Mezőgazdasági pályázatok infokommunikációs fejlesztésekre – Infotér elemzés

2012. július 14. szombat, 08:00 Infotér • mezőgazdaság, IKT, ICT, Gazdanet,
A jelenlegi nyári időszak különösen érdekes az agrár-, főleg a növénytermesztésben és kertészetben érdekelt vállalkozások szempontjából: ilyenkor zajlik az éves mezőgazdasági betakarítási tevékenység nagy része, de június és szeptember között elérhetők azok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatási jogcímek (mindenekelőtt a régóta várt GAZDANET pályázat) is, amelyek (más fejlesztések mellett) lehetőséget adnak informatikai eszközök, megoldások beszerzésére is az ágazat részére.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Korábbi elemzésünkben részleteztük, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) milyen felhasználási, alkalmazási lehetőséget tartogatnak a primer szektorban működő cégek, termelők számára a versenyképesség növelése érdekében, illetve, hogy milyen állami intézkedésekre lenne szükség az agrárágazat infokommunikációs helyzetének javítására. A javaslataink közül az „Agrárszektorspecifikus IKT pályázati program elindítása” a GAZDANET támogatási jogcím (régóta várt) meghirdetésével megvalósult, de örömünk nem teljesen felhőtlen: a pályázat tartalma az elérhető (szükséges) szinthez képest egyszerűsített (erről majd később). A GAZDANET mellett további ÚMVP-s programokban is támogatható tevékenység az IKT fejlesztés, elszámolható költségek a hardverek, szoftverek, kapcsolódó szolgáltatások.

Mi is az ÚMVP?

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. § (1) bekezdése alapján készült. Az ÚMVP az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásait használja fel (magyar társfinanszírozással kiegészítve) mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok, pályázatok, projektek finanszírozására nagyon széles spektrumban: az állattartó telepek korszerűsítésétől, a kertészetek fejlesztésén túl, a falusi turizmus támogatásán keresztül a vidéki kulturális örökség megőrzését szolgáló intézkedésig. Az EMVA és ÚMVP fejlesztési forrásokat fontos megkülönböztetni a területalapú és egyéb mezőgazdasági támogatásoktól, illetve a EU Strukturális és Kohéziós Alap finanszírozású Nemzeti Stratégia Referencia Kerettől, az ahhoz tartozó Operatív Programoktól (korábban Új Magyarország Fejlesztési Tervnek hívták, most már Új Széchenyi Terv - ÚSZT). Az ÚMVP infokommunikációs tartalma az ÚSZT-hez képest alacsonyabb szintű, kevesebb számú és kisebb forrást felhasználó intézkedésekben van lehetőség az agrárvállalkozások számára IKT fejlesztésre. Mint említettük jelen időszakban több ilyen támogatási jogcím elérhető, nézzük meg ezeket (megjelenési idősorrendben), külön-külön elemezve az azokban infokommunikációs szempontból rejlő lehetőségeket, előnyöket, nehézségeket és hátrányokat:

Mezőgazdasági termékek értéknövelése (pályázható június 22-től július 23-ig)

Támogatás célja: A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatás célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszer-biztonsági és -higiéniai feltételek, csökkenjen a környezetterhelés.

Infó: http://umvp.eu/?q=tamogatas/tamogatas-termekek-erteknovelesehez-junius-22-es-julius-23-kozott-pontositas

Lehetőségek, előnyök:

-       külön nevesítve lehetőség van a gazdálkodás bármely területét kiszolgáló szoftver (kivétel az alapszoftverek pl. operációs rendszerek) fejlesztésére és az azt kiszolgáló hardver beszerzésére (10 millió Ft-ig elszámolhatók az ilyen jellegű költségek, ami nem igazán megalapozott határ)

-       informatikai jellegű követelményeket a bevezetendő rendszerekre nézve nem szab kiírás (szemben az ÚSZT-s vállalati informatikai pályázatokkal pl. GOP 2.2.1 – bár ez probléma is lehet a szakmai megvalósítás szempontjából)

Nehézségek, hátrányok:

-     viszonylag szűk forráskeret (5 milliárd Ft – többszáz potenciális pályázó - nagyvállalatok is)

-     csak élelmiszeriparral eddig csak részben foglalkozó (vagy abba kezdő agrártermelő) cégek pályázhatnak

 Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása (pályázható július 16-tól augusztus 16-ig) 

Támogatás célja: A fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása
 

Infó: http://umvp.eu/?q=tamogatas/tamogatas-fiatal-mezogazdasagi-termelok-indulasahoz-julius-16-es-augusztus-16-kozott

Lehetőségek, előnyök:

-     a támogatás 90%-a előre megkapható

-     a többi jogcímhez képest viszonylag szabadon elkölthető támogatás (max. 12 millió Ft),

-     informatikai beszerzésekkel kapcsolatban nincs különösebb előírás

Nehézségek, hátrányok:

-     nagyon szűk forráskeret (4 milliárd Ft – többezer potenciális pályázóra), várhatóan csak magas pontszámmal lehet majd nyerni

-     csak újonnan, életvitelszerűen agrártevékenységbe fogó, agrárvégzettséggel rendelkező, 18 és 40 év közötti életkorú termelők számára elérhető

 Állattartó telepek korszerűsítése (pályázható augusztus 1-től augusztus 31-ig) 

Támogatás célja: Az állattartó telepek korszerűsítése annak érdekében, hogy az állattartó telep megfeleljen a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak, javuljon az állattartó telepek takarmányozási, illetve műszaki színvonala, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági helyzete, infrastruktúrája, valamint az állattartó telepeken dolgozók munkakörülménye és munkahatékonysága.

Infó: http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/40-milliard-forintos-palyazat-indul-az-allattarto-telepek-korszerusitesere

Lehetőségek, előnyök:

-    nagyon tág forráskeret (40 milliárd Ft)

-    támogatás mértéke 40-60%, max 25 millió Ft

-    informatikai költségek közül a képzési, szolgáltatási jellegűek elszámolhatók

Nehézségek, hátrányok:

-     bizonyos üzemméret feletti és csak állattenyésztéssel foglalkozó cégek pályázhatnak

-     a jelenlegi rendelettervezet alapján úgy tűnik nem elszámolható a pályázatban hardver és szoftverbeszerzés

GAZDANET (pályázható szeptember 1-től szeptember 30-ig) 

Támogatás célja: A GAZDANET  program célja a mezőgazdasági termelők részére informatikai berendezések, illetve egyedi használatra számítógépes konfigurációk és a hozzá kapcsolódó internet hozzáférés beszerzésének támogatása.

Infó: http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/szamitogepet-kapnak-a-kistermelok-indul-a-gazdanet-program

Lehetőségek, előnyök:

-    célzott, csak IKT fejlesztésre fordítható pályázat

-    legkisebb termelőket veszi célba

-    automatikusan kapható támogatás

-    pontos specifikáció a beszerzendő hardver- és szoftver konfigurációra

-    max. 50% támogatás elérhető

Nehézségek, hátrányok:

-     viszonylag szűk forráskeret (3,5 milliárd Ft, amely kevesebb ahhoz képest, hogy az ÚMVP-ben az intézkedésre 18 382 353 euró, azaz mintegy 5 milliárd Ft van előirányozva).

-     csak 90 ezer Ft támogatás elérhető pályázónként és csak egy konfigurációra illetve internetes hozzáférés megteremtésére, vagyis egyéb, magasabb szintű hardver- és szoftvereszközök (vagy rendszerek) nem beszerezhetők a pályázat révén

-     csak a legkisebb mezőgazdasági termelők vehetnek részt a pályázaton, mikro-, kis és közepes méretű agrárcégek nem

-     kötelezően képzésen való részvétel a támogatás feltétele (támogató oldaláról ez előny)

Infotér összegzés:

A (hamarosan bezáruló) mezőgazdasági termékek értéknövelése pályázat kapcsán pozitívum, hogy a feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termelő és élelmiszeripari kis- és középvállalkozásoknak lehetőségük nyílik komolyabb (pl. integrált vállalatirányítási rendszer) modulok, alkalmazások bevezetésének finanszírozására támogatást igénybe venni (igaz a 10 millió Ft-s informatikai elszámolható kiadási maximális összeghatárt nem érezzük megalapozottnak, hiszen komolyabb új rendszerek, több felhasználóra, vagyis kicsit nagyobb agrárvállalatoknak ennél többe kerülhetnek). Az olyan cégek ugyanis, amelyek bevételük több mint 50%-át mezőgazdasági termelési vagy feldolgozási tevékenységből szerzik, csak az ÚMVP-ben vehetnének igénybe EU-s támogatást IKT fejlesztésre, így ők nem indulhattak az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) vagy Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) célzott, releváns pályázatain (különösen a GOP 2.2.1 - KMOP 1.2.5 kódszámú Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása konstrukción). Más kérdés, mi lesz azokkal az agrárcégekkel, akik nem kívánnak feltétlenül áttérni más termékstruktúrára, nekik más infokommunikációs pályázati lehetőséget kell találniuk (már ha lesz olyan).

A Fiatalgazda pályázathoz mindössze annyi a hozzáfűznivalónk: bizonyított tény, hogy a kezdő, induló vállalkozások számára az IKT eszközök átvétele jóval könnyebb, mint a régebben működő cégeknek, bízunk benne, hogy a nyertesek élni is fognak ilyen beszerzésekkel.

Az Állattartó telepek korszerűsítése támogatási konstrukció kapcsán a jelenlegi rendeletet olvasva problémának látjuk, hogy a gépbeszerzések, építési beruházások mellett kapcsolódó informatikai fejlesztésre (pl. RFID eszközök beszerzésére az állatállomány nyilvántartására) nem látunk lehetőséget, amely komoly gond, amiatt, hogy az (újabban erős, hozzátesszük jogosan, kormányzati stratégiai fókuszt kapott) állattenyésztésnek az agráriumon belül nagy az informatizáltsági, automatizáltsági igénye. Reméljük a támogatási jogcím közleményében és mellékleteiben ez tisztázódni fog (és javításra kerül).

Amik igazán érdekesek, azok a GAZDANET keretei: a régóta szorgalmazott, több évi (legalább 5 évi) csúszás után megjelenő jogcím kapcsán meglátásunk szerint (mint ahogyan a korábbi elemzésünkben is feltételeztük) a kiírók az egyszerűsítésre törekedtek, ezzel viszont a program tényleges hatékonyságát nem támasztották alá. A forrás elaprózása, mindössze a kistermelők gyakorlatilag csak számítógéppel (laptoppal), internet hozzáféréssel és némi IKT ismeretekkel való ellátása nem feltétlenül szolgálja az agrárium versenyképességének növelését alapvetően az alábbiak miatt:

-       nem rendelkezünk pontos adatokkal, de a vidéki potenciális pályázók nagy része már most is rendelkezik, ha más nem otthonában, PC-vel, notebook-al, jó eséllyel szélessávú netes kapcsolattal illetve digitális készségekkel, nekik csak egyfajta kiegészítő adományok a támogatásban biztosított eszközök

-       az eléggé szűk forráskeret (3,5 milliárd Ft) ellenére valószínűsítjük, hogy a 90 ezer Ft-os, max 50%-os mértékű támogatás, a pályázat beadásához szükséges adminisztrációs teendők és a képzésen való részvétel szükségessége nem fog túlzottan motiváló lenni főleg a tényleg megcélzott termelők körében (ezért nem biztos, hogy ki fog merülni a keret)

-       a mikro-, kis- és közepes méretű (akár csak néhány tucat hektáron gazdálkodó) vállalkozások kimaradása egy ilyen célzott IKT program kedvezményezetti köréből aggályos ezen agrárszektorbeli szereplők termelési volumenét, így annak fejlesztési összhatását tekintve

-       a korábbi elemzésünkben felsorolt alkalmazási lehetőségként felmerülő speciálisabb agrárinformatikai rendszereket, illetve komplexebb üzleti megoldásokat, melyek a működési hatékonyság, versenyképesség növeléséhez szükségesek lehetnének, nem tudják bevezetni az agrárcégek ezen (és jobbára más ÚMVP) támogatás segítségével sem, így hátrányuk fokozódhat más szektorokhoz, vagy a környékbeli országok rivális agráriumaihoz képest.

Fentiek ellenére azt gondoljuk a GAZDANET program sok kis termelőnek segíthet. Ugyanakkor úgy véljük egy ilyen programban rejlő lehetőséget jobban ki lehetett volna aknázni. Bízunk benne a jövőben lesz mód a javításra.

Kövesdi Zoltán

Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések