Nyitrai Zsolt a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a Digitális Megújulás Cselekvési Tervről.

2011. január 4. kedd, 01:50 • http://www.nyitraizsolt.hu/
Ha kormányzati informatikáról esik szó, az ember emlékezetébe csupa olyan címlaptörténet kezd el felderengeni, mint a kakaóbiztos óvodai számítógépek, a digitális iskolai táblák, vagy a túlszámlázott kormányzati portál ügye. - Kétségtelen, hogy korábban igen rossz volt a kormányzati informatika megítélése, ami az elmúlt nyolc év velejéig romlott, korrupt beszerzési gyakorlatának következménye. Amikor átvettük az ország vezetését, és láttuk milyen állapotokat hagytak ránk a szocialisták a kormányzati informatika területén, úgy döntöttünk, húzunk egy képzeletbeli vonalat: idáig tartott a múlt, innen kezdődik a jövő. A múlt lezárásaként összeállítottunk egy "Fehér könyvet", ami a múlt infokommunikációs fiaskóit és visszaéléseit mutatja be. Mivel nekünk nem dolgunk a személyi felelősség megállapítása, ezért a dokumentumokat átadtam Papcsák Ferenc és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosoknak.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Milyen kirívó ügyekre derült fény?

- Annyi visszaélésre bukkantunk, hogy felsorolni is sok lenne őket. Az államkassza iparszerű megcsapolására alkalmazott módszerük már önmagában is jelenségértékű: az informatikai közbeszerzéseket többnyire 143-as eljárás keretében folytatták le, vagyis "nemzetbiztonsági fontosságú"-vá nyilvánították őket. Ezzel tették lehetővé a nyilvános közbeszerzési eljárások kikerülését, az üzletek baráti cégeknek való juttatását. Ezek után talán nem meglepő, hogy rendszeresen túlárazták a projekteket, amivel évi több tízmilliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek, és akkor még nem beszéltünk a szakszerűtlenség következményeiről: tízmilliárdokat költöttek el olyan párhuzamos informatikai rendszerekre, amelyek csak szigetszerű működésre képesek, egymással kommunikálni nem. A leghajmeresztőbb azonban a kritikus állami adatbázisok kezelésének a kiszervezése. Az hagyján, hogy a kiszervezések költségeit is az állam fizette, de belegondolni is félelmetes, mekkora biztonsági kockázatot jelent, hogy például a lakcím-, az egészségügyi-, és az agrár-nyilvántartások kezelése is magáncégekhez került, miközben a terület nem volt törvényileg szabályozva. A mai napig évi 12 milliárd forintot fizetünk ki 70 magáncégnek, amelyek közt van olyan, amelyik nemrégiben az állam megzsarolását is megengedte magának.

- Visszaveszik tőlük az adatbázisok kezelését?

- Januárban kezdjük meg a tárgyalásokat az érintett vállalkozásokkal, de rontaná a kormány tárgyalási pozícióit, ha most részletekbe bocsátkoznék.

- Mi a helyzet a törvényi szabályozással?

- Nemrégiben négyötödös többséggel fogadta el a Parlament a nemzeti adatvagyonról szóló törvényt, de ezzel még nincs vége, mivel az információbiztonságról szóló törvényt is mielőbb meg kell alkotnunk. Magyarország soros uniós elnökségéhez kötődően januártól az EU Távközlési Tanácsának elnöki tisztét is betöltöm. Ebben a feladatkörben is az információbiztonságot fogom előtérbe helyezni.

- A napokban meghirdetett Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek is van uniós vonatkozása?

- Természetesen, hiszen összhangban van az unió fejlesztési programjaival, sőt a megvalósításhoz szükséges forrásokban támaszkodik is rá. Az EU-ban nem kérdés, hogy a fejlődés, a versenyképesség kulcsa az infokommunikáció fejlesztésében, a modern technológiák elterjesztésében rejlik. Ennek szellemében született az Európa 2020 stratégia keretein belül a Digitális menetrend is. A meghirdetés előtt álló Új Széchenyi Terv sem kisebb célt szolgál, mint hogy hazánkat középtávon Közép-Európa legversenyképesebb országává tegyük. Ehhez képesnek kell lennünk a magyar kreativitást a fejlődés szolgálatába állítani. Ezt szolgálja a Digitális megújulás.

- Az rendben, hogy a magyarok legendásan kreatívak, de az meg tapasztalat, hogy a kreatív elmék vagy külföldön teljesednek ki, vagy itthon őrlődnek fel a szélmalomharcban.

- Ennek akarunk véget vetni. A négy akcióterv 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz. Ezek kidolgozása úgy történt, hogy a Digitális Magyarország című vitairatunkhoz a Digitális Konzultáció során több száz vélemény és hozzászólás érkezett szakmai és civil szervezetektől, vállalkozásoktól, amivel eleve megmozgattunk alkotó energiákat. Ezeket a javaslatokat figyelembe vettük, beépítettük a cselekvési tervbe. Az ebben foglalt fejlesztési irányok a kereteket meghatározzák, így mindenki számára világos az irány, és számon kérhető a programok ütemezése.

- Melyek a terv legfontosabb elemei?

- Három fő csapásirány van. A programok egyik csoportja azt a célt szolgálja, hogy minél több ember legyen részese, felhasználója a digitális világnak, a másik csoportja pedig azt, hogy a gazdaság szereplőinek növekedjen a versenyképessége. A harmadik az államigazgatás informatikai megújítását szolgálja, hogy felgyorsuljon és hatékonnyá váljon az ügyintézés.

- Ehhez infrastrukturális fejlődésre van szükség, hiszen ma sok településen nincs szélessávú internetelérés. Rá akarják bírni például a mobilszolgáltatókat, hogy biztosítsák a széles sávot a kistelepüléseken is?

- A kormány eltökélt célja a teljes szélessávú lefedettség elérése minden magyar településen, sőt például a vasúti kocsikban is, ami összhangban van az Európai Unió távközlési stratégiájával. Az már biztos, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe lesz az állam és a vállalkozások összefogásának. A mindenhol elérhető szélessáv közös érdek, ezért a kormányzat hamarosan olyan piacösztönző pályázatot hirdet meg, ami az állami források biztosítása mellett piaci forrásokat is megmozgat a száz százalékos lefedettség eléréséért.

- Feltéve, ha az emberek azon csoportja is felhasználóvá válik, amelyik eddig csak távolról, gyanakodva szemlélte az informatikai eszközöket.

- Sokan vonakodnak megismerni a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, noha ezek kényelmesebbé teszik az életünket. Számításaink szerint egymillióval több honfitársunk előtt nyílhatna meg ez a világ az alapvető készségek megtanításával és az elérési lehetőségek megteremtésével.

- Sokan már annak örülnének, ha a lassú és túlbürokratizált közigazgatás ügyfélbarátabb lenne.

- És ha olcsóbban működne! Ezért vannak a tervben programok a papíralapú dokumentumok kiváltására a közigazgatásban, ezért célunk a közigazgatás rendszereit koherens módon összekötő hálózat kialakítása. Ezért vezetjük be az egységes állampolgári kártyát, amivel minden hivatali ügy intézhető lesz, és egyben megteremtjük az államigazgatásban az elektronikus díjfizetés lehetőségét. Ösztönözzük a modern forgalomirányítási rendszerek elterjedését mind a közúti, mind a vasúti közlekedésben, valamint digitális figyelő- és riasztási rendszerek bevezetését a vízgazdálkodás és a környezetvédelem területén. És még nem is beszéltünk a magyar-magyar kapcsolattartásról, ugyanis a digitális világ sokkal könnyebb lehetőséget nyújt a határon túli magyarsággal való élő kapcsolat kialakítására.

- A cselekvési tervet végignézve kiderül, hogy az életünket a műemlékvédelemtől az egészségügyön át forradalmasíthatják a bevezetni tervezett digitális technológiák, azonban ott bújkál az emberben a kisördög: vajon lesz ennyi fejlesztésre pénz?

- A Digitális megújulásra nagyságrendileg százmilliárdos állami és EU-s forrás áll rendelkezésre. Csakhogy ezúttal okosabban, célzottabban, és úgy lesz elköltve, hogy piaci forrásokat is megmozgasson.

Forrás: Bertók T. László, Magyar Nemzet, nyitraizsolt.hu