Új Széchenyi Terv vállalati informatikai programok - aktuális státusz, optimális folytatás

Infotér elemzés - I. rész

2012. november 1. csütörtök, 11:14 infoter.eu • vállalati informatika, Új Széchenyi terv
Az infoter.eu-n rendszeresen foglalkozunk vállalati informatikai (e-Gazdaság) témákkal, illetve az uniós operatív programokkal, pályázatokkal, projektekkel. Következő két elemzésünkben azt vizsgáljuk meg részletesebben, hogyan állnak azok az Új Széchenyi Terves pályázati programok, amelyek deklarált célja a hazai kkv-k informatizáltságának növelése és mi lehetne az optimális jövőbeni folytatás a jelenlegi és a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban. Az első részben a célzott vállalati informatikai pályázatok helyzetéről adunk összefoglalást.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Korábbi szakmai elemzéseinkben már többször ismertettük milyen elérhető pályázati programok vannak a hazai vállalkozások részére, ha új üzleti informatikai megoldást kívánnak bevezetni. A legfontosabb ilyen konstrukciónak tekinthető Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2.2.1 / Közép Magyarországi Operatív Program (KMOP) 1.2.5 „Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása” KKV-k közvetlen, komplexebb IKT fejlesztéseit segítő pályázat a vidéki régiókban most is elérhető. Népszerűsége, keresettsége a viszonylag leegyszerűsített, gyors pályázati eljárásrend ellenére stagnál.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) javaslatára a GOP 2011-2013-as akciótervének legutóbbi módosítása során (1333/2012 (IX.7) Kormányhatározat) a GOP 2.2.1 forráskeretét a korábbi 9 milliárd Ft-ról 4 milliárd Ft-ra csökkentették (bár érdekes módon úgy, hogy az elérhető pályázati útmutatóban továbbra is 9 milliárd Ft kerete van megadva). Azt kell mondanunk, ha csak a számok mögé nézünk a csökkentés megalapozottnak tekinthető: akárhogyan is vizsgáljuk a jelenlegi feltételekkel jövő év végéig nem tudta volna a pályázat az eredeti 9 milliárdos keretszámot hozni:

Aktuális számok (2011. júliusától 2012. október 24-ig):

Konstrukció (2011-2012)

Beérkezett pályázat (db)

Igényelt támogatás (millió Ft)

Támogatott pályázat (db)

Megítélt támogatás (millió Ft)

GOP 2.2.1

770

4 752

462

2 935

KMOP 1.2.5

475

2 599

285

1 605

Összesen

1 245

7 351

747

4 540


Ha az előző időszak számait nézzük: 2007 és 2010 között nyitva álló vállalati informatikai elődpályázatokon is hasonló arányú volt a részvételi kedv. 2007 nyara és 2010 vége között (3,5 év alatt) ha országos viszonylatot nézünk átlagosan évente 700 cég informatikai projektjei részesültek évi 4,5 milliárd Ft-ot meghaladó támogatásban, a 2010 utáni, már Új Széchenyi Terves kiírásoknál hasonló számokkal találkozhatunk.

GOP 2.2.1-2.2.3 / KMOP 1.2.5-1.2.7 vállalati IKT pályázatok szerződési adatai 2007-2010: 

Pályázat (2007-2010)

Szerződött projektek száma (db)

  Szerződéses összeg  

GOP 2.2.1

1 326

7 962 millió Ft

GOP 2.2.3

586

5 165 millió Ft

KMOP 1.2.5

470

2 286 millió Ft

KMOP 1.2.7

101

559 millió Ft

Összesen (2007-2010)

2 483

15 972 millió Ft

 
A pályázatoknál egy nehezen kezelhető, de fontos kérdés a Közép Magyarország Régió (KMR) problematika: A GOP 2.2.1 közép magyarországi tükörkonstrukciója a KMOP 1.2.5 kódszámú pályázat (amely csak KMR-ben volt érhető el) a forráskeret (összesen 1,8 milliárd 2011-2013-ra) kimerülése miatt 2012. szeptember 20-án felfüggesztésre került. Így tehát a budapesti és pest megyei kkv-knak már nincs módjuk IT fejlesztésre pályázni (gyakorlatilag másra se nagyon).

Ha csak a vidéki régiókra koncentrálunk (márpedig azokra célszerű, hiszen a KMR-ben már nincs elérhető forrás), akkor viszont már nem olyan kedvező a kép a korábbiakhoz képest: 2007 és 2010 között évente átlagosan 550 cég, évi 3,75 milliárd informatikai fejlesztési támogatásban részesült, az ÚSZT-s 2.2.1 kiírásnál 14 hónap alatt összesen mindössze 2,9 milliárd Ft forrás jutott IT célra 462 darab céghez.

Álláspontunk szerint a jelenleginél jobb pályázati feltételekkel, illetve specifikációval magasabb keret is elérhető, elkölthető lenne.

A pályázati részvételt véleményünk szerint az alábbiak befolyásolják leginkább:

  • cloud típusú megoldások előtérbe kerülése: a GOP 2.2.1 és KMOP 1.2.5 pályázatokon az in-the-house vagy on-premise típusú informatikai rendszerbevezetéseket van mód támogatni, a felhőalapú támogatások hazai vállalkozások körében való terjesztésére más intézkedés irányul (lásd elsősorban a GOP 3.4.1 Vállalati SaaS konstrukciót, erről később)

  • támogatási felső összeg / költségmátrix szigorúsága: csak 10 millió Ft támogatásig engedi az úgynevezett maximális támogatási összegkalkulátor, hogy a pályázó alkalmazásportfóliót összeállítson a projektre nézve, sok cég esetében ennél magasabb összeg lenne indokolt

  • más (kiemelten a GOP 2.1.1) pályázatokban is elszámolható az informatikai (szoftver) költség, úgy hogy ott a GOP 2.2.1-től eltérően nincs informatikai és funkcionális követelményrendszer azokra megszabva

  • gazdasági válság tünetek: egyszerűen a vállalkozások nagy része nem tud megfelelő önerőt előteremteni inkább lassú, mint gyors megtérülést hozó IT fejlesztések pályázati finanszírozására.

  • a problémás (pl. szakmailag) pályázatok más konstrukciókkal való összehasonlításban magas aránya (ami nem feltétlenül probléma, inkább azoknál nincs megfelelő szakmai követelményrendszer)

  • talán a legnagyobb probléma: nincs a konstrukció keresleti oldalát (vagyis a potenciális igénybevevő vállalkozásokat) ösztönző humán jellegű program (IKT motivációs kampány), amely a cégek vezetőinek az IKT megoldások iránti fogékonyságát tudná javítani, közvetve ezen (vidéki) vállalkozásokat a GOP 2.2.1 pályázati részvételre terelni.

Úgy gondoljuk fentiek azonosításával és megfelelő kezelésével a pályázati részvétel a következő 1 évben növelhető lenne, így szakmai álláspontunk szerint a GOP 2.2.1-re vonatkozó 9-ről 4 milliárd Ft-ra történt keretcsökkentési döntés igencsak véleményes (legalábbis túlzott). Ugyanakkor még ez is felülvizsgálható a következő 1 évben (már ha lesz értelme).

Ahhoz hogy legyen a GOP 2.2.1 pályázat sikerességének növelésére az alábbi javaslatokat tesszük (a teljesség igénye nélkül):

  • támogatási összeghatár emelése (legalább 15 millió Ft-ra), így bővíthető lenne az igénybevevői kör

  • támogatás mértékének esetleges emelése (önrész kérdés enyhítése)

  • IT fejlesztések követelményeinek szigorítása más (kiemelten a GOP 2.1.1 és KMOP 1.2.1) vállalatfejlesztési pályázatoknál

  • KKV-knak IKT motivációs és képzési program indítása - célszerűen kamarai alapon (erről bővebben itt olvashat). Így jelentősen növelhető lenne a potenciális 2.2.1 pályázói kör.

Az utolsó javaslatunkkal kapcsolatos aktuális fejlemény, hogy a Budapesti Keresldelemi és Iparkamara az Intel és a Magyar Kormány között létrejött megállapodásnak köszönhetően hamarosan ingyenes IKT motivációs és képzési programot indít KKV-k és mikrovállalkozások számára. Az ezzel kapcsolatos hírekről hamarosan beszámolunk.

Kövesdi Zoltán - Kott Ferenc

Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések