Csepreghy: a sikeres gazdaságpolitikához párbeszédre van szükség

A sikeres gazdaságpolitikához párbeszédre és szövetségre van szükség - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára kedden a Széchenyi kártya programot működtető Kavosz Zrt. kis- és középvállalkozások (kkv) számára tartott rendezvényén, Budapesten. A gazdasági szektorral folytatott párbeszéd, szövetség vezetett egyebek közt oda, hogy 2014-2020 között az uniós források 60 százaléka a gazdaságba kerül - közölte Csepreghy Nándor, aki felidézte, hogy 2010-ben a kormány egyik legfontosabb feladata volt, hogy a 2007-2013-as európai uniós források felhasználásában "mentse a menthetőt", végül Magyarország a teljes rendelkezésre álló forrást fel tudta használni.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Csepreghy Nándor hangsúlyozta, van értelme az európai kohéziós politikának, Nyugat-Európának szüksége van a kelet-európai növekedésre, ezért 2020 után is marad a közös fejlesztéspolitika.

Az államtitkár úgy vélte, ha 2020 után nem lesznek nemzetállami kormányok, akkor az európai közösség nem lesz képes meghatározni saját érdekét. "Látható módon most Brüsszelben többségben vannak azok a politikusok, akik az európai választókkal nem tudnak dűlőre jutni, ezért sokkal inkább abban érdekeltek, hogy kicseréljék a választókat. Ezt meg lehet tenni, de ez az Európai Unió végnapjait fogja jelenteni" - mondta Csepreghy Nándor. Kifejtette, a nemzetállami kormányok adják a garanciáját annak, hogy legyen Európai Unió. Hozzátette, 2020 után el kell indulni a britek kilépését követő negatív folyamatból a pozitívba. Elmondta, a Balkán félszigetet csatolni kell az európai közösséghez, hiszen a piacbővítéssel az európai közösség egységesen tud gazdasági növekedést elérni.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, a legnagyobb kihívás a fenntarthatóság. Álláspontja szerint a fenntartható növekedés gazdasági, a fenntartható fejlődés társadalmi kategória. A kamarának a gazdaságpolitika alakításában meghatározó szerepe van - jelentette ki, és egyebek között példaként említette, hogy részt vettek az uniós források elosztásában, szerepet vállaltak a felsőoktatás átalakításában, a szakképzésben és a felnőtt képzésben, segítik a digitalizáció bevezetését a gazdaságban a Modern vállalkozások programmal, illetve közreműködnek a gazdaság fehérítésében.

A kamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által menedzselt Széchenyi kártya értékét mutatja, hogy 2001 óta működő programról van szó, amely tavaly a legsikeresebb évét zárta, 206 milliárd forintot helyezett ki a kkv-hoz - mondta Parragh László.

Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar kkv-szektor a gazdaság egyik legfontosabb szereplője, amelyet gazdasági súlyának megfelelően kell kezelni. A kkv-k gondjai, hiányosságai között említette a Kavosz vezérigazgatója, hogy a szektor kitettsége nagyobb a nagyvállalatokénál, nehezebben jutnak forráshoz, képzett munkaerőhöz, kevésbé hatékonyak, érzékenyebben érinti őket a bürokrácia és az adóterhelés.