A netes bűncselekmények kétharmada banki művelethez köthető

2013. október 17. csütörtök, 11:57 • OrientPressInternetes bűnözés, online bankolás, Kiberbűnözés, e-payment,
Az internetes bűnözés konzervatív becslések szerint is évi 100 milliárd dolláros kárt okoz a világon és gyorsan terjed: például csak 2013 első negyedévében mintegy 113 ezer online banki felhasználót károsítottak meg rosszindulatú szoftverek segítségével. Világszerte a banki weboldalak 81 százaléka tartalmaz komoly sérülékenységet, a mobilalkalmazások többségével különösen könnyű visszaélni. A hazai trendek alapvetően a nemzetközi tendenciákat követhetik. Ez is oka annak, hogy egyre több hazai pénzintézet végeztet rendszeresen biztonsági auditokat. A tét óriási: az ügyfelek bizalmának fenntartása – erre figyelmeztet a BDO Magyarország IT Megoldások üzletága.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Magyarországon az online fizetési módok közül a banki átutalást a lakosság túlnyomó többsége biztonságosnak értékeli. A nemzetközi statisztikák szerint ugyanakkor az internetes csalások mintegy kétharmada pénzügyi műveletek érint: 33 százalékuk online fizetéskor (e-payment), 17 százalékuk online bankoláskor (e-banking), 13 százalékuk pedig online vásárláskor történik. Ráadásul az esetek 40 százalékában az áldozatok képtelenek megtéríttetni a kárukat.

Hogy a banki oldalak milyen módon válhatnak az internetes bűnözők terepévé, akkor az alábbi beszédes nemzetközi statisztikák adnak képet.

Különösen elgondolkodtató tény, hogy a támadások 96 százaléka nem komplikált támadás, illetve, hogy az incidensek többségét csak legalább egy hét elteltével, egy harmadik fél fedezte fel.

A bizalom fenntartásának számos eszköze van. Egyrészt a leggyakoribb típust jelentő behatolási (hacking) incidensek mintegy 90 százaléka soha nem kerül nyilvánosságra. Másrészt – és ez a hazai banki gyakorlatban mindenképpen pozitív vonás – a károk megtérítésében az itthoni bankok igen együttműködőek. Bár nincs erre vonatkozó magyar statisztika, a legalább részleges megtérítések aránya hazai viszonylatban kedvezőbb lehet a nemzetközileg kimutatott 59 százaléknál.

„A hosszú távon is eredményes stratégia azonban a probléma valódi okának megszüntetése, illetve reálisabb megközelítéssel annak minimalizálása lehet – magyarázza Miklós Márton, a BDO Magyarország IT Megoldások üzletágának ügyvezetője. – Ezt felismerve egyre több hazai pénzintézet vezet be többszintű biztonsági auditot, melynek során nem csak a külső, de a sok esetben annál is nagyobb veszélyt rejtő belső sérülékenységet is kiszűrhetik.”

„Az idei évben az adatbiztonsági piacon új irányt figyelhetünk meg – hívja fel a figyelmet a BDO szakembere, Miklós Márton. Míg korábban az adatszivárgást megakadályozó biztonsági rendszerek fejlesztése és alkalmazása volt a fő irány, ma a fókusz az adott alkalmazások, szoftverek biztonsági szintjének növelésére helyeződött át.”