A Digital Agenda magyarországi előrehaladása - 1. rész: e-kereskedelem

2011. június 21. kedd, 02:48 • infoter.eueKereskedelem
Május végén látott napvilágot az Európai Bizottság Digitális Menetrend (Digital Agenda) eredménytáblája, amellyel azt prezentálták, hogy az Európai Unió összességében és a tagállamok az elmúlt években milyen teljesítményt értek el a menetrendben elfogadott célok megvalósítása kapcsán. Első ezzel kapcsolatos elemzésünkben a jelentés e-kereskedelem mutatóit vizsgáljuk Magyarország vonatkozásában, különösen azon indikátorok kapcsán, ahol lemaradásban vagyunk a többi országhoz képest. Megpróbálunk rávilágítani mi lehet az oka a rosszabb (vagy jobb) teljesítménynek, milyen állami intézkedések vannak és milyen újakat lehetne foganatosítani ezen mutatók javítása érdekében.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

 

Az eKereskedelem helyzete a lakosság körében:

 

Mutató

EU 27 átlag

Magyar-ország

Az interneten árukat és szolgáltatásokat rendelő magánszemélyek aránya a lakosság százalékában

40.4

18

Az interneten árukat és szolgáltatásokat rendelő magánszemélyek aránya az internet használók százalékában

56.8

27.6

Az interneten árukat és szolgáltatásokat más EU országból rendelő magánszemélyek aránya a lakosság százalékában

8.8

2.9

Az interneten árukat és szolgáltatásokat más EU országból rendelő magánszemélyek aránya az internet használók százalékában

12.4

4.5

Az interneten (aukciókon keresztül) árukat és szolgáltatásokat értékesítő magánszemélyek aránya a lakosság százalékában

12.8

8.1

Az interneten (aukciókon keresztül) árukat és szolgáltatásokat értékesítő magánszemélyek aránya az internet használók százalékában

18.5

13

Internetre feltöltött tartalmat vagy szoftvert megrendelő (letöltő) magánszemélyek aránya a lakosság százalékában

11.7

3.8

Internetre feltöltött tartalmat vagy szoftvert megrendelő (letöltő) magánszemélyek aránya az internet használók százalékában

16.4

5.9

A hazai lakosság e-kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét illetően nagyobb lemaradás látható, évről évre csak lassan nő az online vásárló magánszemélyek száma: összehasonlításképpen 2007-ben az Eurostat adatai szerint 21% volt azon internet használók aránya, akik rendeltek a világhálón terméket vagy szolgáltatást – a fenti táblázat szerint ez az adat 2010-ben 27,6%, amely hozzávetőlegesen fele az EU átlagnak. Ennek ellenére Magyarországon a B2C áruházak forgalma évről évre 30-40%-al nő, ami azt jelenti, hogy aki már interneten vásárol, az egyre gyakrabban tesz ilyet. Az állampolgárok online kereskedelmi tevékenységében a következő tényezők játszanak alapvetően szerepet:

1.      Internetes ellátottság

2.      Digitális írástudás (internetezési képességek)

3.      Bizalmi tényezők

Az első 2 tényező kapcsán egy másik (Digital Agenda mutatókat érintő) elemzésünkben fogunk részletesebben szólni. Összességében elmondható: mind a szélessávú penetráció, mind az internetet használók aránya az utóbbi években javult, de még mindig vannak az országban olyan ellátatlan területek, ahol nehéz, vagy egyszerűen nem lehet szélessávon a világhálóra kapcsolódni, és még mindig vannak olyan digitálisan írástudatlan rétegek, akik nem élvezik az internet (így pl. az online vásárlás-értékesítés lehetőségének) előnyeit. Amelyek talán ezen problémákhoz képest is nehezebben leküzdhetők azok a bizalmi tényezők. Az internetes vásárlást jellemzően hármas bizalmi deficit nehezíti:

-         fizetéssel kapcsolatos bizalmatlanság (pl. az adatok illetéktelenek kezébe kerülnek)

-         minőséggel kapcsolatos bizalmatlanság (pl. használhatatlan lesz a termék)

-         szállítással kapcsolatos bizalmatlanság: (pl. a termék megsérül a szállítás során).

 

Az eKereskedelem helyzete a vállalkozások körében:

 

Mutató

EU 27 átlag

Magyar-ország

A vállalkozások teljes forgalmán belül az elektronikus értékesítés aránya (százalékban)

13.9

16.4

Beszerzési célból (legalább 1% mértékben) valamilyen számítógépes hálózatot használó vállalkozások aránya (százalékban)

26.8

17

Beszerzési célból (legalább 1% mértékben) valamilyen számítógépes hálózatot használó kis- és középvállalkozások aránya (százalékban)

26.4

16.8

Értékesítési célból (legalább 1% mértékben) valamilyen számítógépes hálózatot használó vállalkozások aránya (százalékban)

13.4

7.5

Értékesítési célból (legalább 1% mértékben) valamilyen számítógépes hálózatot használó kis- és középvállalkozások aránya (százalékban)

12.8

7.2

A hazai vállalkozások elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységének indikátorai eléggé felemás képet mutatnak. Ugyan a magyar adat kedvezőbb az uniós átlagnál, ha az összesített elektronikus forgalmat nézzük: a jobb mutató a nagyvállalkozásoknak (és az általuk bonyolított nagymértékű EDI forgalomnak), és nem a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-nak) köszönhető. Ugyanakkor az elektronikus kereskedelmi forgalom éves 30-40%-os növekedéséből az is leszűrhető, a piacon már most is ott lévő cégeknek jól megy a soruk.

Általánosságban elmondható: a hazai kkv-k még nem ismerik fel az internetes kereskedelemben rejlő lehetőségeket (sem a lakossági, vagyis B2C, sem a többi vállalkozás felé irányuló, vagyis B2B, relációban), illetve túl nagy befektetésnek ítélik meg az online értékesítési-beszerzési folyamatokat támogató alkalmazások bevezetését. A kis-és középvállalkozások egy része (szerint a hazai kkv-k közel %-a) még az alapvető internetes jelenlét (vagyis céges honlap) megteremtésére sem képes, náluk nem várható áttörés online kereskedelem vonatkozásában sem (legalábbis belátható időn belül).  

 

Állami (illetve egyéb) intézkedések a területen:

Közpolitikai intézkedések:

 A lakosság elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tájékoztatását szolgálja a területért felelős kormányzati szerv (jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – NFM) által üzemeltetett elker.hu portál, amely viszont évek óta nem frissülő tartalommal bír. Korábban a piaci oldallal együttműködve indult egy Fair Business nevű kezdeményezés, amely egy hazai elektronikus kereskedelmi minősítési rendszer létrehozását célozta, ez nem hozta el a kívánt eredményt. A vállalatok internetes megjelenésének növelése érdekében állami jellegű közpolitikai jellegű intézkedés nem igazán volt, jobbnak nevezhető piaci kezdeményezések viszont vannak (lásd a vezető internetes kereső nemrégiben indított programja).

Jogi eszközök:

Egy nemrégi elemzésünkben ecseteltük  http://www.infoter.eu/Article.aspx?ArticleId=273eb586-b11c-4137-80ca-270db43cbbd7 az e-kereskedelem jogi helyzetének és akadálymentesítésének kérdéseit, lehetőségeit, ezen túl további folyó állami intézkedés közül egyedül a hírközlési törvény újraszabása érintheti a témát.

Fejlesztéspolitikai (finanszírozási) programok:

 Az uniós forrásokat felhasználó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) vállalati informatikai fejlesztéseket támogató konstrukciói (lásd korábbi elemzésünk http://www.infoter.eu/Article.aspx?ArticleID=1970d78c-56a2-4581-b94b-9f8e2590e0e2 ), különösen a július 1-től beadható, több milliárdos forráskeretű GOP 2.2.1 - KMOP 1.2.5 ’Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása’ pályázatok több más célterület mellett támogatják a vállalkozások internetes megjelenését (vállalati portál) és az internetes értékesítés lehetőségének megteremtését (vállalati webáruház bevezetését) is (vagyis a fejlesztési költségek egy részét államilag megfinanszírozzák).

Lehetséges állami intézkedések a jövőben a terület fejlesztése érdekében:

 Az NFM által kialakított Digitális Megújulás Cselekvési Tervben „Az elektronikus kereskedelem ösztönzése” intézkedésnél két akció szerepel:

1.Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok folyamatos nyomon követése és aktualizálása. 

Főbb elemei:

a) Rendszeres konzultáció az e-kereskedelemhez kapcsolódó érdekképviseleti szervezetekkel, civil szervezetekkel és hatóságokkal

b) A fenti szervezetektől jövő kezdeményezések egyeztetése a kormányzaton belüli

c) Amennyiben szükséges, az adott terület ágazati felelősével együttesen jogszabály-módosítás kezdeményezése

A másik akció:

2.      Elektronikus kereskedelem – fogyasztói bizalom növelése.

Tartalma:

a) Az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítése a hírközlési szabályozási reformban

b) Folyamatos konzultáció a fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetekkel

c) Amennyiben szükséges – és a feladat nem kezelhető a hírközlési szabályozási reform keretein belül – a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyeztetve jogszabály-módosítás kezdeményezése

d) Az érdekképviseleti szervezetek által javasolt programok lehetséges kormányzati ösztönzőinek vizsgálata

e) az elker.hu elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos portálnak az érdekképviseletek javaslatainak figyelembevételével való folyamatos fejlesztése

Véleményünk szerint fenti kormányzati akciók megvalósítása (bár egyes elemek nehezen kivitelezhetőnek tűnnek, lásd pl. kormányzatilag elérendő jogszabály módosítások) a terület fejlesztése érdekében (a meglévő fejlesztéspolitikai programok továbbvitelével – érdekes módon az uniós pályázatokra a Digitális Megújulás Cselekvési Terv nem utal) elégségesek lehetnek.

Ezek mellett indokolt lehet még az alábbiak átgondolása, elérése:

I. További, elsősorban lakosságot érintő tájékoztatás: javasolt lenne állami kezdeményezésű intézkedéssel (pl. információs kampány kidolgozásával és elindításával) mérsékelni az e-kereskedelmet érintő indokolatlan, tájékozatlanságból fakadó, bizalmi aggályokat.

II. E-kereskedelmi minősítési rendszer: a fogyasztói bizalom fokozásának nemzetközileg is bevett módszere egy, a Fair Businessnél jobban kiterjeszthető, jobban menedzselt, a piaci szereplők által is befogadható minősítési rendszer kialakítása, amelynek alapja egy megfelelő marketinggel támogatott védjegy, amely azt jelzi a fogyasztónak, hogy egy adott e-bolt eleget tesz egy szigorú minősítési szempontrendszernek.

Kövesdi Zoltán

 

 

 

Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések