Parragh: nem szakmai, hanem egzisztenciális vita folyik a felsőoktatásról

2015. június 6. szombat, 11:11 • www.orientpress.hu
Nem szakmai, hanem egzisztenciális viták zajlanak ma a felsőoktatás átalakítása körül, mert sokan nem szeretnék a beágyazott struktúrákat, jövedelmi lehetőségeket megváltoztatni - jelentette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pénteken Nagykanizsán. Ha a szükséges változások megtörténnek, akkor 5-6 év alatt válhat működőképessé a szakképzés - tette hozzá. Parragh László a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferencián beszélt a felsőoktatási rendszer átalakításának szükségéről, és úgy fogalmazott, 'a kamara addig nyomja ezt, amíg meg nem reped'. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalommal is el kell fogadtatni a változtatást, mert ez szükséges a tudásbázisú jövőhöz, ahhoz, hogy az ország ne összeszerelő üzem legyen.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

A magyar gazdaság most már jó állapotban van - mondta, de megjegyezte, hogy a kedvező gazdasági folyamatok csak akkor tehetők fenntarthatóvá, az ország akkor lehet versenyképes, ha megfelelő tudással is rendelkezik. Ehhez a felsőoktatás átalakítására és a kutatás, fejlesztés, innováció erősítésére van szükség - jelezte a kamarai elnök.

Parragh László kifejtette: a szakképzés átalakításához a szabályozás megszületett, most a megvalósítás fázisában tart. Ha a szükséges változások megtörténnek, akkor 5-6 év alatt válhat működőképessé a szakképzés - vélte.

Jelentősnek nevezte a kamarai elnök a vállalati elégedetlenséget a felsőoktatással. A valós gazdasági igényektől elszakad a tudásanyag, visszaszorulóban van a minőségi oktatás, és jelentős a kapacitásfelesleg is, miközben több mint 30 százalékos a hallgatói lemorzsolódás - sorolta. Megemlítette a nyelvoktatás gyengeségét, illetve azt, hogy sokszor zavaros az intézmények profilja. Példaként említette, hogy a Sopronban képzett közgazdászok között vannak olyanok, akik Ausztriában benzinkutasként helyezkednek el. 'Mi szükség van a Corvinuson kertészeti karra' - tette fel a kérdést, kifejtve, hogy a legmagasabb szintű közgazdaságtudományi képzés mellett idegen egy agrárszak.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára egyetértett azzal, hogy alapvetően 'kultúrharc' folyik a felsőoktatásban a változások ellen. 'Érdekvita zajlik', mert a pozíciókat nem szeretik megváltoztatni - közölte.

Előadásában kitért a kormány által tavaly decemberben elfogadott felsőoktatási koncepció fejlesztési irányaira, és arra hogy várhatóan júniusban a parlament elfogadja az új felsőoktatási törvényt is. Erről felfedte, hogy új intézményi formaként nevesíti a törvény az alkalmazott tudományok egyetemét, ahol már eleve duális képzéssel folyik majd az oktatás.

Lehetőség lesz közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozására, önkormányzatok, cégek együttműködésével, elsősorban olyan régiókban, ahol ma nincs, vagy nem megfelelő szerkezetű a felsőfokú képzés, de szükség van rá a munkaerőpiaci igények és a fiatalok helyben tartása érdekében. Salgótarján, Ózd és Kisvárda nevét említette néhány lehetséges helyszínként, ahol már tárgyalások is folynak ilyesfajta intézmények elindítására.

Palkovics László megerősítette, hogy a duális felsőoktatási képzéssel kapcsolatos eddig tapasztaltok alapján a vállalkozások és a hallgatók részéről is igény van erre a formára. Tavaly 400 vállalat 21 felsőoktatási intézménnyel tudott megállapodni, 1200-1300 hallgatót képesek így fogadni. A felvettek 44 százaléka műszaki, 24 százaléka gazdaságtudományi, 18 százalékuk agrár-, 14 százalékuk pedig informatikai ismereteket hallgat és sajátít el a gyakorlati képzőhelyen.