Kormányzati szervek a fenntartható dunai vízi közlekedésért

2011. augusztus 31. szerda, 16:14 • infoter.euRSOE, RIS, PannonRIS, NKH, NFM, hajózás
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a vízi közlekedés és a környezet biztonságának növelése érdekében 2011 szeptemberétől automatikus helyzetmeghatározó, azonosító és adatközlő készülék (AIS) működtetési és használati kötelezettséget vezet be a nagyhajókra a folyók magyarországi szakaszain – jelentette be sajtótájékoztatón Schváb Zoltán, az NFM helyettes államtitkára. A bejelentéssel egy időben az államtitkár elindította a folyami információs szolgáltatások (RIS) magyarországi rendszerét (PannonRIS).

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
    A RIS olyan harmonizált információs szolgáltatásokat takar, amelyek a belvízi hajózási forgalom- és közlekedésirányítását támogatják, beleértve - ha megoldható - a más közlekedési módok rendszereihez való kapcsolódást is. Egyik fő funkciója a hajó helyzet-megállapítás és nyomon követés. Ez az úgynevezett belvízi AIS technológián keresztül valósul meg. Az AIS transzponderrel felszerelt hajók a beépített GPS segítségével automatikusan meghatározzák az aktuális pozíciójukat, majd az azonosítójukkal együtt közvetítik azt a 10-30 kilométeren belül tartózkodó (földrajzi körülményektől függően) hajók számára. A sugárzott információkat a meghatározott területen tartózkodó hajók fogadják, és amennyiben azok rendelkeznek megjelenítővel, a saját és az adatot kibocsátó hajók pozíciója láthatóvá válik az elektronikus hajózási térképen.A közlekedési helyzet ilyen módon való pontos ismerete nagymértékben segíti a kapitányt a hajózási döntések meghozatalában, különösen kritikus helyzetekben.


   
Az elektronikus térképek Európában meghatározott szabvány szerint készülnek, mely előírja a digitális térkép formáját és jellemzőit. A térképek - bővítéstől függően - a hajóút mellett hidakról, kikötőkről és egyéb infrastruktúrákról is szolgálhatnak információkkal.
    A pozíció adatok hasznosítása érdekében a hatóságoknak AIS bázisállomásokat kell kiépíteniük a hajóút mentén, hogy a hajókkal kommunikálni tudjanak. Így a hatóság egyrészt biztonságos hajózást elősegítő üzeneteket tud küldeni a felszerelt hajóknak, másrészt összegyűjti a hajók által kibocsátott pozíció adatokat. Ezáltal teljes forgalmi térképet kap, amelyet aztán eltárol, vagy továbbít a többi felhasználó részére. Ennek köszönhetően például a kikötők információkat kaphatnak a közeledő hajók aktuális helyzetéről, így a becsült érkezési idejükről is.


   
A közlekedési adatokon túl más fontos információk is közvetítődnek: a hatóság a hajóknak szóló hirdetményeket (például karbantartási munkákról, akadályokról, korlátozásokról) egy web interfészen keresztül teszi közzé több nyelven.
    Emellett a hatóságoknak lehetőségük van a fuvarlevél elektronikus fogadására is (például veszélyes áru szállítása esetén). Az ERI (elektronikus jelentés) szabvány lehetővé teszi digitális, nyelvfüggetlen jelentések benyújtását a szállítmányra vagy az utasokra vonatkozóan. Kikötők esetében az ERI által közvetített digitális információ helyettesítheti a nyomtatott jelentéseket. Másfelől esetleges baleset esetén minden a szállítmánnyal kapcsolatos információ azonnal a hatóság rendelkezésére áll.


   
Magyarországon a RIS-t a folyami információs szolgáltatásokról szóló 219/2007 (VIII. 15.) kormányrendelet szabályozza. A kormányrendelet és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) kötött szerződés alapján a RIS magyarországi üzemeltetője a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE). Az RSOE Diszpécserszolgálat látja el a magyar Duna szakaszon a NAVINFO Budapest hívójelű segélykérő és információs állomás napi 24 órás szolgálatát a hét minden napján.



    A RIS magyarországi rendszerének (PannonRIS) kiépítését és üzemeltetését az NFM, az NKH, valamint az RSOE szakmai együttműködése tette lehetővé hazai és európai uniós források felhasználásával. Az NKH az év első felében pályázati úton adta használatba a hajóüzemeltetők számára a szaktárca és az Európai Unió támogatásával beszerzett 145 AIS eszközt.



    A sajtótájékoztatón Dobai Sándor, a RSOE elnöke úgy fogalmazott: - Olyan hajóállományra és infrastruktúrára van szükség, amely megfelel a 2011-es biztonsági elvárásoknak. A rendszer beindításával ez a vízen és a kikötőkben is megvalósul. Mindemellett segíti a hajózással foglalkozó emberek munkáját, és egységes rendszerben szolgáltat információkat számukra.



    „Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.” - idézte Széchenyi Istvánt Schváb Zoltán. A helyettes államtitkár szerint a dunai vízi közlekedésnek az áruszállításban is méltó szerepet kellene szánni, ami átfogó fejlesztést igényel, és a mostani rendszerindítás ennek egy jelentős mérföldköve.



    Urbán György, az NKH elnöke hozzátette: - 2012. január elsejétől már nem csak magyar, hanem a nemzetközi hajóstársaságoknak is AIS készüléket kell üzemeltetniük, amennyiben a Duna magyar szakaszán kívánnak közlekedni.



    Kovács Csaba, az RSOE elnök-igazgatója bemutatta a bejelentéssel egy időben megújult magyarországi folyami információs szolgáltatások portált is. Elmondta, hogy a portál minden igényét kiszolgálja a hajósoknak. Az információk magyar, angol és német nyelven, EU-s szabványnak megfelelően érhetőek el. Az oldalon található interaktív térképen megjelennek a közlekedő hajók, és ezekről bővebb információ (például rakomány, utasok száma) is lekérdezhető.