Péterfalvi: nem sérti a magánszférát az egységes kártyarendszer

2015. április 19. vasárnap, 18:03 • www.orientpress.hu
Elkészült a Nemzeti Egységes Kártyarendszer rendelettervezete, aminek használata ugyan számos adatvédelmi kérdést vet fel, alkalmazása - biometrikus rendszerek használata híján – biztonságos, ugyanis az adatokhoz csak a jogszabályban foglalt keretek között lehet hozzájutni – mondta Péterfalvi Attila, a Rádió Orienten. Kiemelte: az adatok védelmére garanciát jelent az is, hogy a kártyák használatához az érintett aktív közreműködésére van szükség.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Elkészült a NAIH 2014.évi beszámolója

A jogszabályi elvárásoknak megfelelően, ahogy eddig is minden évben, idén is elkészítette éves beszámolóját a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A jelentés olyan tendenciákat, tapasztalatokat fogalmaz meg, amelyet nemcsak az országgyűlés igazságügyi bizottságának juttatnak el véleményezésre, hanem az egyetemi könyvtárakba bekerülve akár szakdolgozatok elkészítéséhez is használhatják a hallgatók. „Mivel a demokrácia alapja az átláthatóság, az információszabadság és a magánszféra védelme, ezért az éves beszámoló átfogó képet mutat az ország alkotmányos helyzetének egy nagyon fontos szeletéről” – mondta Péterfalvi Attila. 

Egy év – három választás

A tavalyi év egyik különlegessége volt, hogy új szabályok mentén három választás is lezajlott. Ezzel kapcsolatban a hatóság folytatta azt a gyakorlatot, hogy a választásokat megelőzően általános tájékoztatást adott nemcsak a jelölőszervezetek számára a jogszerű adatkezeléssel kapcsolatban, de az állampolgárokat is értesítette arról, hogyan élhetnek adataik letiltásának jogával. „Összességében a választásokkal összefüggő bejelentések kapcsán elmondható, hogy jól vizsgázott az új rendszer, nem kaptunk több beadványt, mint a korábbi időszakban” – összegezte a tapasztalatokat az elnök. 

Jön a Nemzeti Egységes Kártyarendszer

Nemrég készült el a Nemzeti Egységes Kártyarendszer rendelettervezete. Péterfalvi Attila leszögezte, nincs szó biometrikus arckép-azonosítási rendszerről, csupán elektronikus módon kerülnek az adatok tárolásra, ráadásul a kártyák olvasásához szükség van az érintett közreműködésére is. Emellett a rendszer is csak azokat az adatokat képes leolvasni, amelyre jogszabályi felhatalmazása van. „Az új technológiai megoldásokat sikerül úgy alkalmazni, hogy nem lépik át a hagyományos határokat, a rendszer bevezetése tehát nem jár a korábbi jogszabályok módosításával” – közölte. 

Folytatódik a gyermekvédelmi projekt

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részt vesz egy európai uniós gyermekvédelmi projektben, amelynek keretében olyan anyagot kell elkészíteni, ami az EU területén felkészíti a pedagógusokat arra, hogy megóvják a fiatalokat az internet használatának káros veszélyeitől. „Az angol nyelvű anyag őszre készül el, s lefordítása után a magyar pedagógusokat felkészítjük arra, hogy a tananyagba sikeresen építsék be és alkalmazzák az adatvédelem oktatását, s ezzel hozzájáruljanak az internethasználat káros oldalának csökkentéséhez” – mondta Péterfalvi Attila. 

Mi titkos és mit tudhatunk Paks II-ről?

Tavaly hivatalból vizsgálta a hatóság a Paks II törvénytervezetet, amellyel kapcsolatban kritikai észrevételeket fogalmazott meg. Az eredeti tervezet ugyanis nem megfelelő okokra hivatkozva alkotmányellenes korlátozásokat léptetett volna életbe. „Ehhez képest az új törvény sokkal tisztább módon valósítja meg az adatokhoz való hozzáférés korlátozását 30 évben maximalizálva” – ismertette az elnök. Kifejtette: így már a jogszabály által létrehozott korlátozás valósul meg, amire az infotörvény az üzleti és a műszaki adatok tekintetében lehetőséget biztosít. 

Ami új a szabályozásban, hogy kategorikusan elzárja az adatokat a nyilvánosságtól, viszont mind az üzleti, mind a műszaki adatok meghatározott körének más rendelkezések alapján nyilvánosságot kell kapnia. „A nemzeti vagyonnal való gazdálkodásnak nyilvánosnak, az alaptörvényben meghatározott elvek szerint átláthatónak kell lennie, tehát az üzleti adatok védelme nem valósulhat meg úgy, hogy a nyilvánosság erről ne kapjon tájékoztatást és környezeti adatként a műszaki adatok egy részének is nyilvánosnak kell lennie” – szögezte le a hatóság elnöke. Hozzátette, mivel a jogszabály nem biztosítja az állampolgárok számára, hogy közérdekű adatként hozzáférjenek ezekhez az információkhoz, tájékoztatásra kizárólag a beruházói oldalról nyílik lehetőség. A NAIH kérésére azóta a beruházással kapcsolatos olyan adatokat, amelyek nem veszélyeztetik a nemzetbiztonsági kötelezettséget vagy a szellemi tulajdonhoz való jogot, a beruházó honlapján folyamatosan közzéteszik.