Reziliencia a gyakorlatban

A reziliencia a kihívásokkal való sikeres megbirkózási képességeinket jelenti. Azt, hogy megértettük a helyzetet, megtettük a szükséges változtatási intézkedést – mondta el Szügyi György, a téma gyakorlati szakértője. A közszolgálatban minden olyan hivatal (és munkatársai), amely megszűnt vagy beolvadt például a megyei kormányhivatalba, reziliens viselkedési elvárások elé került – tette hozzá a szakember.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

A reziliencia az ember és a környezet közötti egység megteremtésére koncentrál, azaz annyi és olyan változást hoz bennem, amennyi, és ami kell a sikeres válaszadáshoz. Lényegében az ember önmagával történő azonosulásának személyiség- és rendszerfejlesztésével foglalkozó módszertani, szemléleti fogalom. Hangsúlyossá válásának főbb oka, hogy nagyon gyorsan változik körülöttünk a világ, ami átszervezéseket, megszűnéseket, újraindulásokat, összevonásokat von maga után, rendszeresen. A gyors és folytonos változás egyrészt kockázatokat rejt magában, másrészt azt, hogy milyen veszteségek érhetnek emiatt bennünket.

A reziliencia ezen kihívásokkal való megbirkózási képességet jelenti, hogy az egyén megértette a helyzet lényegét, és megbirkózik vele.

A szakember elmondta, hogy legelőször olyan helyzetekre kezdték használni ezt a fogalmat, amikor többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok, gyerekek, a nagyon nehéz körülmények ellenére is kiemelkedő iskolai eredményeket értek el, sikeres életpályát futottak be – ismertette a reziliencia korai fogalmát a Rádió Orient vendége.

Folyamatosan érnek bennünket kihívások, amelyekhez nagy teherbírás szükséges, és komoly stressztűrő képességet igényel. A reziliencia eszköztára alkalmassá tehet a bennünket érő sokkhatások kezelésére is, amennyiben a személy rugalmas módon képes új egyensúlyt kialakítani, és képes továbblépni úgy, hogy másik szinten stabilizálódik az illető és környezetének kapcsolata. A közszolgálatban minden olyan hivatal (és munkatársai), amely megszűnt vagy beolvadt például a megyei kormányhivatalba, reziliens viselkedési elvárások elé került – tette hozzá a szakember.

Az önújraszervezés, az önazonosság megőrzése melletti megújulás és az új helyzetnek való egészséges, eredményes adaptációjaként is összefoglalhatjuk lényegét.
 
A szakértő a továbbiakban a reziliencia területéről közszolgálati példákkal ismertette meg a hallgatókat. Egy megyei kormányhivatalnál például vizsgálták a rugalmas munkarend bevezethetőségét, ennek fogadtatását. Az volt a végkicsengése a vizsgálatnak, hogy nagyon sokféle rugalmas munkarendhez alkalmazkodnának a dolgozók, amennyiben a kölcsönös előnyök motivációt biztosítanak. Egy másik példa a teljesítményértékelő rendszer bevezetése volt, ahol alkalmazkodni kell egy új állapothoz, és ahol nem mindegy, ki mennyivel járul hozzá munkájával a hivatal eredményeihez és ez a munkatársakat motivációval tölti-e el. Ilyen értelemben az önazonosság és önújraszervezés ezekben az esetekben is egy reziliens viselkedési magatartási forma a szemléletmódját, módszertanát, stratégiai megvalósítását is igényelte és igényli.

Minden egyes konkrét élethelyzet egyéni és egyedi, sajátos, így nehéz találni rá egységes receptet, amit alkalmazni lehetne. Ezzel együtt, kaptunk néhány nagyon fontos fejlesztési területre vonatkozó leírást.

Négy fontos rezilienciaterületet emelt ki Szügyi György, melyek közül az első: a pozitív érzelmek tartományába való tartozás, hogy a változások ne frusztrációt váltsanak ki bennünk. Ehhez olyan pozitív célok kitűzése segít, amelyekhez pozitív érzelmek kapcsolódnak. A második a magas tudatosság az életmódban. Megerősítő jellegű, ha a napi, heti, havi és egyéb rutinok a reziliens magatartást erősítik, így a munka, a családi élet, a szabaidős, rekreációs élethelyzetek erősítik rugalmasságunkat. A harmadik fontos dolog a személyiség tudatos fejlesztése, a személyiség reziliens elemeinek a csiszolása. A negyedik a tudatos kapcsolatrendszer-építés. Olyan szakemberekkel, barátokkal vegyük magunkat körül, akikkel bármilyen rezilienciát igénylő helyzetben alkotó, jó megoldást találó módon tudjuk a kiutat megtalálni, akik segítenek, támogatnak, inspirálnak, hasznos tanácsot is adnak, ha kell. Ezen belül megemlítendő még, hogy hiteles szakemberhez javasolt fordulni, ha szükségét érezzük egy esetlegesen adódó pszichés probléma megoldásához – zárta a beszélgetést a szakember.