazánk már jelenleg is az EU éllovasai közé tartozik, és a digitális gazdaság részesedése a magyar nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből az egyik legmagasabb az unióban, a hazai IKT-cégek (startupok és hazai piacon már sikeres KKV-k egyaránt) piacra jutási nehézségekkel, a nem IKT kkv-k pedig digitális eszközök és kompetenciák hiányával küzdenek. Az elektronikus közigazgatás terén is jelentős a lemaradás – hangzott el az InternetKon digitális gazdaságról szóló szakmai konferenciáján.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációban – a legszélesebb körű társadalmi párbeszéd után – szakmai konferenciasorozat indult, a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjét bevonva az InternetKon eredményei alapján készülő kormány-előterjesztés kidolgozásába. A konferenciasorozat újabb eseményén a résztvevők a digitális gazdaság és a digitális közigazgatás fejlesztése témakörében egyeztettek.

Both Vilmos, az InternetKon szakértője összefoglalta a konferencia témájához közvetlenül kapcsolódó négy InternetKon kérdésre adott válaszokat, majd ismertette az azokból adódó javaslatokat, következtetéseket. Előadásában leszögezte, hogy a sikeres hazai IKT-cégek nemzetközi piacra lépésének támogatása, illetve a startup cégek támogatása két eltérő logikájú megközelítést feltételez. A startupok támogatásával kapcsolatban Both Vilmos hangsúlyozta, hogy ez elsősorban olyan vállalkozás- és innováció-barát környezet kialakítását feltételezi, amely kedvez a kreativitásnak és a növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások létrejöttének és fejlődésének. Az IKT-ágazatban működő kkv-k javasolt fejlesztési irányáról szólva elmondta, az exportra értékesítés jelenthet garanciát a tartós növekedésre, ezért elsősorban az exportképességük fejlesztését célszerű támogatni. A nem IKT-ágazatban tevékenykedő kkv-k számára nyújtandó informatikai fejlesztések támogatását viszont a tulajdonosok, vezetők digitális kompetenciáinak fejlesztésével indokolt összekötni – tette hozzá a szakértő. A digitális közigazgatás témájában lehetséges fejlesztési irányként jelölte meg az e-közigazgatási fejlesztések kapcsán a leggyakoribb ügyek, a leggyakrabban használt szolgáltatások egyszerű internetes intézésének lehetővé tételét.

Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) alelnöke szerint a digitális technológia, a digitális változás területén Magyarország élen jár. Az IVSZ alelnöke ismertette, hogy álláspontjuk szerint milyen lépésekre lenne szükség a kormányzat részéről a digitális gazdaság és digitális közigazgatás területén. Elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizációt stratégiai területként szükséges megfogalmazni, melyhez a kormánynak javasolt lenne hozzárendelnie egy a digitális gazdaság fejlesztéséért felelős szervezetet. A költséghatékony szemléletet előtérbe helyezve az IVSZ javaslata, hogy a kormányzat intézményei preferálják a digitális technológiai megoldásokat. A gazdaságfejlesztés és innováció ösztönzés területén lehetséges irányként jelölte meg, hogy jöjjön létre egy IKT export stratégia, valamint folytatódjon a startup ökoszisztéma kiépítése. A digitális transzformáció már a legtöbb ágazatot elérte, ezért indokolt volna – akár a német példát szem előtt tartva – egy Ipar 4.0 akciótervet készíteni, illetve önálló kormányzati felelőshöz rendelni a digitális transzformáció ügyét.
 



Forrás: www.internetkon.hu

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója előadásában részletezte azon szempontokat, miért fontosak az állam számára a startup vállalkozások, kiemelve a kreativitást, mint exportcikket, a korszerű foglalkoztatási formákat, a tehetségek megtartását, továbbá a dinamikus növekedést. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az IKT-szektoron belül a startupok a legdinamikusabban növekvő vállalkozások. A főigazgató a majdani kormány-előterjesztés kapcsán azt javasolta, hogy törekedni kell a meglévő állami szolgáltatások továbbfejlesztésére, illetve a kockázatvállalás támogatására. Utóbbi körben olyan, kifejezetten az úgynevezett üzleti angyalok szerepvállalását ösztönző rendszer bevezetését tartja fontosnak, amely vagy adó-visszatérítés vagy kiegészítő támogatás formájában az ő kockázatvállalásukat támogatja.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a szakmai konferencián az elektronikus gazdaság fejlesztése kapcsán a digitális tudás fontosságát emelte ki, továbbá hangsúlyozta, hogy az egyesület álláspontja szerint elsősorban nem anyagi, nem technikai, nem infrastrukturális, hanem humán, kognitív tényezők akadályozzák a digitális gazdaság fejlődését. Ezért is tartja kiemelten fontosnak a GINOP-3.2.1 (Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia-fejlesztő program KKV-knak) konstrukciót, amelynek keretében az MKIK vezette konzorcium több ezer kkv digitális kompetenciáinak fejlesztését vállalta.

Janurik Lajos, az Újbuda SMART 11 Üzemeltető és Fejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az e-közigazgatás fejlesztése kapcsán tartott előadásában kiemelte, hogy a szabad szoftvereknek helyük van a közigazgatásban, de körültekintően kell kiválasztani a megfelelő minőségű és megfelelő támogatással rendelkező rendszereket. Fontosnak nevezte, hogy a közigazgatás elkerülje az úgynevezett vendor lock-in helyzetet, amikor egyetlen szoftverszállítótól kerül függőségbe. Emlékeztetett arra is, hogy a kizárólag szabad szoftverekre épülő stratégia is kockázatos, ezért érdemes vegyes rendszert létrehozni, elkerülve az egyoldalú kiszolgáltatottságot, egyben csökkentve a projektek teljes élettartamára számított költségeket.

Sántha György, az eGov Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közigazgatási szolgáltatások rendszerében fontos lenne létrehozni egy kulcsintézményt, amely egységes szabályozási keretek között, egységes műszaki alapokon, standard működési környezetben tevékenykedne, ezáltal gyorsan fejlődhetne az elektronikus közigazgatási rendszer. Felvetette a nemzeti adatvagyon jelenleginél hatékonyabb hasznosítását is, például egy olyan „adat ökoszisztémát” hozva létre, amelyből mind az állami, mind a piaci szereplők profitálhatnának.

Deutsch Tamás, az InternetKon vezetője zárszavában rámutatott: az elkövetkező időszak feladata, hogy a polgárok akaratnyilvánításának megvalósítását szolgáló kormányzati döntés-előkészítő előterjesztés elkészüljön. Az InternetKon20 kérdéssorában a digitális gazdaság és digitális közigazgatás fejlesztése kapcsán feltett kérdésekben is világos és egyértelmű volt a polgárok véleménynyilvánítása – mondta a miniszterelnöki biztos, aki hozzátette: fontos, hogy ezeknek megfelelően olyan szakmai javaslatok kerüljenek a kormány elé november közepén, amelyekben a piaci szereplők, a nyilvánosság műhelyei, a nonprofit-, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek döntő része egyetért, és meghatározza, hogy a célok eléréséhez milyen jogi, költségvetési, vagy kormányzati aktivitást érintő eszközök társíthatók.