Lezárult a "Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában" nyilvános konzultáció

Szinte mindenki egyetért azzal, hogy meg kell őrizni az internet nyitottságát, legalábbis ezzel az eredménnyel zárult az Európai Bizottság által június 30-án meghirdetett, az internet nyitottságával és a hálózatsemlegességgel kapcsolatos nyilvános konzultáció. A konzultációban 318 érdekelt vett részt az értéklánc valamennyi szakaszából, köztük az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC), hálózatüzemeltetők, internetszolgáltatók, tagállami hatóságok, fogyasztói és civil szervezetek, valamint magánszemélyek is. A konzultáció feltárta, hogy nincsen széles körű igény további uniós szabályozásra, a jövőben viszont várhatóan kiegészítő iránymutatásra lesz majd szükség. Az eszmecsere a november 11-i „hálózatsemlegességi találkozón” (Net neutrality summit) folytatódik majd, amikor a Bizottság és az Európai Parlament megvitatja a hálózatsemlegességről készítendő bizottsági jelentést.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Neelie Kroes alelnök így nyilatkozott: „A nyilvános konzultáció sokféle reakciót váltott ki. Ennek köszönhetően a Bizottság megismerhette a konzultációban részt vevő érdekeltek széles spektrumot átfogó nézeteit. Örömmel várom az eszmecsere folytatását a találkozón, amely tovább fogja gazdagítani a hálózatsemlegességgel kapcsolatos munkánkat.”

A nyilvános konzultáció június 30-tól szeptember 30-ig tartott. A Bizottság olyan témákba kívánt alaposabb betekintést nyerni, mint az internetes forgalom szabályozása, az átláthatóság, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos kérdések, illetve az új uniós hírközlési szabályok megfelelősége. A főbb megállapítások az alábbiak:

  • A 2009-ben elfogadott módosított uniós hírközlési keretrendszer (lásd: MEMO/09/568) a közvélemény szerint biztosítja a hálózatsemlegességgel kapcsolatos kérdések rendezéséhez szükséges alapeszközöket. A válaszadók nagy többsége szerint az uniós hírközlési szabályok eredményességét addig nem lehet vizsgálni, amíg ez a keretrendszer tagállami szinten ki nem épül és alkalmazásra nem kerül.

  • Egyetértés van abban a tekintetben, hogy a hálózatok biztonságos és hatékony működtetésének alapvető, elengedhetetlen része a forgalomszabályozás. Egyes válaszadók azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ennek az eszköznek a révén előnyben lehet részesíteni egyes szolgáltatókat másokkal szemben. Az adatcsomag-ellenőrző szoftver kapcsán felmerülnek adatvédelmi kockázatok is.

  • Számos válaszadót aggaszt az, hogy az internettel kapcsolatos új üzleti modellek hálózatsemlegességi gondokat okozhatnak a jövőben, ezért felkérték a Bizottságot az ún. „best effort” (megkülönböztetésmentes) internet, illetve a „menedzselt szolgáltatások” fogalmának egyértelmű elkülönítésére.

  • Az uniós hírközlési szabályozó hatóságok testülete, a BEREC olyan diszkriminációs problémák esetleges felmerülésére figyelmeztetett, amelyek versenyellenes hatásúak lehetnek, illetve hosszabb távon az innováció és a szólásszabadság szempontjából károsan befolyásolhatják az internetgazdaságot, és az átláthatóság hiánya miatt a fogyasztóknál bizonytalanságot okozhatnak.

  • Az ipari szereplők általában elégedettek a jelenlegi piaci struktúrákkal, egyes tartalomszolgáltatók azonban attól tartanak, hogy az árképzési mechanizmusokban – pl. a tartalomszolgáltatás megfizettetésében – eszközölt változtatások az innováció megadóztatását vonhatják maguk után.

  • Az internetes telefonszolgáltatások (vagyis az internetprotokollra épülő hangátvitel voice over internet protocol, VOIP) blokkolása, valamint az internetes oldalak sávszélességének szabályozása számos válaszadóban aggodalmat váltott ki.

A válaszok között kevés olyan volt, amely szolgáltatásminőségi alapkövetelmények meghatározását tartotta volna szükségesnek a jelenlegi szakaszban, a válaszadók ugyanakkor egyértelműen támogatták azt, hogy az iparág egészére érvényes átláthatósági szabványokra van szükség a fogyasztói döntések megalapozottá tételéhez. Sokak véleménye szerint az átláthatóság önmagában nem jelent megoldást az összes hálózatsemlegességi problémára, különösen akkor, ha az internetszolgáltatók közötti váltás korlátokba ütközik.

Előzmények

A 2009-es uniós hírközlési reformcsomag (lásd: MEMO/09/568) keretében a Bizottság kötelezettséget vállalt az internet nyitottságának és semlegességének alapos vizsgálatára, és az aktuális helyzetről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az európai Miniszterek Tanácsának. A bizottsági jelentésre való felkészülés részeként idén nyáron került sor a „Nyílt internet és hálózatsemlegesség Európában" elnevezésű konzultációra, amely 3 hónapig tartott.

A konzultáció elemzése és a válaszok megtalálhatók az alábbi oldalon:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/library/public_consult/index_en.htm

Forrás: EU Bizottság

(KOF)