Hatalmas érdeklődés a 3. e-közigazgatás Képzés és Konferencián

2018. március 12. hétfő, 20:06 Kiss Franciska
Gyakorlatorientált előadások, meglepő fejlesztések, tehermentesítő áttörések – mi történt január elseje óta a közigazgatásban, és hogyan reformálta meg alapjaiban az elektronikus átalakulás a szegmens minden ágazatát? A konferencia több tucat előadója, a létező összes aspektusból körüljárta a mindenki életében meghatározó szerepet játszó közigazgatást.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Az Urániában megrendezésre került e-Közigazgatás Képzés és Konferencia már a kora reggeli órákban érdeklődők tucatját vonzotta. A kapunyitáskor kígyózó sorokban várakoztak a résztvevők, a tömeg pedig a kimerítő szakmai programsorozat végére sem fogyatkozott.

Az idén harmadik alkalommal megrendezésre került konferencia fókuszában az e-közigazgatás állt, de előadások javarésze csoportosult a napokban hatályba lépett 3/2018 BM rendelet köré is. Szinte nem volt olyan felszólalás, ahol ne került volna az adott szakterület képviselőjétől méltatásra vagy említésre a fent említett két markáns téma, ami talán nem is meglepő, hiszen a digitalizáció már az ügyintézés minden szintjét átszővi, legyen szó a legegyszerűbb postai művelettől a bonyolultabb cégkapus rendszerig.

A flottul működő közigazgatáshoz, az e-fejlesztéseken vezet az út

Néhány évvel korábban sokan csak álmodoztak arról, hogy az órákon át tartó ügyintézés néhány kattintásra rövidül, ahogy arról is, hogy a legbonyolultabb műveletek elvégzéséhez sem kell több különböző közigazgatási szervet megjárni. Ez az álom, mára valósággá vált, és testet öltött a 2018. január 1-jével elstartoló elektronikus közigazgatás képében.

Sok év jogszabályalkotási és informatikai fejlesztési munka előzte meg azt, hogy az elektronikus közigazgatás szintet lépett, de megérte, mert, ahogy a köszöntőbeszédben Hajzer Károly államtitkár úr is elmondta: az e közigazgatás, az ügyfélkapu, és az elektronikus szolgáltatásokat biztosító szervek ötösre vizsgáztak. „Hatalmas fordulat következett be az e-közigazgatás területén. Nekem az a véleményem, hogy jó eredményeket értünk el” – tette hozzá az informatikai helyettes államtitkár.

Az említett sikerek mindegyike pedig jó körhatárolható volt az előadásokban is. A DMS One Zrt. szakmai igazgatója Varga László például kiemelte, hogy az iratkezelési szoftverek az e-közigazgatás operációs rendszerévé váltak, ezzel megkönnyítve mind az állampolgárok, mind az adatfeldolgozó szervek életét. Hiszen így elegendő egyetlen platform ahhoz, hogy az ügyintézéshez szükséges iratok és nyomtatványok biztonságosan gazdát cseréljenek. A 3/2018 (II. 21.) BM rendelet, amely a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményeket összesíti pedig csak jobban rásegített erre.

Az is kiderült, hogy melyik a leghatékonyabb szeüsz, illetve melyiket részesítik leginkább előnyben az állampolgárok.

„A legtöbbet használt fejlesztés, a postai szeüsz és az elektronikus érkeztető környezet, ami sok munkát le tud venni a postai dolgozók válláról, hiszen a többlépcsős munkafolyamatot egyszerűsíti” – mondta Hajzer Károly. „Az állampolgárok körében az ePapír a legnépszerűbb, ami kiváltja a hagyományos levelezést. Így a kitölött kérvények akár a saját lakásunkból is indíthatók.”

Ami az egyszerűséget illeti. Az előadások során az érintett területek szakértői a leggyakrabban felmerült, e-ügyintézési folyamatokkal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolták, sőt a NISZ senior termékmenedzsere, gyakorlatorientált módon, lépésről lépésre vezette végig a részvevőket az eHR rendszeren. A változatos szakami előadások között egy kis mókázásra is volt idő, a Netlock Kft. munkatársa egy látványos bűvészprodukcióval mutatta be, hogy az e-közigazgatás és a digitális aláírás segítségével a hitelességi problémák úgy tűnnek el, mint a zárt tenyeréből a kendő: gyorsan és láthatatlanul.

A szakmai előadássorozatot a kávé és ebédszünetében is sokan méltatták. Ki a részletesen és jól kifejtett előadásokban, ki pedig a program egymásra reflektáló beszédjeiben lelte kedvét.

Mi vár 2018-ban az e-közigazgatásra?

Az e-közigazgatás sikerességét felhasználók száma is mutatja. A hatvanéves kort betöltött aktív felhasználók meglepően magas arányban vannak jelen, de a cégek is közel félmilliós regisztrációval képviseltetik magukat. Ez a szám pedig napról napra növekszik, ami az állandó fejlesztéseknek és a felhasználóbarát felületeknek is köszönhető.

S miről szól majd a 2018-as év a közigazgatásban? „Egyre inkább a digitalizálás elterjedéséről, valamint a kormány a háztartásokat magas sávszélességű internettel fogja ellátni, így a háztartások kapcsolódhatnak és átállhatnak a digitális környezetre. Ezen kívül természetesen tervezzük az e-közigazgatási szolgáltatások bővítését is” – árulta el Hajzer Károly.