A felhőkre tekint az Európai Bizottság új digitális stratégiája

2012. szeptember 28. péntek, 07:29 MTI - EU Bizottság • stratégia, EU, digitális, Cloud
Új digitális stratégiát hirdetett meg csütörtökön az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy serkentse az európai vállalkozások termelékenységét és a központi kormányzatok hatékonyságát az úgynevezett számítástechnikai felhő (cloud computing) alkalmazása révén. A kifejezés adatállományok - szövegfájlok, képek, videók - és szoftverek távoli számítógépeken történő tárolására utal. Ezekhez a távoli eszközökhöz a felhasználók interneten keresztül férhetnek hozzá, az általuk választott módon.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Ez gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb és potenciálisan biztonságosabb, mint ha egy adott helyhez kötött számítástechnikai tárolási-hozzáférési megoldást alkalmaznának. Számos népszerű szolgáltatás - mint például a Facebook, a Spotify és a webalapú e-mail - cloud computing technológiákra épül. A felhőalapú megoldások tényleges gazdasági előnyei azonban abból fakadnának, ha a vállalkozások és a közszektor szélesebb körben használná őket.

Az új uniós stratégia szerint fontos, hogy kijussanak "a műszaki szabványok útvesztőjéből", és élvezni lehessen az átjárhatóság, az adathordozhatóság és a visszafordíthatóság nyújtotta előnyöket. Ennek érdekében a szükséges szabványokat 2013-ra ki kellene választani. Az EU támogatni kívánja az uniós szintű tanúsítványi rendszereket a felhőalapú szolgáltatást nyújtó megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében.

http://ec.europa.eu/


Szintén figyelmet kíván fordítani Brüsszel arra, hogy biztonságos és tisztességes szolgáltatási feltételeket dolgozzanak ki a számítástechnikai felhővel kapcsolatos szerződésekhez. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a tagállamok és az ipar részvételével úgynevezett Európai Számítástechnikai Felhő Partnerséget akar létrehozni annak érdekében, hogy kihasználják a közszféra vásárlóerejét. Ez a szektor adja ugyanis az összes információtechnikai kiadás 20 százalékát, és ezzel a részaránnyal már befolyásolni lehet a felhőalapú szolgáltatások európai piacát - növelhető a felhőalapú szolgáltatást nyújtó európai szolgáltatók versenyképességi esélye, miközben olcsóbb és színvonalasabb e-kormányzati szolgáltatásokra nyílik mód.

Az Európai Bizottság számításai szerint az új stratégia segítségével 2020-ig 2,5 millió új európai munkahelyet lehet teremteni, és az uniós GDP éves szinten nettó 160 milliárd euróval - körülbelül 1 százalékkal - bővülhet.

Hasznos linkek

A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában – Mit jelent ez számomra? (MEMO/12/713)

Az Európai Bizottságnak „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában" című közleménye

A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában – Kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum

IDC-tanulmány: „Quantitative Estimates of the Demand for Cloud Computing in Europe and the Likely Barriers to Take-up” (A számítási felhő iránti európai igénnyel kapcsolatos mennyiségi becslések Európában és az esetlegesen felszámolandó akadályok)

Előzmények

A stratégiával kapcsolatos mai bejelentés kapcsolódik az adatvédelmi szabályok naprakésszé tételére vonatkozó 2012-es bizottsági javaslathoz, illetve a kiberbiztonság európai stratégiájához, amelynek előterjesztésére az elkövetkező hónapokban kerül sor. A számítási felhőre vonatkozó európai szabályok kidolgozása előfeltétele annak az akadálymentes digitális térnek, amelyben valóra válhat az igazi egységes digitális piac. Ezek az intézkedések egy olyan átfogó erőfeszítés részét képezik, amelynek célja a dinamikus és megbízható internetkörnyezet létrehozása Európában.

A számítási felhő előnyei a méretgazdaságosságában rejlenek. A számítási felhő technológiáját bevezető szervezetek 80%-a legalább 10–20%-os költségmegtakarítást ér el. Ezenkívül jelentős eredmények várhatók a termelékenység fokozásában, amennyiben a technológia széles körben elterjed valamennyi ágazatban.

Jelenleg a közös szabványok és egyértelmű szerződések hiánya számos potenciális felhasználót elrettent a felhőalapú megoldásoktól. A felhasználók nem biztosak abban, milyen szabványokra és tanúsítványokra van szükségük a követelmények és jogi kötelezettségeik teljesítéséhez. Ilyen kötelezettség például annak biztosítása, hogy saját adataik és ügyfeleik adatai biztonságban legyenek, illetve hogy az alkalmazások képesek legyenek együttműködni. A felhőalapú szolgáltatást nyújtó szolgáltatók is átláthatóbb szabályrendszert szeretnének a felhőalapú szolgáltatások nyújtását illetően: hogyan lesznek rendezhetők a jogviták, illetve miképpen biztosítható, hogy az adatok és szoftverek könnyen legyenek mozgathatók a felhőalapú szolgáltatást nyújtó különböző szolgáltatók között.