Egyre gyakoribbak a kibertámadások

2017. június 29. csütörtök, 16:40 • www.hirado.hu
Egyelőre még felmérni sem tudják a szakemberek, hogy mekkora károkat okozott pontosan az újabb világméretű hackertámadás. Még arról is zajlik a vita, hogy a Petya nevű vírus, vagy egy másik zsarolóvírus szabadult el tegnap. Félő, hogy egyre gyakrabban lesznek ilyen támadások. Nemes Dániel IT-biztonsági szakértő az M1 Ma Este című műsorában azt mondta: az már kiderült, nem a Petya nevű vírusról van szó.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A zsarolóvírusok jellegzetessége, hogy titkosítják a sikerrel megtámadott gépek tartalmát, hogy pénzt kérjenek azért, hogy az adatokat visszaszerezze a tulajdonos. A konkrét esetben ez azért furcsa, mert látszólag zsarolóvírusról van szó, de gyengén építették fel a hálózatot, ahogy a pénz el tudna jutni a támadókhoz – fogalmazott Nemes Dániel.

Ez tehát azt jelenti, hogy vagy amatőrök voltak az elkövetők, vagy nem ez volt a valódi cél; a modern támadások jelentős részét ugyanis valójában nemzetállami titkosszolgálatok követik el – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy van több ország, amely kifejezetten fejlett az ilyen típusú támadásokban, és így visel háborút. Ilyen többek között Észak-Korea, Kína, Irán, Oroszország és az Egyesült Államok is rendelkezik ilyen képességgel – fejtette ki a szakember.

Nemes Dániel kiemelte: ennek a kódnak a terjedése jóval lassabb, mint a korábbi hasonló támadás esetében és feltehetően nem okoz akkora károkat.

A szakember ugyanakkor nem gondolja, hogy e problémák meg fognak oldódni, és ilyen támadásokra továbbra is lehet majd számítani.

Adatpusztítás volt a cél

Közben az orosz Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat bejelentette: nem zsarolóvírus volt az elmúlt napokban globális méreteket öltő hackertámadásban bevetett kártevő, mert helyreállíthatatlanul teszi tönkre a megfertőzött számítógépek adatállományát.

A Kaspersky közleményében figyelmeztet, hogy az elmúlt napokban lezajlott tömeges vírusfertőzésben Petya, ExPetr és NotPetya nevet kapott kártevők által kódolt adatállományt a “váltságdíj” kifizetése esetén sem lehet helyreállítani.

A fertőzés természetét elemezve a Kaspersky szakemberei megállapították, hogy a fertőzést terjesztők célja nem anyagi haszonszerzés, hanem a gépek adatállományának az elpusztítása volt.