Magyarország 16. a kutatás-fejlesztési források lehívásában

2015. július 3. péntek, 10:56 • www.orientpress.huforrások lehívás, K+F, Kutatás fejlesztés
Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában – tette közzé a projektek ellenőrzéséért európai szinten felelős KPMG. Programszinten a beadott 7391 magyar pályázatból kereken 1500 nyert összesen 278 millió eurót. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem volt a maga 113 sikeres projektjével. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési támogatási programjának előző – 2014-ben zárult – körében összesen 278 millió eurót nyertek el magyar projektek. A hétéves programciklus alatt az EU összesen 37 348 millió eurót osztott szét a pályázók között Európa-szerte. Magyarország az összes pályázati forrás 0,75 százalékát szerezte meg, és ezzel a 16. helyen zárt az országok rangsorában.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

A magyar pályázatok mintegy 20,3 százaléka nyert, ami csaknem megegyezik az EU-s átlaggal (20,5%), de a megpályázott összes támogatásnak csak 15 százalékát sikerült elhozni, szemben a tagországok 19,2 százalékos átlagával. „Ennek hátterében az állhat, hogy az itthon megpályázott kutatás-fejlesztési projektek fajlagos nagysága csak megközelíteni tudta az EU átlagát, tehát a következő ciklusban helye lehet a korábbinál merészebb fejlesztési projekteknek” – fejtette ki Cserháti Gábor, a KPMG uniós projektek ellenőrzéséért felelős csoportjának vezetője.

A most záruló ciklusban beadott magyar pályázatok erősen Budapest-centrikusak voltak: a fővárosból pályázó intézmények adták az 1500 sikeres projekt 68,5 százalékát, és ők hozták el az elnyert 278 millió euró támogatás több mint 70 százalékát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egymagában 113 sikeres pályázatot adott be, és 22,5 millió euró támogatást nyert, míg a Közép-Európai Egyetem (CEU) 62 sikeres pályázattal csaknem 26 millió euró támogatáshoz jutott.

„Korai lenne megítélni, hogy ezek a kutatás-fejlesztési támogatások milyen hosszú távú eredményeket hoznak, de a támogatási program kétségkívül sikeres volt abban a tekintetben, hogy a forrásokért cserébe magas színvonalú és átlátható projektigazgatásra kényszerítette az érintett cégeket, kutatóintézeteket és egyetemeket” – mondja Cserháti Gábor, akinek csapata az Unió megbízásából szúrópróbaszerűen kiválasztva több mint 20 hazai projekt elszámolását vizsgálta meg az elmúlt években.

A KPMG igazgatója szerint a K+F-ben az eredmények mérése nem olyan egyszerű, mint például az infrastruktúra-fejlesztésben, és a támogatási ciklus után még évek is eltelhetnek, amíg egy-egy kutatás termőre fordul; a szisztematikusan felépített és megfelelően strukturált projektek ugyanakkor idővel olyan eredményekre vezethetnek, amelyek exportképes tudásban vagy sikeres új termékekben testesülnek meg.