Riasztó a lemorzsolódás a felsőoktatásban

2015. október 28. szerda, 16:31 • www.orientpress.huFelsőoktatás, elektronikus tananyag, nyelvvizsga
Alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig csaknem 39 százalékos a lemorzsolódás aránya a felsőoktatásban, s ebben még benne sincs az a több tízezer fiatal, aki „csak” a nyelvvizsga hiánya miatt nem tud diplomát szerezni – tudta meg a Magyar Nemzet. Főleg az informatikai és természettudományos szakok hallgatói esnek ki tömegesen idő előtt, végzettség nélkül a rendszerből. A kormány felére csökkentené a lemorzsolódási arányokat, ezt szolgálja a kompetenciamérés bevezetése és az átsorolási szabályok szigorítása is. A helyzet javításáért aktivizálja magát a HÖOK is: a hallgatók komplex javaslatcsomaggal készülnek, ami többek közt a diák-tanácsadási rendszer fejlesztését és az elektronikus tananyagok használatát érinti.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Jelentősen csökkent az elmúlt években, de még így is nagyon magas a lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban – értesült a lap. Míg az OECD 2008-as Education at a Glance elemzése 45 százalékra becsülte a lemorzsolódás mértékét hazánkban, mostanra sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, de a hallgatóknak még mindig több mint harmada képtelen megszerezni a diplomáját. A legfrissebb, idei adatokról Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási főosztályvezetője egy közelmúltbeli szakmai konferencián közölte: a 2009–2010-es tanévben alapképzésre beiratkozók közül 2015 tavaszára átlagosan 36,4 százalék lemorzsolódott, további 6,8 százalék még mindig nem végzett (valószínűleg nem is fog), 7,2 százalék otthagyta a választott szakot, de a rendszeren belül maradt, és mindösszesen a felvett hallgatók 49,5 százaléka jutott el sikeresen a képzés végéig. Stéger Csilla hozzátette: az adatgyűjtéskor már az abszolutóriumot is sikeres végzésnek tekintették, nem vették figyelembe a záróvizsgát vagy a nyelvvizsga hiányát, tehát ebben a sikeres 49 százalékban még mindig lehetnek olyan hallgatók, akik végül nem kapnak diplomát. Osztatlan szakok esetén még lesújtóbbak a számok: a vizsgált évfolyamnak mindössze 23,3 százaléka végzett sikeresen, 38,7 százalék lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul, pedig a képzési idő az esetek többségében már rég letelt.

A mesterszakosok sikeresek

Mesterszakokon azonban kifejezetten sikeresek a hallgatók: ezen a szinten a fiatalok több mint háromnegyede (78,2 százalék) időben befejezte a tanulmányait, a menet közben kilépők aránya három százalék alatt van, a túlfutók aránya mindössze egyszázalékos, és csak a diákok 17,8 százaléka morzsolódott le. Ami az egyes szakterületeket illeti, az OH adatai szerint alapképzési szinten az informatika, a természettudomány, a műszaki, illetve az agrárterületen szakad le a legtöbb diák. A legrosszabb arány az informatikát jellemzi: a felvett hallgatók több mint fele – 52 százaléka – lemorzsolódott, és mindösszesen 30 százalék a sikerességi mutató. Ezzel szemben a művészeti szakokat és a pedagógusképzést kimondottan könnyű elvégezni, e két területen csak 15–27 százalékos a lemorzsolódás.

A hallgatók tömeges leszakadása nemzetközi szinten is aggasztó: az Educatio Nonprofit Kft. 2013-as adatai szerint az OECD-tagállamokban a fiatalság 62 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban, de csupán 39 százalékuk szerzi meg a vágyott papírt. Ismeretes, az Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a fiatalok 40 százaléka diplomás legyen. Ezt elérendő, Palkovics László felsőoktatási államtitkár felére csökkentené a lemorzsolódási arányt. Szerinte amúgy kevesen vannak, akik kimondottan anyagi okokból kénytelenek feladni a tanulást. Úgy véli, a leszakadás hátterében sokkal inkább a képesség, a szorgalom és az elhivatottság hiánya áll. Azért, hogy az egyetemisták tényleg elvégezzék, amire beiratkoztak, a tárca az idei tanévtől szigorította az átsorolási szabályokat, így a korábbinál több kreditet kell teljesíteni, hogy az illetőt ne tegyék át állami ösztöndíjasról fizetős helyre. Bevezetik a kompetenciamérést is, amelynek lényege, hogy a gyengén szereplők speciális felzárkóztató kurzusokon vehetnek részt, hogy ne essenek ki a rendszerből. Az átjárhatósági szabályok lazításával pedig lehetővé teszik, hogy aki alapképzésben nem tud teljesíteni, az egy alacsonyabb szinten, a felsőoktatási szakképzésben folytathassa, így ne kelljen bizonyítvány nélkül elhagynia az egyetemet.

Cél a lemorzsolódás visszaszorítása

A lemorzsolódás visszaszorítását a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is célként tűzte ki. Gulyás Tibor elnök a lapnak elmondta: a HÖOK a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel együttműködésben 2016 nyarára javaslatcsomagot készít. – A magyar felsőoktatást jellemző 38 százalékos lemorzsolódás az európai mértékhez képest kiugróan magas. Az OECD állásfoglalása szerint a 20 százalék feletti arány már komoly problémának tekinthető, ezért nem kérdés, hogy sürgős beavatkozásra van szükség. Mi két területen látunk hathatós intézkedési lehetőséget, az egyik a felsőoktatási diáktanácsadás, a másik pedig az e-learning alapú oktatási eszközök használata.

Diáktanácsadás ugyan szinte minden egyetemen és főiskolán működik, de ezek nincsenek összehangolva, ezért elkezdtük feltérképezni, hogy melyik intézményben milyen szinten állnak ezek a szolgáltatások, és hogyan lehetne hatékonyabbá tenni őket, mekkora erőforrásra lenne szükség az optimális működéshez. Az e-learning területén megjelenő fejlesztések pedig azért fontosak, mert a digitális formában, ingyenesen elérhető felzárkóztató tananyagok, sőt akár tanulás-módszertani kurzusok nagyban megkönnyítik a hallgatók otthoni felkészülését, és hozzájárulnak a sikeres diplomaszerzéshez. Ezzel kapcsolatban szintén dolgozunk a lehetséges fejlesztéseken, és a jövő nyárra elkészülő javaslatcsomagban a forrásigényt is megjelöljük majd – fogalmazott a HÖOK elnöke.

Zárul a diplomamentés

E hét végéig hirdetik meg a kormány diplomamentő programjának utolsó nyelvi képzéseit, amelyekre november 15-ig lehet jelentkezni. Az államilag támogatott kurzusokra azok a végzett egyetemisták és főiskolások járhatnak, akiknek már csak a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányzik a diploma megszerzéséhez. Ők országszerte csaknem 50 ezren vannak: a Szolnoki Főiskolán például idén 60 százalék nem kapott diplomát, Kecskeméten pedig az oklevelek felét tartották vissza nyelvtudásbeli hiányosságok miatt. A programba eddig bekapcsolódott kilencezer fiatal zömének képzése még tart, de közel 1200-an már sikeresen levizsgáztak. A most induló tanfolyamok résztvevőinek legkésőbb 2016. december 31-ig kell B2-szintű (középfokú) vizsgát tenniük.