Még jobban felpörgeti a kormány az uniós pénzek kifizetését

2017. január 27. péntek, 14:26 • www.kamaraonline.hu
Magyarország régiós versenytársainál előrébb tart a 2014-2020-as költségvetési cikusban rendelkezésre álló uniós támogatások pályáztatásában és lekötésében, az igazi erőpróba, a pályázatok kiértékelése, a projektek ellenőrzése, a támogatások kifizetése azonban csak most indul. A jó hír az, hogy a rossz helyzet sem tart örökké, a rossz pedig az, hogy a jó sem – fogalmazott Varga Mihály a HG Média Fókuszban: 2017 című konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzetközi környezet (olajár, infláció, kereslet, kamatok) jelenleg kedvező a magyar gazdaság számára, ám azt, hogy ez meddig marad így, most még nehéz megmondani.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A világgazdaság, azon belül az Európai Unió (EU) növekedési kilátásai törékenyek (egyebek mellett a brexit és a migrációs válság miatt), de a kormány felkészült arra, hogy a magyar gazdaság ebben a környezetben is jól tudjon teljesíteni, a kabinet idén 4 százalékos gdp-növekedéssel számol – tette hozzá.

A világgazdaság egyik legbizonytalanabb régiója éppen az EU. A gdp bővülése évek óta elmarad a világgazdaság átlagától, az OECD előrejelzése szerint utóbbi idén 3,3 százalékkal nőhet, míg az EU gazdasága átlagosan 1,6 százalékkal bővülhet. Az OECD a gazdaságok élénkítésére a beruházások támogatását, a munkahelyteremtést és az adócsökkentést javasolja – Magyarország éppen ezt tette ez elmúlt években, egy kiegésztéssel: a munkabérek felzárkóztatása is fontos szempont – mondta Varga Mihály. Erre a négy alapra helyezték a magyar gazdaságpolitkát az elmúlt években.

Csökkenteni kell a vállalkozások függését a támogatásoktól

A kormány célja 2017-ben is az, hogy segítse a hazai gazdaság felzárkózását a fejlettebb államokéhoz. Idén három területre fókuszálnak: a versenyképesség erősítésére, a foglalkoztatás, ezen belül a minőségi, szakképzett munkaerő elhelyezkedésének segítésére, valamint a magyar vállalkozások megerősítésére, azon képesség kialakítása, hogy képesek legyenek integrálódni a nemzetközi gazdaságba.

A beérkező uniós támogatások összege tavaly csökkent és ez meg is látszik a növekedési adatokon. Idén azonban más lesz a helyzet, több pénz érkezik, de erre, a növekedést segítő plusz forrásokra, támogatásokra nem lehet alapozni a végtelenségig, ahogyan például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját is felváltja a piaci hitelprogram, a piaci hitelezés támogatása, ösztönzése, úgy a kormány célja is az a reálgazdaságban, hogy a vállalkozások egyre kevésbé függjenek az uniós támogatásoktól. Ebben a termelékenység javítása, a kapacitások bővítése az egyik irány, ebben a vállalkozói szféra is partner, hiszen szeretne integrálódni a világgazdaságba.

A társasági adó marad ennyi, a járulékok tovább csökkennek

A társasági adó további csökkkentésére ne számítsanak a vállalkozók, ez idén így is 147 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit, a munkára rakódó munkaadói terhek azonban a bejelentett terveknek megfelelően tovább mérséklődnek, és 2022-ig 15 százalékig csökken a munkát terhelő munkáltatói járulék. (Idén januártól az eddigi 27-ről 22 százalékra csökkent az elvonás mértéke.) A tömeges munkahelyteremtés korszaka lezárult, a cél most a szakképzett munkaerő kínálatának bővítése, fejlesztése, amelyben a kamarákra is számítanak, illetve a duális képzésben az eddiginél szorosabb együttműködésre kérik a vállalkozásokat.

Németországban azzal számolnak, hogy a digitalizáció térnyerésével megszűnik a munkahelyek 10 százaléka – ha némi késéssel is, de erre kell felkészülni Magarországon is, szakmák szűnnek meg és újak jönnek létre – hívta fel a figyelmet a miniszter. Erre a folyamatra például azzal igyekszik felkészülni a kormány, hogy tavaly ingyenessé tették a második szakma megszerzését, idén pedig igyekeznek növelni a munkahelyi mobilitást, és fontos cél az is, hogy a közfoglalkoztatásból minél többen tudjanak átlépni, visszalépni a piaci munka világába képzések, programok révén – mondta.

Erősödik a hitelezés is, de az uniós pénz a legfontosabb külső forrás

Ugyan a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) március végével kifut, az MNB azonban arra számít, hogy a vállalkozások most már a piaci hitelekből is elegendő forráshoz jutnak – mondta Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. A zökkenőmentes átállást segíti például az MNB tavaly indult piaci hitelprogramja, amelyben a bankok már 2016-ban is igen aktívan vettek részt. A piaci hitelezés élénkülését a kereslet emelkedése is támogatja. A kis- és középvállalkozások (kkv) hitelkereslete erősödik, tavaly a negyedik negyedévben a vállalati hitelezés már kikerült a negatív tartományból.

Az MNB adatai azt mutatják, hogy az uniós forráshoz jutó kkv-knak nő a bevétele és a nyeresége, bővül a foglalkoztatottak száma, utóbbi azonban nagyobb mértékben és emiatt romlik a vállalkozások termelékenysége. A következő időszakban ezért elsősorban olyan beruházásokra van szükség, amelyek középtávon javítják a kkv-szektor versenyképességét. A hazai kkv-k egyébként is nagyban függenek az uniós pénzektől. A külső forrást igénybe vevő, ahhoz hozzáférő vállalkozások 70 százaléka kizárólag uniós forrásból fejleszt, arra támaszkodik.

Aki nem siet, annak kevesebb jut

A magyar kormány arra számít, hogy azok a tagállamok, amelyek 2019-ig nem végeznek a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban számukra rendelkezésre álló források lekötésével, azzal fognak szembesülni, hogy az elérhető pénzek mértéke csökkeni fog. Az uniót elhagyni készülő britek már nem fognak sikáig hozzájárulni az uniós költségvetéshez, a német és a francia választóknak pedig nehéz lenne megindokolni, miért kellene emiatt a többi tagország befizetéseit növelni – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. Magyarország a rendelkezésére álló források 88 százalékát már meghirdette, és a tervek szerint a fennmaradó pályázatokat is kiírja idén tavasszal. (A visegrádi négyekből a csehek 73, a szlovákok 64, míg a lengyelek 59 százaléknál járnak.)

A kormány célja, hogy az uniós pályáztatás rendszere egyszerűbb legyen, a forrásokhoz több vállalkozás férjen hozzá, de ezek egyúttal olyan társaságok legyenek, amelyek hozzá tudnak járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez. Tavaly összesen 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, idén 2200 milliárd van betervezve, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hamarosan olyan javaslatot terjeszt a kormány elé, hogy ezt a célt 2700 milliárd forintra emeljék. Amennyiben ez sikerül, akkor a végrehajtásban résztvevők 12-24 havi prémiumban részesülhetnek – tette hozzá.

Most jön az új intézményrendszer igazi erőpróbája

Az uniós pályázatok meghirdetésében ugyan jól állunk, és tavaly illetve idén komoly forrásbőség volt illetve van, de 2014-ben és 2015-ben az intézményrendszer átalaktása miatt lényegében nem történt semmi, a vállalkozások források, támogatások nélkül maradtak – hívta fel a figyelmet Krisán László. A Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint az új intézményrendszer igazi próbája is csak most jön, hiszen nem a pályázatok kiírása a nehéz feladat, hanem a források kifizetése, a vállalat beruházások ellenőrzése. Krisán László ezért azt reméli, hogy a beígért prémium nem csak azért jár majd, ha sikerül a fennmaradó pályázatokat kiírni, hanem akkor, ha a komolyabb akadályokat is sikerrel veszi a rendszer. A rendszerben 26,5 ezer olyan, már benyújtott pályázat van, amihez még hozzá sem nyúltak – tette hozzá.

A Kavosz vezérigazgatója is úgy látja, érdemes minél előbb lekötni az uniós forrásokat, majd pedig később még „ráérünk sakkozni” ezekkel, de az borítékolható, hogy a kilépésről döntő britek nem fognak lelkesedni azért, hogy hozzájáruljanak az uniós költségvetéshez, ezt a kiesést pedig sem a németek, sem a franciák nem fogják pótolni. Egyetért azzal, hogy olyan vállalkozásokat kell támogatni, amelyek hozzájárulnak a fejlődéshez, a magyar gazdaság növekedéséhez, ugyanakkor az sem járható, hogy a 700 ezer vállalkozásból mindössze 20-30 ezer cég férjen hozzá az uniós pályázatokhoz, és komplett iparágak (például a szolgáltató szektor), és országrészek (Közép-Magyarország) maradjanak ki.

A pénzek lehívásán túl is vannak még komoly kockázatok

Pozitív ugyanakkor, hogy a kirások átláthatóbbak lettek, a források felhasználása tervezettebb, felállt az új bírálói rendszer (bár lehetett volna hamarabb is), a komány egyeztet a piaccal, a vállalkozások érdekképviseleteivel arról, mire van szükség. Ugyanakkor a pénzek felhasználásában komoly kockázatot jelent az építőipar és a munkaerőpiac szűk kapacitásai. Nem lesz, aki felépítse az uniós forrásból finanszírozott beruházásokat, és nem lesz elegendő szakképzett munkaerő, aki működtesse az újonnan kiépített kapacitásokat. Kockázatot jelent az új közbeszerzési törvény is, amely ugyan átlátható módon, de kőkeményen megrendszabáyozza majd a piacot, a kicsiket is, miközben a kkv-nál hiány van azokból a szakjogászokból, akik segíthetnének eligazodni.

„Az uniós pénz nem szociális otthon, de azt sem gondolom, hogy aki csak uniós forrásból tud fejleszteni, fejlődni, azt ki kell szórni, nem lehet, hogy csak a legerősebbek maradjanak életben” – fogalmazott Krisán László. A kkv-tól nem is lehet elvárni, hogy a termelékenység olyan javulását tudják felmutatni, mint mondjuk egy Mercedes. „A kkv-k mögött családok állnak, a foglalkoztatottak 70 százalékát ezek a cégek alkalmazzák, nem lehet elvárni tőlük, hogy olyan hatékonyak legyenek, mint egy multinacionális vállalat, amelynek a gyáraiban robotok dolgoznak.”