Íme a triviális kérdések, amelyek a legeminensebb gépeken is kifognak

2019. augusztus 12. hétfő, 13:20 • Kiss Franciska
A társalgás művészetében még van hova fejlődnie a binárisan huzalozott elméjű beszédfelismerő algoritmusoknak és chatbotoknak. Egy kutatócsoport ismért elevenjére tapintott a technológiának az élőbeszéd felismeré fejlesztése közben, ahol kiderült, hogy mely az az 1200 kérdés, ami teljes kisüti a mindentudó processzort is.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Legyen szó mesterséges intelligenciáról, chatbotról vagy egy kütyüről, ami képes felismerni a beszédet és ezáltal válaszolni a feltett kérdésre, impozáns fejlődésnek lehetünk szemtanúi mindegyik esetében. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor megáll a tudomány és az algoritmus lányos zavarában össze vissza beszél.

Történelem és művészet, fűszerezve egy kis földrajzzal – ez lenne a gyengepont?

A Maryland-i Egyetem mérnökinformatikusai a fenti anomáliák minimalizálása érdekében olyan kérdéseket tápláltak gépi tanulással az algoritmusba, ami arra volt hivatott, hogy fejlessze az emberekkel való kommunikációs és nyelvfelismerő készségét annak.

A Transactions of the Association for Computational Linguistics lapban közölt több mint 1200 kérdés azonban kifogott a válaszadó algoritmuson, annak ellenére, hogy az emberek zöme szinte azonnal tudta rájuk a megfelelő választ.

Az algoritmusnak olyan kérdésekre kellett volna választ adnia, amelyek így hangoztak:

„Nevezze meg azt a Dél-afrikai vezetőt, aki 1994-ben lett elnök, miután 27 évet börtönben töltött.”

„Nevezze meg azt a fényképészt, aki rengeteg fekete-fehér tájképet készített délnyugat Amerikáról.”

„Nevezze meg azt az országot, amely keleti és nyugati blokkra bomlott a második világháború után.”

„Nevezze meg azt a Leonardo Da Vinci festményt, ahol Júdás elárulja Krisztust.”

A fenti kérdések megválaszolása a rendelkezésre álló tudás ellenére sem sikerült. Ennek oka sokkal inkább a nyelvhez kapcsolódik, mintsem a tudáshoz.
 


A gépnek a kontextus a minden

A számítógépek az emberekkel szemben ugyanis nagyon eltérő módon értelmezik, dolgozzák fel majd pedig válaszolják meg a kérdéseket.

A teszt során a kérdések direkt úgy voltak megfogalmazva, hogy összetettebb, mélyebb „gondolkodást” igényeltek. Például egy politikai figura politikamentes környezetben való megjelenítése, ábrázolása elég volt ahhoz, hogy a számítógép félre legyen vezetve. S míg ettől a többlet-kontextustól a gép megzavarodik, addig az emberi agyban ez értékes gondolatokat, emlékeket hívhat elő.

Következésképpen, a kérdéskör tényszerű megválaszolása megkövetelhet bizonyos vita- és okfejtési készséget, mint például az elrejtett támpontok észrevételét, amely a részletek mentális feldolgozását vagy több-lépcsős következtetés levonását teszi lehetővé. Ezutóbbira a gépek még nem képesek, csak az emberek. Ebből fakadnak tehát a gépi félreértések.