A digitális belső piac – Infotér elemzés 1. rész

2011. október 14. péntek, 08:25 • Infotérpiac, online, internet, hírközlés, digitális,
Az Európai Digitális Menetrend hét pillérét bemutató elemzéssorozatunk mai állomásán a hírközlés belső piacának értékelését foglaljuk össze az internet-használat terjedése és az online tartalmak kérdésköre kapcsán. Az ehhez a témához szorosan kötődő, a hírközlési piac szabályozási fejleményeit bemutató elemzésünket egy következő cikkben olvashatják. Csak emlékeztetőül: a sorozat első részében a digitális íráskészségek jelenlegi szintjét mutattuk be, a másodikban pedig a szélessávú hálózatok jelenlegi állapotát elemeztük.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása
    2010-ben az EU lakosságának 74 százaléka legalább egyszer használta a világháló, amely 4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest. Ezen belül a rendszeres internet-használók aránya, azaz akik az uniós terminológia szerint hetente legalább egyszer felmennek a világhálóra, elérte az Unió összlakosságának 65 százalékát. Ha az évi átlagos növekedési ütem az eddigieknek megfelelően alakul, akkor a 2015-re kitűzött 75 százalékos célt akár már 2012-re teljesítheti az Unió. A számokból azonban az is kiderül, hogy eddig a viszonylag egyszerűbben elérhető polgárok váltak felhasználókká, míg a valamilyen okból hátrányos helyzetűek továbbra is távol maradnak az internet használatától.

Az internet-használat intenzitása az EU27 lakosságának  százalékában


Forrás: European Digital Agenda, 2011

    A legaktívabb internet-használók körébe már a 2006-os felmérés során is nem meglepő módon a legfiatalabb korosztályok tartoztak, akiknek az arányát csak a munkában álló diplomások aránya haladta meg. Érdekes jelenség, hogy a 25-54 éves kor közötti korosztály esetében az iskolai végzettség jelentős vízválasztónak számit, míg az 55-74 év közötti korosztály továbbra is átlag alatti használati mutatókat produkál. Ez utóbbiak körében is döntő tényező az iskolázottság. A felsőfokú végzettségűeknek 74, a középfokú végzettségűeknek 42, az alapfokú végzettségűeknek pedig csupán 20 százaléka használta a világhálót 2010-ben.

Rendszeres internet-használók az EU27-ben, 2010, életkor és iskolai végzettség szerinti bontásban


Forrás: European Digital Agenda, 2011

Online tartalom

    A felhasználók növekedésével párhuzamosan, illetve abból következően az elmúlt 4 évben a különböző online tevékenységek trendjében is jelentős növekedés volt tapasztalható. A korábban szinte kizárólag offline tevékenységek szép lassan „átköltöznek” a világhálóra. Az újságolvasás, a hírgyűjtés, továbbá a tanulás különböző formái és az elektronikus bankolás is – ahogy az a következő ábrákon jól megfigyelhető – egyre inkább online tevékenységnek számít.

Online tartalmak trendjei (a lakosság  százalékában)


Forrás: European Digital Agenda, 2011

    2010-ben a lakosság majdnem 40 százaléka használta az internetet oktatási célokra az Európai Unióban. Ez 2009-hez képest szerény, mindössze 2 százalékpontos növekedést jelent. A legaktívabb országok értelemszerűen éppen azok (pl. Luxemburg, skandináv országok), amelyek az általános IKT-használat tekintetében is élen járnak. Magyarország a vezető országoktól jelentősen, de az EU átlagától is számottevően lemaradva az országok utolsó negyedében található.

Az internet oktatási célú használata a lakosság  százalékában, 2009-2010


Forrás: European Digital Agenda, 2011

    Az online bankolás tekintetében évek óta moderált növekedés tapasztalható az EU területén, ami 2009-ről 2010-re 4 százalékpontot jelent, így az EU lakosságának immár 36 százaléka intézi a pénzügyeit online. Magyarországon csupán minden ötödik lakos érintett, ami majd’ fele az EU átlagának.

Online bankolás a lakosság  százalékában, 2009-2010


Forrás: European Digital Agenda, 2011

    Az elmúlt három évben ugyanakkor jelentősen bővült azon internetezők aránya, akik a világhálót újságolvasásra, tévénézésre, rádióhallgatásra, általános értelemben vett hírszerzésre használják. Ma az EU lakosságának kicsit több mint harmada tájékozódik a webről, 26 százalékuk pedig rádiót és tv-t is interneten néz.

Webrádió/TV használata az EU lakosságának  százalékában


Forrás: European Digital Agenda, 2011


    Felhasználói tartalom tekintetében az elmúlt évek eredményei látszanak stabilizálódni. Átlagosan az EU szélessávval rendelkező polgárainak kb. 40 százaléka töltött fel valamilyen online tárhelyre audiovizuális tartalmat, így fényképet, videót, vagy zenét 2010-ben. Ezzel szemben, kicsit kevesebb mint 30 százalék azon polgárok aránya, akik chatelnek, vagy valamilyen online fórumon cserélnek eszmét különböző témákról.

Felhasználói tartalom a szélessávú internettel rendelkező háztartásokban élők  százalékában


Forrás: European Digital Agenda, 2011

    A játékokat, képeket, filmeket és zenét letöltő felhasználók aránya viszonylag stabil maradt az elmúlt négy évben, ami azt indikálhatja, hogy az új felhasználók a régiekhez hasonló használati mintákat követnek. Mindent összevetve a felhasználók 40 százaléka töltött már le valamilyen audiovizuális terméket, ugyanakkor a komolyabb szakértelmet kívánó szoftverletöltés csak a felhasználók 31 százaléka esetében volt megfigyelhető.

Szoftver-, játék-, kép-, film- és zeneletöltés az internet-használók  százalékában, 2010


Forrás: European Digital Agenda, 2011

    Összességében inkább moderáltnak nevezhető növekedés jellemezte mind az internetet használók, mind az igénybe vett online szolgáltatások terjedését. A növekedés dinamikája iskolai végzettség és kor szerint is eltérő mintákat mutat, de miközben a fiatalok országonként hasonló szeletet harapnak ki a használók köréből, addig az idősek esetében a használati mutatók esetenként komoly eltéréseket is mutatnak. Ez utóbbiban feltehetően fontos szerepet játszhatnak az országok különböző e-befogadási kezdeményezései, amelyekkel a társadalom idősebb tagjait próbálják az internet használatára ösztönözni.

Kelemen Gábor
Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések