A Facebook nem politikai csodafegyver

2013. december 18. szerda, 13:04 • www.hirado.huFacebook, politika, Twitter, kampány,
Azt vizsgálták, Magyarországon is annyira hatékony kampányeszköz-e a legnépszerűbb közösségi oldal, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Egyre elfogadottabb az az álláspont, hogy a közösségi kommunikációs csatornák teljesen megváltoztatják a politikai kommunikáció eszköztárát, hiszen a közéleti tájékozódásban egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a személyes kapcsolatokon és élményeken alapuló források. A Facebook és a Twitter mind hatékonyabb kampányeszközökké válik a politikusok kezében, esetükben egyértelműen megfigyelhető a közösségi média professzionális használata.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

 A Nézőpont Intézet Médiaműhelye 2 ezer fős, személyes megkérdezésen alapuló kutatást végzett, hogy megvizsgálja: Magyarországon is annyira hatékony kampányeszköz-e a Facebook, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Fontos hangsúlyozni, az alábbiak nem műszeres mérési adatok, hanem a választókorú lakosság körében végzett, önbevalláson alapuló kutatásból származó következtetések.

Az eredmények szerint hazánkban a Facebook nem tekinthető a leghatékonyabb politikai kampányeszköznek, a választók jelentős része távolságtartó a közösségi portálon történő közéleti állásfoglalásokkal szemben.• A választók jelentős részét nem lehet e médiumon keresztül elérni, hiszen a 18 évnél idősebb internetezők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tagja a Facebook-nak. Ez az adat a választókorú lakosság 39 százalékát jelenti mindösszesen. 
• Ugyan a portál használatát jelentősen befolyásolja az életkor, mégis minden választókorú korcsoportban található egy nagyszámú tábor, amelyik elutasítóan viseltetik az oldalra történő regisztrációval szemben. 
• A felhasználók számára a Facebook sokkal inkább szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget jelent, mint véleményformáló eszközt. A felhasználók 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem oszt meg politikai tartalmú cikkeket, míg 61 százalékuk állítása szerint soha nem szól hozzá politikai tartalmú bejegyzésekhez.
• A politikai tartalommal szembeni távolságtartást mutatja az is, hogy csak kis számú felhasználó állította, követ a Facebook-on keresztül különböző politikai szereplőket: 2 százalék említette a pártot, 3 százalék mondta, hogy politikust, míg politikai jellegű civil szervezetet 4 százalék követ. Érdemes külön is kiemelni, hogy az iskolázottság jelentősen befolyásolja a felhasználók ezen attitűdjét: míg az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők esetében nincs jelentős eltérés e kérdés esetében, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nyíltabban fejezik ki e módon pártpreferenciájukat.
• A Facebook nem tekinthető igazán hatékony politikai mobilizációs csodafegyvernek, hiszen a felhasználók egy kisebb csoportja (21 százalék) szokta bejelölni, hogy részt vesz különböző eseményeken; közülük mindössze 5 százalék említette a tüntetéseket, 6 százalék pedig az egyéb politikai eseményeket. Ez az adat szintén jól mutatja, hogy a felhasználók távolságtartók politikai szimpátiájuk ilyen irányú kifejezésével szemben. 
• A Facebook-felhasználók pártpreferenciáját tekintve a Fidesz a legnépszerűbb párt, 41 százalékos támogatottsággal, míg a második a Jobbik 16 százalékkal. Az Együtt-PM szövetséget felhasználók 11 százaléka választaná, az MSZP-t 8, az LMP-t pedig 5 százalék. A Demokratikus Koalíciót a közösségi portál használóinak 2 százaléka említette.

A kutatási adatokból kirajzolódik, hogy az oldal választókorú magyarországi tagjai távolságtartóak a portálon keresztüli politikai vélemény-kifejezéssel. Másrészről azonban a politikai szereplők számára szükségszerű, hogy részesei legyenek az ott folyó kommunikációnak. A kisebb pártok esetében hatékony eszköz lehet üzeneteik továbbítására, valamint jól alkalmazható azon szereplők kezében is, akiknek a tábora jól meghatározható, vagy jelentős részben fiatalokból áll.
Kapcsolódó dosszié: Hitelesség az interneten