Abrakadabrából indult, a világ legnagyobb online boltja lett

2019. július 8. hétfő, 14:00 • hirado.hu
Huszonöt éve, 1994. július 5-én alapította meg az amerikai Jeff Bezos az Amazon.com elnevezésű vállalatot, amely ma már a világ legnagyobb online áruháza, Bezos pedig a világ leggazdagabb embere.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Bezos 1964. január 12-én született az új-mexikói Albuquerque városában egyedülálló anyától, aki később egy Mike Bezos nevű kubai bevándorlóhoz ment feleségül. Kora gyermekkorától vonzotta a fizika és a számítástechnika, szülei garázsában laboratóriumot rendezett be. Már a középiskolában elindította első vállalkozását, alsóbb évfolyamosoknak szervezett nyári tábort. A Princeton Egyetemen kiváló eredménnyel végezte elektromérnöki és számítástechnikai tanulmányait, diplomázása után a Wall Streeten helyezkedett el és felső vezetői szintre küzdötte fel magát.

A világ legnagyobb folyójáról kapta nevét a weboldal

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1992-ben úgy döntött, hogy a szövetségi államok nem vethetnek ki forgalmi adót az online kereskedelmi ügyletekre, hacsak a kereskedőnek nincs telephelye az adott államban.

Bezos felismerte a lehetőséget (az online kereskedelem évi növekedését akkoriban 2300 százalékosra becsülték) és 1994. július 5-én bejegyeztette a Cadabra.com vállalkozást, amelynek telephelye a Seattle közeli Bellevue-ben fekvő házának garázsában volt. A név az abrakadabra szóból származott, de miután többen félrehallották és a cadaver (hulla) szóra asszociáltak, Bezos a világ legnagyobb folyójáról Amazon.com-ra változtatta, mert biztos volt abban, hogy az ő cége is a világon a legnagyobb lesz.

Azt sem hagyta számításon kívül, hogy az A betűvel kezdődő név a betűrendes keresési listák élén fog szerepelni. Elemzése során húsz, interneten is terjeszthető terméket vett számításba és végül a könyvek mellett döntött.
 

(Fotó: MTI/EPA/Victoria Bonn-Meuser)


Néhány alkalmazottal, három szerverrel, a barátai között végzett tesztelés után 1995. július 16-án indította el online könyvkereskedését. A cég minden reklám nélkül egy hónapon belül az összes amerikai államba és 45 országba adott el könyveket, forgalma elérte a heti 20 ezer dollárt, meghaladva Bezos legmerészebb várakozásait.

Az Amazon azután is az élen tudott maradni, hogy a hagyományos könyvkereskedők is észbe kaptak és elindították saját online boltjaikat. A konkurencia jogi eszközökkel is igyekezett akadályozni. 1997-ben a Barnes and Noble perelte be, azt állítva, hogy hamisan nevezik magukat a világ legnagyobb könyvesboltjának, hiszen az Amazon csak könyvközvetítő cég. Később a Walmart áruházlánc vádolta meg azzal, hogy az Amazon üzleti titkokhoz jutott, ez az eljárás peren kívüli megegyezéssel zárult.

A Kindle hozta meg az áttörést

Bezos fokozatosan diverzifikálta a cég profilját, 1998-tól CD-t és videókat, idővel ruhákat, elektronikai termékeket, játékokat is árulni kezdett, a könyvesboltból Amerika egyik legnépszerűbb webáruháza lett. A cég 1997-ben jelent meg a tőzsdén, a jól átgondolt üzleti modellnek és terjeszkedésnek köszönhetően Bezost 1999-ben a Time magazin az év emberének választotta.

A cég logójába abban az évben került be a kezdő A betűtől a Z-ig ívelő nyíl, amely nem csak egy mosolyt jelképez, de azt is, hogy az Amazonon valóban minden kapható.

A „dotcom lufi” 2000-es kipukkadása után az Amazon árfolyama is megrogyott, de még abban az évben is minimális nyereséget tudtak kimutatni. Az igazi áttörést a cég saját fejlesztésű e-könyv-olvasója, a Kindle hozta meg 2007-ben, amelyre a cég természetesen tartalmat, e-könyveket is kínált. Rövid időn belül több millió darabot adtak el belőle, valóságos divatcikké nőtte ki magát, így egy időben több Kindle-t adott el a cég, mint papíralapú könyvet. 

Jelenleg a tizedik generációs modelleknél tartanak, idén tavasszal mutatták be a legújabb változatot.

Az Amazon 2011-ben a Fire modellel lépett be a táblagépek piacára, zenei és filmes streaming szolgáltatást indított, 2013-ban 250 millió dollárért szerezte meg a patinás Washington Post című napilapot. A cég újabb nagy üzleti dobása az Amazon Web Services megjelenése volt, csak a saját fejlesztésű és bárki által bérbe vehető felhőszolgáltatás évente tízmilliárd dollár bevételt produkál.

Fontosak a technológiai újítások a cég számára

Az Amazon részvényeinek árfolyama újabb és újabb csúcsokat dönt, manapság 1900 dollár fölött jegyzik (a kibocsátási árfolyam 18 dollár volt), tavaly októberben az Apple után második cégként haladta meg piaci tőkeértéke az egybillió dollárt. Az Amazon számos vállalatot vásárolt fel, legutóbb nagy visszhangot keltett, hogy a Whole Foods Market élelmiszerkereskedő-láncot 13,7 milliárd dollárért kebelezte be.
 

Az Apple után másodikként érte el a billiós cégértéket az Amazon (Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo)


A terjeszkedés mellett az Amazon számára fontosak a technológiai újítások is, már 2013 óta kísérletezik csomagszállító drónokkal, Európában 2016-ban a brit polgári légiközlekedési hatósággal együttműködve Cambridge-ben alakította ki drónposta (Prime Air) kézbesítő központját. 2018-ban nyílt meg az első olyan bolt, ahol az Amazon-regisztrációval rendelkezők a polcról levett áruval sorban állás nélkül távozhatnak, a digitális számlát mobiljukra kapják és Amazon-számlájukról vonják le a pénzt.

Bezos manapság válásával szerepel a lapok címoldalán: volt felesége, akivel 1993-ban házasodtak össze, és aki az Amazon egyik első alkalmazottja volt, a cég részvényeinek 4 százalékát, vagyis 38 milliárd dollárt kap, ezzel az Amazon-vezéré a világ messze legdrágább válása. Bezos azonban még így is a világ leggazdagabb embere marad, vagyona az érvágás után is 116 milliárd dollárra rúg majd.