Már a tévék sincsenek biztonságban – Ön mennyit fizetne az adataiért?

2017. február 16. csütörtök, 10:26 • www.hirado.hu
Ellopott kódok, leürített bankszámlák – a digitális világban az adathalászat mindennapos, ám sokan mégis mindenre rákattintanak, ami az egér közelébe kerül. Az ismeretlenbe vezető ablakok, a kéretlenül kapott levelek jelentős része rosszindulatú tartalmat hordoz. Egy gyanús melléklet megnyitásával gyakran kémprogramot telepíthetünk a gépre, de az is előfordul, hogy minden adatunk egy zsarolóvírus fogságába kerül, és ott is marad, amíg nem fizetünk.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A rohamos technológiai fejlődés következtében a rosszakarók szinte naponta fejlesztenek ki újabb és újabb internetes károkozókat, amelyekkel főként a felhasználók adatait vagy pénzét akarják megszerezni. Bár hiába a legmodernebb fejlesztés, a “sikerhez” szükség van a felhasználókra is.

Nélkülünk nem megy 

A veszélyt általában az internetet használók jelentik magukra, hisz nagyon sokan hanyagul kezelik a levelezéseiket. A mai számítógépes technika pedig lehetővé teszi, hogy például az internetes oldalakon hagyott adatok, telefonszámok, információk begyűjtésével különböző célzott, kéretlen leveleket is küldjenek nekik – magyarázta Mári Zsolt számítógépes szakember a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Hozzátette: az emberek nem is gondolnak bele, hogy milyen és mennyi nyomokat hagynak maguk után. A közösségi oldalakon rosszul beállított szűrők, személyiségi megosztások hozzájárulnak ahhoz, hogy rengeteg adatot megszerezzenek a kémprogramok és a rossz szándékú emberek. 

Az interneten a személyes kommunikációhoz képest egy dolog nagyon hiányzik, méghozzá a másik fél könnyű azonosítása. A technika segítségével nagyon könnyű az identitást megváltoztatni, akár másét felvenni. Ezért nagyon óvatosnak kell lenni – tette hozzá Krnács András, a tudatos internethasználat szakértője.

Zsarolóvírusok, kártevőprogramok – hosszú a sor

Jelenleg a legnagyobb problémát a zsarolóvírusok okozzák a felhasználóknak. Ezen kívül leginkább azon kártevőprogramok terjedtek el, amelyek adatot gyűjtenek a számítógépeken.

– A zsarolóvírus célja, hogy pénzt nyerjen ki a megfertőzött internetezőtől, amit rendkívül agresszív eszközökkel ér el. A gépen található fontos adatállományokat titkosítja, kódolja úgy, hogy ahhoz a gazdája nem tud hozzáférni, illetve akár a számítógéphez való hozzáférést is blokkolhatja, amit csak a kért összeg kifizetése után old fel – mutatott rá Szappanos Gábor vírusszakértő.

A vírus leggyakrabban e-mailek mellékleteként érkezik a számítógépre, megfelelően vonzó tartalommal párosítva, ezért fokozott óvatossággal kell követni a saját levelezésünket, és nagy körültekintéssel szabad csak megnyitni a bizonytalan eredetű üzeneteket.

Az akár több ezer potenciális célpontot meghatározott kritériumok szerint válogatja ki a rosszakaró. Ezeknek nagy része ugyanakkor nem talál célba. Ha 5 ezer közül 100 igen, az már jónak számít – fejtette ki Szappanos Gábor.

Jobb megelőzni, mint kezelni 

A legegyszerűbb védekezés a megelőzés. Azok a levelek, amelyek veszélyesek lehetnek, általában látszólag egy banktól, szolgáltatótól érkeznek, vagy valamelyik ismerősünktől, mivel ezeket nagyobb bizalommal nyitja meg az ember. Mielőtt ez megtörténne, ajánlott utánakérdezni akár a banknál, akár az ismerősünknél – tanácsolta Muraközi Gergely netjogász, informatikus.

A csalók általában nagyon kerülik a személyességet, e-mailen teljesen személytelenül lehet kommunikálni, ezért egy személyes kapcsolatfelvétel nagyon jó ellenőrzés lehet. Kifejezetten óvatosnak kell lenni, amikor tömörített csatolmánnyal érkezik egy levél, mivel a vírusirtók többsége abban nem tud ellenőrzést végezni. A levelezőprogramok is nyújtanak egyfajta biztonságot, hisz rákérdeznek a megnyitás előtt, hogy valóban kíváncsiak vagyunk-e a tartalomra – magyarázta.