Lemaradt a digitális versenyben Európa

Korszakváltás előtt áll az infokommunikációs ágazat: jövőre új kormányzati ciklus, az EU-ban pedig új költségvetési időszak kezdődik, ami 6 évre határozza meg az online piac helyzetét. Többek között erről szól majd a november 7-én kezdődő INFOTÉR Konferencia, ahol civilek, közigazgatási szervek és vállalkozók értékelik a jövőbeli lehetőségeket. Újítani kell, hiszen az EU túl bürokratikus, és lemaradt a mobilinternetes szolgáltatások terén is. Idén 4. alkalommal rendezik meg az Infotér Konferenciát, ami a szolgáltatók, a közigazgatás és a civil szféra legnagyobb közös infokommunikációs rendezvényének számít, a résztvevők pedig területi együttműködésről, és az eddig elért eredményekről tárgyalhatnak.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

 Az idei program különlegesnek számít, hiszen jövőre új kormányzati és európai uniós fejlesztési ciklus kezdődik - a minisztériumi és kormányhivatali képviselők így főként a jelenleg is zajló fejlesztéseiket, beszerzéseiket ismertetik majd, amit a szakma és a piac képviselői értékelnek; a két napos, november 7-8. között zajló rendezvénysorozatra várhatóan 150 előadót és 1000 vendéget várnak.

'Kiemelt téma lesz az uniós Digital Agenda hazai és nemzetközi állása is, mely az EU 2014-20 közötti infokommunikációs fejlesztési terveit összegzi; egyik ilyen fő célkitűzés, hogy az európai háztartások 100 százaléka számára elérhető legyen a 30 Megabit/másodperces internet, felük pedig 100 Megabit/másodperces sebességgel netezhessen' - mondta el a konferenciát bemutató sajtóreggelin Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke. 

A hazai jellegzetességet bemutatva Soltész elmondta, a hazai internethasználat aránya kevéssel az európai átlag alatt van, a széles sávú mobilinternet tekintetében viszont sereghajtók vagyunk - mindössze a magyarok 23 százaléka netezik mobilon, és nem büszkélkedhetünk az online vásárlások terén sem. A személyes nethasználat (például blogvezetés) és az online játékok szempontjából viszont meglepően aktívak vagyunk, a magyarok a 3-5. helyet foglalják el az uniós mezőnyben. Ha a mobilnet, az alkalmazások használata elterjedtebbé válik, azzal a hazai cégek és civil vállalkozók is versenyképesebbek lesznek Európában - vélekedett a program szervezője.

Soltész szerint a kormányzati-közigazgatási szektornak lépést kell tartania az infokommunikáció fejlődésével; idáig jól vették az akadályokat, a 2010-2012-es időszakban 30 milliárdos költségkorrekciót hajtottak végre, amivel a kommunikációs hálózat egyszerűbb és hatékonyabb is lett, a már működő e-útdíjrendszer, illetve az elektronikus levéltár kialakítása pedig a közelmúlt eredményének számít. A színvonal tartható is marad, ha az állam időben és folyamatosan fizet az alkalmazásfejlesztő és szolgáltató vállalatoknak – mutatott rá az Infotér Egyesület vezetője.

Az EU leszakadt az infokommunikációs szolgáltatások versenyében, Ázsia és Amerika mögött kullogunk, mivel nem készültünk fel erre a folyamatosan változó és megújuló piacra; a legnyereségesebb nemzetközi IT-cégek közül egyik sem európai - vette át a szót Vályi-Nagy Vilmos. A fejlesztési tárca infokommunikációs államtitkára szerint ez részben az uniós bürokráciával is magyarázható, másrészt a célkitűzések sem éppen korszerűek: hiába szán 70 milliárd eurót infokommunikációs fejlesztésekre Brüsszel, ha az okostelefonos alkalmazások még csak jelzésképpen sem szerepelnek a 2014- 2020-as EU Digitális Menetrendjében. Pedig ezek az appok jelenleg a legversenyképesebbnek számítanak a világpiacon - jegyezte meg Vályi-Nagy, aki szerint a rugalmasabb fejlesztésekhez felül kellene vizsgálni a menetrendet és egységesíteni az európai piacot. Az állami szektort említve az államtitkár gyorsabb eljárásrendet tartott szükségesnek, ugyanakkor biztatónak tartotta, hogy - főként uniós forrásból -a következő 6 évben 400 milliárdos forrást használhatunk fel az online rendszerek és szolgáltatások fejlesztésére.

Vályi-Nagy szintén nagy hangsúlyt fektetne a digitális írástudatlanság felszámolására, amit központilag iskolai képzés támogatásával, és eszközbeszerzésekkel lehetne elérni: csak így valósulhat meg, hogy az oktatás, az infrastruktúra, a termék és a fogyasztó találkozik - ami az infokommunikációs fejlődés alapja lehet, emelte ki a szakpolitikus.

Az EU-s bürokráciát említette fő problémaként Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára is, hozzátéve ugyanakkor, hogy az Uniót nem kell lebecsülni a digitális fejlesztések szempontjából: a 11 tagállamot összekapcsoló e-adatazonosító rendszer bizonyítja, hogy az az EU országai képesek a hatékony együttműködésre. 

Fekete beszédében hangsúlyozta, itthon átláthatóbb és főként átjárhatóbb e-közigazgatásra és kormányzati rendszerekre lenne szükség, hogy a civil és vállalkozói szféra is hatékonyabban kapcsolódhasson ezekhez. Az OrientPress kérdésére Fekete elmondta, az innováció azért is fontos mert már digitális ismeretek területén is óriási szakadékok lehetnek: sok, a mobilalkalmazásokat és közösségi oldalakat kiválóan kezelő fiatalnak ma már gondot jelent egy egyszerű e-mail megírása, s megakadnak a 'tárgy ' megfogalmazásánál vagy a helyes levélforma kiválasztásánál, hiszen ilyenre a Facebookon vagy Twitteren nincs szükség.

A konferenciára november 7-8. között, a balatonfüredi Anna Grand Hotelben kerül sor (Gyógy tér 1.). A program szervezői: Informatika a Társadalomért Egyesület, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége.

A konferencia honlapja