GOP Vállalati SaaS központ pályázati projektek (2. rész) – Infotér elemzés

2012. április 27. péntek, 06:49 • InfotérGOP, SaaS, pályázat, projekt, támogatás, elemzés, EU, Cloud, MAG Zrt.
A GOP 3.4.1 Vállalati SaaS központok konstrukció első (2009-es) kiírásának eredményeiről szóló cikkünk előző részében ismertettük a hátteret, és megkérdeztük a pályázatokat kezelő intézmény (MAG Zrt.) vezetőjét arról, hogy azóta milyen előrehaladást lehetett tapasztalni, mik a tanulságok mind uniós intézményrendszeri, mind pályázói oldalról. Mostani elemzésünkben azt terveztük bemutatni, hogy ugyanez hogyan fest a másik (pályázói) oldalról, de ez csak részben történhet meg, mivel a megkeresésünkre az állami támogatást nyert vállalkozások közül mindössze ketten reagáltak. Ettől függetlenül megpróbáljuk a rendelkezésre álló információk alapján bemutatni, hogyan állnak a projektek, és milyen szolgáltatásokat kínálnak majd a kkv-knak.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

  Anélkül, hogy mély következtetéseket próbálnánk meg levonni, egy kicsit meglepő volt számunkra, hogy a célzott kérdéseinkkel megkeresett 11 darab GOP 3.4.1 (2009) nyertes cég nagy része többszöri megkeresésünkre sem reagált. Pedig nem azt akartuk kérni, hogy adják ki üzleti titkaikat, mindössze arra lettünk volna kíváncsiak, hogy az elnyert, az uniós adófizetők révén megfinanszírozott, egyes pályázóknál százmilliós nagyságrendű támogatásból mit sikerült az elmúlt 2 évben összehozni, mi a projektjük jelenlegi státusza, elérhetők-e már szolgáltatásaik, milyen SaaS-es alkalmazásokat kívánnak bevezetni, milyen célcsoporttal, illetve hogy terveznek-e külföldi megjelenést (és mindezt csak összesítő jelleggel). Szóval ez kevéssé érthető, bár biztos van oka, amelyet most nem szeretnénk találgatni. Volt olyan megkeresett pályázó is, amelynek vezetője kategorikusan megtagadta a tájékoztatást, mondván az egész kiírás rossz, ahogy van, és egyébként sincs szükségük a pénzre. Ezúton is köszönjük Ifj. Faur Kálmánnak (LIBRA SZOFTVER Fejlesztő Zrt.) és Bátorfi Péternek (DELTA Informatika Zrt.), hogy készségesen a rendelkezésünkre álltak, válaszaikkal hozzájárultak az elemzés elkészítéséhez!

Ami biztos, előbb-utóbb a projekteket le kell zárni, hiszen a 2 éves megvalósítási idő letelik, és el kell számolni a pénzzel. Az nfu.hu-n rákerestünk a GOP 3.4.1 2009-es pályázat nyerteseire, továbbá a cégek internetes oldalait is szemügyre vettük. Ezek alapján a következő összesítést tudjuk adni:

Megvalósítás

Ahogy a múltkori MAG Zrt-s tájékoztatásból kiderült, a nyertesek többségénél (a Közreműködő szervezet tapaszatalata szerint jórészt a szakmai tartalom piaci és egyéb tendenciák okozta változtatási szükségletének következtében) elcsúszott a projektek megvalósításának időtartama: több pályázó az eredeti tervei szerint ez időre már meg kívánta valósítani (lásd a tervezett projekt befejezési dátumok) a fejlesztését, mégsem tudták nagyrészt lezárni a projektjüket - ezt igazolják a cégek internetes elérhetőségei is.

Az NFÜ-s adatok szerint két cég nem küldött be még részbeszámolót sem a projekt előrehaladásáról, illetve pár olyan pályázó is van, amely a projektje kapcsán nem ad semmiféle tájékoztatást a honlapján, vélhetőleg ők a problémás, az interjúválaszt megtagadó vagy negligáló cégek közül kerülnek ki. Ezektől eltekintve a website-on elérhető felületek kidolgozottsága és az alkalmazások elérhetősége alapján több szolgáltatónak már pilot ügyfelei is vannak, illetve lehetnek; a szolgáltatások többségének éles indulása a nyárra, illetve őszre várható. 

A projektek kapcsán mindenképpen érdekes kérdés (erre utaltunk már az előző részben is) a támogatásért cserébe vállalt ügyfélszám elérése. Úgy látjuk, azt feltételezzük, hogy a pályázók egy része nem fogja tudni (sajnos) teljesíteni eredeti vállalását (lehet, hogy pont ők a problémás válasznemadók), ezért az (vagyis a támogatási szerződés) módosításra (enyhítésre) fog szorulni az esetükben.

Szolgáltatott alkalmazások köre

A táblázaton végigtekintve láthatjuk, hogy a GOP 3.4.1 2009 pályázaton nyertes cégek szolgáltatásportfóliójában CRM (ügyfélkapcsolati rendszer) dominancia van, mindenkinél elérhető lesz ezen megoldástípus a felhőn (interneten) keresztül. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen alkalmazások körében dömping vár a megcélzott vállalkozásokra, nem is beszélve a kvázi ingyenesen elérhető külföldi CRM alkalmazásokról (például salesforce). Több vállalat kínál majd SaaS-es integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) modulokat. Bár már most is vannak elérhető SaaS megoldások a hazai informatikai szolgáltatóknál, de azok elterjedtsége a vállalkozások körében alig mérhető (még mindig természetesen az on-premise, vagyis házon belül bevezetett és üzemeltetett ERP rendszerek és modulok dominálnak). 

Elektronikus iratkezelési rendszereket és kollaborációs alkalmazásokat (például csoportmunka) is több SaaS központ tud majd kínálni az azokra vágyó ügyfeleknek. Ugyanakkor az is látható, hogy például az üzleti intelligencia, döntéstámogató megoldások egyáltalán nem képezik a nyertes szolgáltatók portfólióját, holott ezen alkalmazások is jól SaaS-esíthetők. Ennek oka elsősorban ezen megoldások iránti gyér piaci kereslet, igény lehet (lásd korábbi témával foglalkozó cikkünket).

Célcsoport 

Ugyan erről a kérdéskörről viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, de azt feltételezzük, hogy a cégek többsége a teljes kis- és középvállalkozási és ágazati kört megcélozza szolgáltatásaival, különös tekintettel a kereskedelmi és szolgáltató cégekre. Réspiaci alkalmazásokat, tehát bizonyos ágazatoknak, bizonyos termékeket csak néhányan fognak a tervek alapján szolgáltatni, holott véleményünk szerint az ügyfélakviráció, a támogatásért vállalt partnerszám elérése ilyen niche megoldásokkal jól teljesíthető lenne (pontosabban lett volna). Meglátásunk (és néhány válaszadó pályázó) szerint különösen indokolt lenne az újonnan alakuló cégek elérése, hiszen számukra igencsak csábítók lehetnek az olcsó, SaaS-es megoldás bérleti díj konstrukciók a nagyobb költségigényű in-the-house típusú bevezetés helyett. Ugyan a pályázat és az operatív program elsősorban a vállalkozások informatikai ellátottságának növelését célozza, a GOP 3.4.1 2009-es nyertes cégek által megvalósított SaaS központok egy részének szolgáltatásai az önkormányzatokra, esetleg az egészségügyi intézményekre is ki fog terjedni.

Külföldi megjelenés az SaaS szolgáltatással

Az NFÜ honlapján és a világhálón elérhető adatokból az alábbi szűrhető le a cégek SaaS megoldásaik határon túli kiterjesztésének megvalósítása kapcsán:

Várhatóan az SaaS központok megvalósulása, szolgáltatásaik hazai felfutása, terjedése, ügyfélszámuk bővülése után legalább fele a pályázóknak célba fogja venni a külföldi piacot is. Véleményünk (és a realitás) szerint elsősorban a környező országokban fognak megjelenni SaaS megoldásaikkal az arra leginkább alkalmas hazai GOP 3.4.1 nyertes informatikai cégek, hogy (jórészt) helyi partnerek segítségével elérjék az ottani kis- és középvállalkozásokat. Ha mindez ténnyé válik (és erre jó esély van), úgy véljük, a GOP 3.4.1 pályázat egyike lehet azon uniós forrásokat felhasználó konstrukcióknak, amelyek érdemi segítséget tudnak nyújtani nemcsak a hazai kis- és középvállalkozások infokommunikációs (eszközökkel és megoldásokkal való) ellátottságának növelésében, hanem a hazai infokommunikációs szektor, vállalatok számára is a felhőalapú technológiák területén versenyelőnyhöz, illetve egy lehetséges export kitörési ponthoz jutni.

A cikk első része 

Kapcsolódó korábbi Cloud Computing / vállalkozások témájú Infotér elemzés

Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések