Az EU betiltaná az apróbetűs szerződési feltételeket

Neelie Kroes szerint főként a fogyasztók érdekei miatt szigorúbban kellene szabályozni a szolgáltatók működését. Ma az Európai Parlamentben (EP) vitát szerveztek a nyílt internetről, pontosabban a netsemlegesség (net neutrality) alkalmazásáról az Európai Unióban.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az összejövetel vitaindító előadását az egységes európai versenysemleges digitális piac iránt elkötelezett, a digitális menetrendért felelős alelnök, Neelie Kroes tartotta.
Kroes asszonyról eddigi tevékenysége alapján tudni lehet, hogy az unió tagállamainak jövőjét jelentős mértékben a digitális gazdaság fejlesztésében látja, és törekvéseinek középpontjában a fejlett, bizonyos elemeiben a világ más részei előtt járó infrastruktúra, illetve az erre alapozott üzleti gyakorlat áll. Mai beszédében is ezek voltak fő elemek.

Legálisan szabályozni természetesen szabad és kell is
Bevezetőjében kiemelte, hogy nemcsak a gazdasági előnyök miatt fontos a nyílt és szabad internetes információáramlás fenntartása, hanem azért is, hogy az EU demokratikus alapértékeinek érvényesülését is biztosítsák általa. Ehhez annak az alapelvnek a betartása szükséges, hogy a digitális korszakban minden körülmények között alap legyen a média és véleménynyilvánítás szabadsága.
Ám ez a szabadság nem lehet anarchikus, mondta el az alelnök, aki a KRESZ-t hozta fel példaként: senkinek nem lehet korlátozni a szabad mozgását, azt, hogy milyen autót vesz, ám a többiek védelmében szükségesek a közlekedési szabályok, azok betartatása, a vezetők képzése, az adók és útdíjak megfizetése stb., vagyis a szabad mozgás biztosításának vannak keretei. Ugyanakkor, mondta el az alelnök, az internet mégis nagyon más hálózat: itt roppant nehéz megtalálni az egészséges egyensúlyt szabadságok és korlátozások között – ám a végső cél a felhasználók érdekeinek védelme kell legyen.

Nem egyszerű
A problémák bonyolultságának érzékeltetéseként Neelie Kroes megemlített néhány valós gondot. Elsőként a forgalomszabályozásra tért ki: habár az adatáramlást biztosítani kell, napjainkban elképesztő mértékben növekszik a hálózatokon átvitt adatok mennyisége, olyan mértékben, hogy az infrastruktúra fejlesztése alig tudja követni, így érthető és elfogadható, ha a szolgáltatók a működés optimalizálása miatt bizonyos mértékig és módokon kontrollálják az adatáramlást, hogy a felhasználóik többsége bizonyos időszakokban, illetve körülmények között ne szenvedjen lassulástól, esetleg kieséstől. Amennyiben a forgalomszabályozás kiegyenlítésre törekszik – pl. egyes „adatfaló” felhasználók által okozott extrém leterheléstől igyekeznek megvédeni a többieket –, ez a tevékenység üdvös és helyénvaló, mondta el az alelnök. Ráadásul a felhőszolgáltatások, a cloud computing terjedése miatt ez a probléma egyre súlyosabb, melyre új megoldásokat kell találni a szabályozás szintjén is.
A megengedő bevezetés után tért rá Neelie Kroes arra, amit már évek óta mond: a forgalomszabályozás örve alatt a szolgáltatók gyakran saját önös érdekeik szerint is beavatkoznak az információáramlásba, ami elfogadhatatlan. Egy 2011-es uniós felmérésre alapozva az alelnök közölte, hogy a vezetékes internet esetében öt elfizetőből egynél, a mobil internetnél pedig minden harmadiknál a szolgáltató jogtalanul korlátoz szolgáltatásokat – igen gyakran úgy, hogy a felhasználó nem is tud róla. Ahogy Kroes korábban sokszor felemlegette már: a korlátozások olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, melyek versenytársai az ISP saját szolgáltatásainak, például a mobilszolgáltatók önkényesen fellépnek az ingyenes vagy kedvező tarifákkal dolgozó netes VoIP-cégekkel szemben.

Verseny és innováció
De más problémák is vannak: a szolgáltatók nagyon gyakran nem biztosítják az előfizetőknek azt a hálózati sebességet, amelyért a felhasználók a szerződés alapján fizetnek. Ha egy kifizetett szolgáltatás minősége nem éri el a megállapodásban szereplő értéket, akkor az élet más területein a fogyasztó hatékonyan fel tud lépni az érdekeiért – ám az internet esetében ez nem így van, a felhasználók sokkal kiszolgáltatottabbak, mint pl. egy hűtő vásárlása esetén.
Neelie Kroes itt tért rá a vita elsődleges témájára, a netsemlegességre. Az alelnök szerint a virágzó európai digitális piac számára elengedhetetlen a net neutrality, ám ezt sok irányból fenyegetik, ezért szükséges szabályozói szinten is beavatkozni, és pontokba foglalta a legfontosabb teendőket:

  • az innováció serkentése érdekében az új szolgáltatásokat tilos legyen korlátozni csak azért, mert nagy sebességű internetkapcsolat szükséges az igénybevételükhöz

  • hathatósan kell fellépni annak érdekében, hogy a jelenlegi gyakorlat, amikor a szolgáltatók sokoldalas, igen bonyolult jogászi nyelven megfogalmazott szerződéseket íratnak alá az előfizetőkkel, megszűnjön: a jövőben egy ilyen szerződésnek egyszerűnek és könnyen átláthatónak kell lennie

  • a jelenleginél sokkal átláthatóbbá és egyszerűbbé kell tenni a szolgáltatóváltást, el kell érni, hogy a szolgáltatók a lehető legkevesebb feltétellel engedjék a változtatást

  • szigorúan tiltani kell az olyan korlátozásokat, melyeket a szolgáltatók az interneten megjelenő versenytársak esetében alkalmaznak (pl. egy telefonos szolgáltató ne korlátozhassa a Skype-ot semmilyen módon)

Beszéde végén Neelie Kroes ígéretet tett arra, hogy az általa említett szabályozási módszerek szerepelnek majd a jelenleg készülő EU-s távközlési reform várhatóan jövő év elején megjelenő új koncepciójában.