Tuzson Bence: 2030-ra megvalósulhat az adatalapú közigazgatás

2019. június 7. péntek, 09:00 MTI
Magyarországon legkésőbb 2030-ra létrejöhet az adatalapú közigazgatás, így az abban keletkező adattömeg a kormányzati döntések előkészítéséhez is hozzájárulhat - jelentette ki a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Infoparlament ülésén.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy Magyarország világszinten is az elsők között tervezi a közigazgatási adatvagyon hasznosítását mesterséges intelligenciákkal a kormányzati döntés előkészítésben. Véleménye szerint a megbízható, tiszta adatok nem csupán visszaigazolhatnak társadalmi és gazdasági változásokat, előre is jelezhetik azokat, ezért az államnak, a cégekhez hasonlóan, ki kell használnia az ebből származó lehetőségeket.

Az államtitkár a változó közigazgatási szolgáltatások közül példaként említette az ingatlan-nyilvántartás átalakítását, amely a papíralapú rendszer megszüntetésével mai formájában a tulajdoni lapot is eltörli. Az eddigi intézkedések és javaslatok más téren is hasonló céllal, a hatékonyság javítása érdekében egységesítik a közigazgatási folyamatokat és egyszerűsítik az eljárásokat - tette hozzá.

Tuzson Bence a rendezvényen kitért a közbeszerzési szabályok átalakítására is. Az átalakításoknak a közpénzek védelmén túl a versenyképességet is figyelembe kell venniük, hiszen a közbeszerzések globális versenyében Európa lemaradhat, amennyiben továbbra is bonyolult, bürokratikus eljárásokat tart érvényben - tette hozzá.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a digitális átalakulás gyorsaságát emelte ki a rendezvényen. Solymár Károly Balázs hozzátette, hogy a megvalósításig eljutva, az intézkedéseket sokszor túlhaladják a változó körülmények, ezért szerinte inkább a beavatkozások általános irányait és értékeit érdemes meghatározni.

A digitális infrastruktúra korszerűsítéséhez az államnak elsősorban szabályozással és jogalkotással kell hozzájárulnia, illetve a rendelkezésre álló eszközeivel, például a frekvenciakészlet birtokosaként, maga is részt vehet annak építésében - fogalmazott.

Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője úgy vélte, hogy a digitalizáció folyamatában lemaradó országok nehezebben érik el az embereket, mint a digitális szolgáltatók, és ezzel gyakorlatilag a szuverenitásuk egy részét vesztik el. Az államnak ezért az alkotmányos korlátokat figyelembe véve, megoldást kell találnia arra a kihívásra, hogy állampolgárairól a globális versenytársak esetenként nagyobb adatvagyonnal rendelkeznek - mondta.
 


Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke megjegyezte, hogy a mesterséges intelligenciát sokan veszélyes eszköznek tartják, mások a fejlődését látják beláthatatlanul gyorsnak. A folyamatot feltartóztatni biztosan nem lehet, de az új technológiák globális társadalmi problémák felszámolásához, a klímaváltozás, az élelmezés és vízellátás gondjainak megoldásához is hozzájárulhatnak - tette hozzá.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke az adatvagyont rendkívül jelentős értéknek nevezte, ezért annak használatára és megosztására megfelelő keretek kidolgozását sürgette. Magyarország nem maradhat le a mesterséges intelligencia kiaknázásáért folyó globális versenyben sem, hiszen az új technológiák a gazdaság fejlesztését, munkahelyek megteremtését, a szórakoztatásra és a mindennapi élet minőségének javítását egyaránt elősegíthetik - hangsúlyozta.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a digitalizáció legfontosabb változása a gyorsulás. A "most gazdasága" azonnali megoldásokat akar, ezzel háttérbe szorítja a birtoklást, és erősíti a szolgáltatások gazdaságát - tette hozzá. A cégvezető arra számít, hogy a folyamatot a mesterséges intelligencia alkalmazása tovább gyorsítja, az igazi kihívásnak azonban azt tartja, hogy az új eszközök milyen célokat segítenek megvalósítani.