zene

Áldás vagy átok az internet a zeneiparra?

2014. július 17. csütörtök, 07:36 • www.orientpress.huzene, internet, mobilkommunikáció, zeneipar
A technológiai haladás, különösen az internet és a mobilkommunikáció fejlődése gyökeresen alakította át zenefogyasztási szokásainkat is. Az átlagos hallgató számára már nem az fontos, hogy birtokolja kedvenc zenekara albumát, hanem hogy minél előbb hozzájusson a legfrissebb szerzeményhez. A világtendenciák a hazai zeneiparban is jelentkeztek, amely Magyarországon is felborította a szerzői jog egyensúlyát. A részletekről Horváth Péter, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója nyilatkozott, akit az aktív alkotók világából MC Columbo, az Irie Maffia és a Brains együttesek tagja saját tapasztalatokkal erősített meg.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

A ProArt Szövetséget tíz évvel ezelőtt a szcéna öt legfontosabb jogkezelő szervezete hozta létre: az Artisjus, az Előadóművészeti Jogvédő Iroda, a FilmJUS, a HUNGART és a MAHASZ. Az elsődleges cél az volt, hogy a kultúra fogyasztása mind a közönség, mind pedig az alkotók számára megfelelő – tehát jogkövető - módon valósulhasson meg. “A CD-eladások mellett kezdett egyre erőteljesebben felbukkanni az internet adta lehetőség, amely nem csak a művek reklámozását segítette, hanem egy új terjesztési formaként jelent meg” – mondja a szövetség igazgatója. A problémát az okozta, hogy felborult a felhasználók és a szerzői jogosultak (szerzők, előadók, hangfelvétel előállítók) közötti egyensúly. A kalóz oldalak használata gyorsabban terjedt el, mint ahogyan a jogszerűen működő szolgáltatások elindulhattak volna. “Onnantól, hogy az internet egyre szélesebb körben terjedt el hazánkban is, és a megjelent hangfelvételek digitalizálása otthoni körülmények között is megtörténhetett, könnyen el lehetett juttatni a zenét bárkihez. Erre egy komoly gazdasági kalóz vállalkozás ipar is kialakult, akik a bevételek tekintetében is messze megelőzték a legális szolgáltatásokat” – magyarázza Horváth Péter.

A jogszabályi háttér rendelkezésre állt, de sem a zeneipar, sem pedig a felvevőpiac nem tudta tartani a versenyt a technológiai fejlődéssel. A jelenség a fizikai hordozók vásárlásának radikális csökkenésében volt tetten érhető elsődlegesen, amelynek eredményeképpen napjainkra alig találunk lemezboltot országszerte. A kutatások szerint a zenefogyasztás viszont nem csökkent, sőt, növekedett. “Ahhoz, hogy itthon is elérhetőek legyenek, szárba szökkenjenek a legális szolgáltatások a jogérvényesítés területén is lépni kellett. A ProArt egyik feladata, hogy az erre hivatott hatóságok munkáját segítse” – fejti ki a vezető. Ehhez járult hozzá például a NAV tevékenysége, amelynek eredményeképpen két év alatt sikerült szinte teljesen felszámolni a legkártékonyabb illegális szolgáltatói rendszereket, az úgynevezett fizetős FTP-ket. Ezalatt a ProArt állandóan kutatja a fogyasztói attitűdöt, amelynek jelenleg a legfontosabb jellemzője a minél gyorsabb és felhasználóbarátabb elérés. “Az aktuális, számukra fontos zenét szeretnék elérni, nekik már nem fontos, hogy a polcukon gyűjtsék a lemezeket.”

A szerzői jogi szabályok betartása mindkét fél számára fontos: a zenésznek azért, mert ebből él, a közönségnek pedig azért, mert így kaphat minőségi szolgáltatást, és újat is. A változásokat első kézből erősítette meg a haza könnyűzenei szcéna két zenekarában is aktív tagként működő MC Columbo is: “Amiből a zenekarok manapság meg tudnak élni, az egyrészt a koncertezés, másrészt pedig a jogdíjak.” CD-t promóciós célokra gyártanak csak, napjainkra számukra is sokkal nagyobb szereppel bírnak az online zeneszolgáltató oldalak. “Mindenképpen ennek az irányába ment el a világ, sokkal több innen a bevétel, még úgyis, hogy csak számokat töltenek le, nem egész albumokat” – mondja a zenész. Ezt erősíti meg Horváth Péter is: “Már megjelentek az online értékesítésekből befolyt összegek azon a palettán, ami a művészek számára fontos. Innentől a fizetőképes kereslet megvan, és ami hosszú éveken át a kalóz csatornákon valósult meg, áttevődött a legális piacra.' Évek óta jelen vannak a magyar piacon is on-line zenei szolgáltatások, így a pl. a dalok.hu, a Deezer, a Spotify, a korlatlanzene.hu, a Hungaroton records, és talán nem csak az Apple termékek használói számára ismert az iTunes, amely a kezdetektől éllovasa a biztonságos, minőségi szolgáltatásnak. A ProArt a tudatosságra nevelés jegyében saját kampányokat is szervezett az elmúlt években, valamint az előadók körében felméréseket.

Kapcsolódó dosszié: Hitelesség az interneten