A hazai űripar új fejezete 2015-ben kezdődött, amikor Magyarország az unió űrügynökségének (European Space Agency – ESA) tagja lett, ezzel új lehetőségek nyíltak az európai együttműködésekre. Ezek hatékonyabb kihasználását szolgálja a kormány változtatása, amely a magyar űrügyeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) csoportosította át, és a teendők irányítását miniszteri biztosra bízta – mondta Ferencz Orsolya, a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a rendezvény szünetében megtartott sajtótájékoztatón.
Úgy fogalmazott: az unió kiemelkedő szerepet szán az űriparnak, mint az egyik legösszetettebb, és leginnovatívabb ipari területének. Az ESA-hoz való csatlakozás óta az uniós döntéshozók, valamint az űripari kis- és nagyvállalatok szervezetében a Hunspace is képviselteti magát. Mint mondta: az űreszközök létrehozása egy állandó innovációs kihívás, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a hozzáadott érték, itt a leggyorsabb a technikai fejlődés.
Átalakult az űripar jelentése
Az űripar szolgáltatásai között a távközlés, a navigáció és a Föld-megfigyelés áll az élen, de egyes területek, mint a logisztika és a térinformatika központi szerepet játszanak az információs forradalomban is. Az űripar fogalma is változott az elmúlt évtizedben. Míg korábban az ismeretszerzésen, az űrkutatáson volt a hangsúly, addig ez mára áttevődött a szolgáltatások területére.
A tanácskozáson elhangzott: az űrügynökséghez történt csatlakozás után fontos feladat, hogy a klaszter a magyar kutatási, fejlesztési eredményeket többszörösére növelje. Ezt leginkább nemzetközi nagyprojektek elnyerésével, illetve azokban való részvétellel kívánja elérni a Hunspace. A klaszter emellett minél több hazai vállalatot vonna be űripari fejlesztésekbe.
Budapesten az elektronika és az informatika a fő terület, a másik űripari központban, Miskolcon pedig anyagtudományi, szerkezeti, és hőtani fejlesztések történnek. A Miskolci Egyetem az 1980-as évektől előbb az Interkozmosz, majd a NASA partnereként aktív szerepet vállalt az űr megismerésében.