Néhány gondolat a távközlési szolgáltatási adóról - Infotér vélemény

2012. május 3. csütörtök, 12:41 • Infotérvélemény, telefon, Széll Kálmán Terv, adó
Pár nap részinformáció terjedése után megjelent a Széll Kálmán terv 2.0, amiből megismerhető a Kormány terve a távközlési szolgáltatások megadóztatására vonatkozóan: TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSI ADÓ BEVEZETÉSE. „A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónem már az idei év közepétől bevezetésre kerülne. Az adó illeszkedik a Kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és az indirekt adók súlyának növelését célzó politikájába. Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adóra találhatunk példát az Egyesült Államok számos tagállamában és Máltán. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben várakozásaink szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten” - olvasható.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

  A rövid ismertetőből nem tudhatóak meg sajnos fontos részletek, ezek csak a törvény megjelenése után lesznek világosak, de tekintsük át részletesen milyen hatásai lehetnek a tervezetnek. A Központi Statisztikai Hivatal 2011/2010-i évi, rendelkezésre álló adatait alapul véve a tekintsük át, hogy reális-e a kalkulált bevétel:

  • 2011-ben a vezetékes telefonról indított összes hívás 5 421 000 000 perc volt;
  • 2011-ben a mobil telefonról indított összes hívás 17 860 000 000 perc volt;
  • 2010-ben a mobil telefonról küldött összes SMS 1 900 000 000 db volt;
  • 2010-ben a mobil telefonról küldött összes MMS 20 900 000 db volt.

Ezek alapján kalkulált éves adóbevétel 50,4 milliárd forint, ez közel van a tervezettben szereplő számhoz. Fontos momentum, hogy még idén félévre az előterjesztő 30 milliárd forint bevétellel számol, addig jövőre már 13 százalékkal kevesebbel. Talán belekalkulálja az általunk is igen valószínűnek vélt forgalom csökkenést, amely több tényezőből adódhat:

  • Magánszemélyek az adóból fakadó kiadásnövekedésüket mérséklik;
  • Céges előfizetők mindenképpen kontrollálni fogják a költségeiket;
  • Várhatóan az internetes megoldások felé terelődnek a hívási szokások, lehet szó PC-ről vagy okos telefonról;
  • Léteznek SMS proxy-k, valamint egyéb azonnali üzenetküldő (IM) megoldások;
  • A több telephellyel rendelkező cégek az egymás közti hívásokat egy közös alközponti megoldással tudják továbbra is ingyenesen megoldan;
  • Folyamatosan csökken a vezetékes telefonról indított hívások összes ideje több mint 10 éve, ez alól csak 2011 kivétel, amikor is 3 százalékos növekedés volt, várhatólag a tendencia tovább folytatódik.

Természetesen az alternatív megoldásoknak se szeri, se száma, véleményünk az, hogy a kormányzat kisebb adóbevételt fog realizálni, mint a prognosztizált adat. Az adótervezet további problémákat vet fel, mivel a törvény szövege még nem ismert ezért csak problémafelvetés szintjén lehet ezekkel csak foglalkozni:

  • Nem tisztázott, hogy egy „80-as” ingyenes hívószám esetén ki fizesse az adót;
  • A statisztikai adatokból látható, hogy a mobil hívások átlagos hossza 2,13 perc, még a vezetékes hívásoké 3,38, így a vezetékes telefont használók forgalomarányos kivetés esetén nagyobb részt fizetnek az adóból;
  • Az adó bevezetése túl közeli ahhoz, hogy a távközlési cégek számlázó rendszereit át lehessen alakítani és tesztelni, főként a pre-paid rendszerek esetében jár ez nagyobb feladattal,
  • Kérdés az, hogy a behajthatatlan követelések, számlák után járó, és valószínűleg a szolgáltató által már megfizetett adót visszakérheti-e a szolgáltató, hiszen az adó megfizetését nem ő mulasztotta el megtenni;
  • Amennyiben az EHT által előírt jóváírást (minőségi, vagy egyéb okokból) kap az ügyfél, akkor az arányos adót is levonásba helyezheti-e a szolgáltató;
  • Kérdés, hogy mikor kell megfizetni az adót, mert nem ritka a távközlési szektorban, hogy akár 30, 45 napos fizetési határidőt kapnak a nagyobb ügyfelek. így ha az adó kiszámlázása és a központi költségvetésbe történő befizetése között rövidebb idő áll rendelkezésre, akkor ez cash-flow problémákat és plusz költségeket jelenthet az adott cégeknek;
  • A kormányzati, önkormányzati szektorban igen gyakori, hogy a különböző intézmények nincsenek egy alközpont alá összefogva, így az amúgy is forráshiányos intézményeknek éves szinten új kiadással kell kalkulálniuk;
  • A várható forgalomcsökkenés bevétel elmaradást is jelent a távközlési szolgáltatók esetében, így ez mindenképpen meg fog jelenni a társasági és iparűzési adómegfizetésénél is. Ennek mértéke nem lesz várhatólag drámai, de a teljes adóbevétel mérlegét mindenképpen rontja. 

A korábban pletykaszinten terjedő internet forgalom után kivetendő adó szerencsére nem bizonyult igaznak. Annak hatása a gazdaságra még drámaibb lehetett volna, ismerve azokat a kutatásokat, melyek közvetlen összefüggéseket tártak fel az internet elterjedtsége, használat és a GDP növekedése között.

Véleményünk szerint a tervezett adóbevétel nem teljes mértékben fog megvalósulni. Valamint a forgalomcsökkenés az egyéb adók területén is meg fog jelenni. Úgy gondoljuk, hogy az előfizetők távközlési „önmegtartóztatása” sem gazdaságélénkítő hatású. Így javasolnánk, hogy a tervezett adóbevételt más forrásból teremtse elő a kormányzat.

Informatika a Társadalomért Egyesület
Telekommunikációs Munkacsoport

Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések