Komoly kihívás elé állítja a cégeket az új uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR

Az a vállalat, amely megfelelően tudja menedzselni a digitális térben keletkező adatok elemzését, a digitális átalakulás nyertese lehet. Az adatrobbanás kora a lehetőségek mellett ugyanakkor jelentős biztonsági követelményeket is támaszt. Májusban lép hatályba az EU új, az információs technológiákhoz jobban alkalmazkodó adatvédelmi szabályozása (GDPR), amely komoly kihívás elé állítja a cégeket.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

„A magyarországi digitalizáció előrehaladása elképzelhetetlen az internetbiztonságot célzó megoldások nélkül” – mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a HG Media „Fókuszban: Információbiztonság, avagy a Big Data bűvöletében” című konferenciát megnyitó beszédében. Kiemelte: a Digitális Jólét Program 2.0 szorosan kapcsolódik az internetbiztonság kérdéséhez. „Ahhoz, hogy minden magyar polgár a digitalizáció nyertese lehessen, csökkenteni kell az internet biztonságával kapcsolatos félelmeket” – tette hozzá.

A miniszterelnöki biztos beszámolt arról is, hogy a Digitális Jólét Program és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös szakmai munkacsoportja e kérdésben az ősz végére készíti el a kormányzat számára a konkrét döntési javaslatokat megfogalmazó dokumentumát.

A digitalizációval kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésekről elmondta: a Digitális Jólét Program célul tűzte ki, hogy 2018-ig Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon. „E cél elérésénél lehet arra építeni, hogy különböző nemzetközi felmérések szerint a 4G technológiára épülő hazai mobilinternet-hálózat színvonala a világon a harmadik legfejlettebbnek számít” – hangsúlyozta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes arra mutatott rá, hogy a versenyképesség szempontjából döntő fontosságú, hogy az állam képes lesz-e a lehető legtöbb szolgáltatást digitális formában nyújtani. Ennek infrastrukturális hátterével kapcsolatban hangsúlyozta: a szupergyors internet program értelmében 2018-ra már nem lesz olyan helyrajzi szám Magyarországon, ahová nem jut el a szélessávú internet.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára szerint az adatvezérelt gondolkodás ma még versenyelőnyt jelenthet a cégek számára, idővel azonban ez a túlélés eszköze lesz. Úgy vélte: nincs gond azzal, ha sok az adat, de okos adatokra kell törekedni. A vállalatoknál keletkező adatvagyon fontosságával kapcsolatban kiemelte: egy napon majd ez lesz a cégek legértékesebb vagyona. A magánszféra és az infokommunikációs technológia viszonyával kapcsolatban úgy fogalmazott: „felejtsük el a magánszférát, együtt kell élnünk azzal, hogy rengeteg adatot tudnak rólunk. Ha nincs félnivalónk, akkor ez nem baj, sőt, hasznos dolog”.

Az adatbiztonsági kérdésekről szóló panelbeszélgetésen Dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke, tulajdonosa kiemelte: az EU leendő, a mai információs technológiákhoz jobban alkalmazkodó adatvédelmi szabályozása, a GDPR megalkotása egy várható és szükséges lépés volt. Mádi-Nátor Anett, az IVSZ Információbiztonság és Kibervédelem munkacsoportjának helyettes-vezetője ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a jövő májustól érvényes GDPR-nek elképesztő mértékű piaci hatása lesz, mivel a digitális platformon szolgáltatást nyújtó cégek mintegy 30-40 százaléka el fog tűnni, miután az általuk működtetett rendszerek nem kellően védettek, és nem tudják kivédeni a célzott támadásokat.

„A GDPR keretében kiszabható bírságok tetemes mértékűek is lehetnek, így a cégeknek igen komolyan kell venniük az új adatvédelmi előírásokat” – hívta fel a figyelmet Kiss Balázs Péter, Porsche Hungária IT-vezetője. Szerinte a hazai vállalatok túlnyomó többségének komoly nehézséget okoz, hogy felkészüljenek az új előírásokra a jövő májusi határidőig. Úgy vélte, hogy mind a felhasználók, mind a vállalatok oldalán komoly hiányosságok vannak jelenleg az adatkezeléssel kapcsolatos jogok, kötelezettségek terén.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja szerint az ügyfelek igényeire szabott digitális újítások ma már elkerülhetetlenek, ha egy bank az élvonalban akar maradni. Az országban elsőként a Gránit Bank indította el a videóbankot, amely ma már azonosítással összekapcsolt online bankszámlanyitást és szerződéskötést is biztosít az ügyfelei részére, akik így személyes megjelenés nélkül nyithatnak pénzforgalmi számlát.

A bank a 2010-es kezdetektől a digitális modellre alapozta működését. Tavaly ősszel Európában elsőként vezettek be olyan újgenerációs mobilfizetési szolgáltatást, a Gránit Payt, amellyel a hagyományos bankkártya pillanatok alatt digitalizálható a mobiltelefonban, és ezt követően a készülék bárhol bankkártyaként működik.

Varga Zsigmond, az SAP üzletfejlesztési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ adatmennyisége közel másfél évente duplázódik. „Aki jól tudja menedzselni a Big Data használatát, elemzését, az a digitális átalakulás nyertese lehet. Erre építve a vállalatok egyszerűsíteni tudják működésüket, és arra tudnak fókuszálni, ami a legfontosabb: az ügyfelekre” – tette hozzá. A Big Data kihasználása az üzleti modellváltást segíti elő. „Magyarországon már szinte nincs olyan nagyvállalat, ami ne foglalkozna ezzel a kérdéssel, hiszen az adatok valós idejű elemzése az ügyfelek viselkedésének jobb megértését is segíti” – hangsúlyozta.

„A digitális kor ügyfelei teljesen más eszközöket és élményeket akarnak, mint azt korábban megszokhattuk. A cégeknek pedig alkalmazkodniuk kell ehhez, ha sikeresek és népszerűek szeretnének maradni” – mutatott rá Fekete Csaba Csongor, a Grape Solutions Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a kulcs az ügyfél lojalitásának, elköteleződésének növelése, a lemorzsolódás csökkentése, mégpedig a legkorszerűbb informatikai technológiák és alkalmazások felhasználásával.

A Grape például olyan eszközöket kínál partnereinek, amelyek a legelterjedtebb közösségi média alkalmazásokba ágyazottan képesek megszólítani az ügyfeleket, és végigkísérik őket a termék vagy szolgáltatás igénybe vételének minden fázisán. Ezek az ún. chatbotok felgyorsítják az emberek és a vállalkozások közötti kommunikációt, miközben a mesterséges intelligencia révén olyan személyre szabott üzeneteket közvetítenek, ami igazán különleges ügyfélélményt okoz.

Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője elmondta: a vállalkozások nemcsak a belső adatvagyon (például kampányeredmények, bevétel, ügyfélérték), hanem a külső adatvagyon (például céginformációs adatbázis) felhasználásával is növelhetik az értékesítés hatékonyságát. Térinformatikai adatokat használhatnak fel például annak eldöntéséhez, hogy hol érdemes új üzletet nyitniuk, vagy hirdetőtáblát kitenniük.