Az EKOP jelene és jövője

2011. április 6. szerda, 02:00
A végső egyeztetések szakaszában jár az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 2011-2013-as akcióterve, ezzel utolsó szakaszához érkezik az a hétéves tervezési időszak, amely 2007 óta döntően meghatározza a hazai informatikai fejlesztéseket. Az INFOTÉR.EU látogatói folyamatosan olvashatják az ezzel kapcsolatos híreket, legutóbb pedig videointerjút láthattak Csapody Dániellel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetőjével. Folytatva a tájékoztatást, ezúttal kétrészes cikksorozatban foglalkozunk az EKOP közelmúltjának tapasztalataival és jövőjével.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A tavaly megalakult új kormány 1251/2010. számú határozatában jelentősen átalakította a 2007–2008. és 2009–2010. időszak akcióterveit. Az újjászerveződő minisztériumok akadozó, finanszírozási egyensúlytalanságokkal küzdő projekteket találtak, ezért egyes kiemelt projekteknél kétségesnek tűnt az eredményes befejezés. A Kormány döntése azokat a projekteket érintette, amelyek jelentős forrással rendelkeztek, de a csúszások után várható eredmény nem mutatkozott ezzel arányosnak, vagy pedig a mögöttes szakpolitikai koncepciók változtak meg. Az Új Széchenyi Terv ugyan közigazgatási célú informatikai pályázatokat nem tartalmaz, a módosításokban mégis közrejátszhatott a két nagy támogatási forma közötti összhang kialakítása.

Első körben törlésre került az interoperabilitás, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren működő elektronikus szolgáltatások informatikai biztonsági auditja és szervezetszintű technológiai értékelése, a telefonos ügyfél-kiszolgálási rendszer, az elektronikus azonosítás megteremtése, a zártcélú hálózati szolgáltatások bővítése a szolgálat-, bevetés- és mentésirányítási rendszerek közötti kommunikáció megalapozásához, biztosításához, a hatósági eljárások elektronikus támogatása és az elektronikus adatcsere az államigazgatási szervek között című kiemelt projekt.

A talpon maradók közül sikeresen zárultak azok a kisebb projektek, amelyek konkrét szolgáltatások fejlesztésére irányultak, jó példa erre a jogügyletek biztonsága projekt, amely ügyvédek, közjegyzők számára teszi lehetővé a jogügyletek résztvevő feleinek adatellenőrzését. Az egyablakos vámügyintézés és a cégbírósági rendszerek korszerűsítését is eredményesen zárták. A Központi Gazdálkodási Rendszer kiépítése és az elektronikus fizetés megvalósítása című projekteket ugyan nem törölték, de megvalósításuk igen sok nehézségen át zajlik, mivel ezek hatóköre kifejezetten széles, ezért számos közigazgatási szerv érintett a fejlesztésben.

2010. decemberben a kormány ismét módosította az akciótervet (1314/2010. számú Korm. határozat), ezúttal azonban már bekerültek az új célkitűzéseket tükröző nevesítések.

A korábbi Miniszterelnöki Hivatal jogutóda, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két projekttel is megjelenik az EKOP-ban, projektgazdaként felügyeli az egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítását és az oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítését. A PMISZK – új nevén Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség – és a Kopint-Datorg Zrt. a kormányzati informatika infrastrukturális ágát képviselő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása mellett négy projektet kezel, néhány cél – pl. a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer azonosító és kézbesítő rendszerének modernizációja – a korábbi akcióterv egyes projektjeiben is megjelent fejlesztési eredményként, a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása viszont új cél, eredményeként megszülethet a teljes magyar fejlesztéspolitikát lefedő egységes támogatáspolitikai infrastruktúra.

A véglegesnek tekinthető listában megfigyelhető a központosítás, néhány központi nagy szervezetnél koncentrálódnak a fejlesztések, a helyi igazgatás háttérbe szorult. Érdemes figyelemmel kísérni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium projekt-orientáltságát is. A korábbi évek tapasztalataitól eltérően az NFM mellett a KIM is erőteljesen jelen lesz az informatikai fejlesztések területén.

Elemzésünkben az EKOP pályázatokra koncentráltunk, meg kell azonban említeni az ÁROP és EKOP projektek eltávolodásának tendenciáját. A két operatív program jellegét és céljait tekintve összefügg, a jelenlegi nevesítésekből láthatóan azonban nem rendelkezik közös tengellyel.