Dinamikusan fejlődik az internetes közösségi vásárlás

2011. szeptember 1. csütörtök, 07:15 • MTIközösségi vásárlás, Bónusz Brigád, GKIeNET,
Becslések szerint napjainkban mintegy hatvan cég működtet internetes közösségi vásárlási oldalt, számuk az év végére a százat is elérheti, s bár nincs egy éve, hogy ez a vásárlási forma Magyarországon is elindult, a GKIeNET felmérése szerint 2011 áprilisában már a 14-74 év közötti lakosság 1,5 százaléka vásárolt terméket vagy szolgáltatást ezeken az oldalakon.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
    Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád közösségi vásárlási oldal egyik alapítója és tulajdonosa elmondta, hogy az éves forgalmuk előreláthatólag 1,5 milliárd forint felett lesz a várhatóan nagyon erős utolsó negyedévnek köszönhetően. A forgalomból bruttó 30 százalék a Bónusz Brigád szolgáltató cégé. Hozzátette, a következő időszakban a piac konszolidációját és a nagyok közti kiélezett küzdelem további erősödését várják, miközben a piac folyamatosan bővülni fog.
    Az üzleti modell az Egyesült Államokból származik: lényege, hogy a vásárlói közösségek erejét kihasználva lealkudják az egyes szolgáltatások árait, és a kedvezményes ajánlatokból jelentős mennyiséget értékesítsenek. A kedvezmény az 50 százalékot is meghaladhatja, aminek következtében a Bónusz oldal vásárlói eddig mintegy 1 milliárd forintot takarítottak meg. Az oldalon regisztráltak száma meghaladja a félmilliót, a Facebookon több mint 290 000 rajongójuk van.
    A 2010. szeptember 1-én indított vállalkozás a GKIeNET felmérése szerint az egyik legnagyobb az árbevétel, az egy ajánlatra vetített értékesítés, a Facebook követők száma, valamint a reklámfelületek tudatos és megfelelő használata alapján. A közösségi vásárlás üzleti modellje az interneten még nem értékesített szolgáltatásokat ad el: például szépségipari szolgáltatásokat, nemzetiségi éttermek ajánlatait, fogászati és más egészségügyi kezeléseket, sportélményeket, családos és kisgyerekes szolgáltatásokat, illetve utazási ajánlatokat. Célközönsége a huszonöt év feletti városi nők, akik eddig nemigen vásároltak az interneten: az oldal vevőinek fele azelőtt még sohasem vett semmit a weben. Heller Gábor, szintén alapító és tulajdonos elmondta, a közösségi vásárlás magával hozta az online bankkártya-használat növekedését is, amit mutat, hogy mára ez a fizetési forma vette át a vezetést a banki utalástól.
    A két alapító kifejtette: a magyar piacon is aktuális kérdés az amerikai szereplők valamelyikének megjelenése. Romániában például már működik az egyik legnagyobbnak, a Grouponnak a leányvállalata, míg a cseh és a szlovák piacon a helyi vállalakozások uralják a piacot. Úgy vélték, a román és cseh piac tulajdonságai és fejlődése között nincs jelentős különbség, ám ha a lokális piacvezető cégek együttműködnek, méltó ellenfeleivé válhatnak az amerikai multinacionális vállalatoknak. Az alapítók szerint a Bónusz Brigádnak minden esélye megvan arra, hogy a jövőben regionális szereplővé váljon.
    Az alig egyéves működésre visszatekintő bónuszokat, kuponokat értékesítő, nagyon gyorsan fejlődő közösségi vásárlói internetes kereskedelmi oldalak forgalma az idén várhatóan jóval meghaladja a 2 milliárd forintot, de elérheti a 3 milliárd forintot is. A GKIeNET-BCE E-buisness Kutatóközpont korábban bemutatott elemzése szerint a növekedést befolyásolja az is, hogy milyen gyorsan bővül az internetes vásárlás.
    A szolgáltatást vagy terméket ajánlónak azért éri meg a kupon-bónusz oldalakon szerepelni, mert nagy reklámfelületet kap a kedvezményért cserébe, s úgy tud nagy márkaismertséget elérni, hogy nem költ rá nagy összeget. Ezen túlmenően kialakíthat egy törzsvevőkört is, illetve a kedvezményért vásárlók az üzletbe látogatásukkor megvesznek olyan termékeket és szolgáltatásokat is, ami már teljes árú.