PSI újrahasznosítás avagy üzlet az állam adataival - Infotér elemzés

2012. október 1. hétfő, 08:19 Infotér elemzés • újrahasznosítás, PSI, adat, Dr. Csiszér Gábor, Kövesdi Zoltán, Kott Ferenc
Az országgyűlés 2012. júniusában fogadta el a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvényt, jogszabályi keretet teremtve ezzel a közadatok kereskedelmi felhasználásának. Cikkünkben rövid áttekintést adunk a közadat-újrahasznosítás lényegéről az európai gyakorlatról és a lehetséges hazai és uniós gazdasági hatásokról. A PSI (Public Sector Information) újrahasznosítás a hazai vállalkozások számára is új lehetőségeket teremt, az e-gazdaság egy speciális szegmenseként.

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Közérdekű adatok nyilvánossága vs. újrahasznosítás

Mindenki előtt ismert tény, hogy az állam által előállított adatok nagy többsége közérdekű adatnak minősül, ezeket az adatokat bárki ingyenesen megismerheti. A közérdekű adatok (public sector information – PSI) nyilvánossága olyan alapjog, amely minden demokrácia alapját képezi, elsődleges célja az, hogy az állam működése átlátható legyen, az állam a működéséhez kapcsolódó legfontosabb adatokat ne rejthesse el.

Az utóbbi évek technológiai fejlődése azonban rávilágított arra, hogy az állam által előállított adatok, adatbázisok egy része komoly piaci értékkel is bír. Megfelelő kezekben ezek az adatok „új életre kelnek”, újrafeldolgozásukkal, többletfunkciók hozzáadásával pedig értéknövelt szolgáltatásként adhatóak el a piacon. Az így elért nyereség kettős: egyrészt a közadatot újrahasznosító sikeres vállalkozás profitot nyer az állam adatainak újrahasznosításán, másrészt a piaci kreativitásnak köszönhetően az állam által előállított közadatok olyan mértékben és mélységben hasznosulhatnak, amelyről az adat előállítói nem is álmodtak korábban. A közérdekű adatok piaca az EU területén ráadásul egyre nagyobb, a Bizottság megbízásából készített tavalyi felmérés (lásd itt) szerint a közadatok újrahasznosításának teljes gazdasági hatása az Unió tagállamaiban eléri az évi 140 milliárd eurót. A PSI hasznosítás magyar gazdaságot, hazai vállalkozásokat érintő hatása viszont egyelőre nem (vagy csak alig) kimutatható, az elektronikus gazdaság e speciális szegmense előtt nálunk még tág lehetőségek vannak.

http://ec.europa.eu/information_society/

A közadatok újrahasznosítása azonban a közadatok megismeréséhez képest más igényt jelent az állammal szemben. A közadatok megismerésénél az információ tartalma az elsődleges, különösebb tekintet nélkül az információ formátumára, terjedelmére, az információszolgáltatás rendszerességére. Tipikus példa erre a szerződések adatainak megismerése, itt az érdeklődő számára az fontos, hogy kivel mennyiért szerződött az állam, az átadott adat formátuma, minősége általában irreleváns, és az sem jellemző, hogy valaki erről rendszeres adatátadást kérne. A közadatok újrahasznosításához azonban rengeteg adat kell, lehetőség szerint a legelemibb, automatikus feldolgozást lehetővé tevő módon, fontos az adatok naprakészsége, frissessége, illetve az adatátadás rendszeressége. Ezt felismerve az EU külön szabályozást vezetett be a közadatok újrahasznosítására, kötelezően előírva az igénylők megkülönböztetésmentes kezelését, az adatátadási eljárás főbb szabályait, és a legfeljebb költségalapú árazást.

Hol van ennek értelme?

A hosszú elméleti bevezető után joggal merülhet fel a kérdés, hogy mire lehet jó mindez a vállalkozásoknak, melyek azok a közadatok, amelyek profitot termelő tevékenység alapjául szolgálhatnak.

A legjobb példát a közadatok újrahasznosítására az igen elterjedt térképalapú szolgáltatások jelentik. Ezek manapság már többrétegű szolgáltatások, legfontosabb elemük a GPS alapú térképes navigáció, de ezen felül képesek gyalogos, autós, akár kerékpáros útvonaltervezésre, a jobb szoftverek tartalmazzák a tömegközlekedési útvonalakat, megállókat, menetrendeket, az aktuális forgalmi szituációt, közintézmények, üzletek elérhetőségeit, nyitva tartását stb. A szolgáltatás alapját jelentő adatok jellemzően közadatok (térkép, menetrend, forgalmi információ, stb), a hozzáadott értéket pedig az a szoftveres megoldás jelenti, amely ezeket az adatokat felhasználóbarát módon egy felületre tereli, és összekapcsolja azokat. Az állam által „gyártott” közadatok ezzel tehát olyan módon és mélységben tudnak hasznosulni, amire az adatok „gyártója” legmerészebb álmaiban sem gondolt.

Példaként megemlíthető még a piaci alapon működő jogszabálytárak esete is. A jogszabály közérdekű adat, a hivatalos lap közli azokat. A jogszabály-adatbázishoz társított funkciók hozzáadásával (időállapot, szövegváltozatok, keresési, csoportosítási opciók, kapcsolódások kiemelése, mélylinkelés, kommentárok megjelenítése) viszont olyan értéknövelt szolgáltatás hozható létre, amely irány valós kereslet van a piacon.

Mi a helyzet Magyarországon?

A közadatok újrahasznosításának gyakorlata egészen mostanáig meglehetősen szerteágazó volt Magyarországon. Sokáig a közérdekű adatok nyilvánosságával mosták össze a kérdést, ugyanakkor bizonyos területeken kialakult a közadatok „piaca” is (pl. térképadatok, illetve meteorológiai adatok tekintetében). A nyáron elfogadott új törvény egységes kereteket teremt ennek, a törvény főbb elemei a következők

  1. Rövidre zárva a korábbi értelmezési vitákat, rögzíti, hogy a közadatok újrahasznosítása lehetséges Magyarországon. Fontos, hogy azoknak a közérdekű adatoknak az újrahasznosítását is lehetővé teszi, amelyeknek a megismerése eddig eltérő szabályokhoz volt kötött (pl. a nagy állami adatbázisokban szereplő adatok is a rezsim alá tartozhatnak). Személyes adatok értelemszerűen nem hasznosíthatóak újra
  2. Az adatátadás minősége, folyamatossága és biztonsága érdekében szerződéskötési kötelezettséget ír elő, azaz az adatátadás feltételeit, rendszerességét az ún. újrahasznosítási megállapodás rögzíti kötelezően, ez megfelelő garanciát nyújt a minőségi szolgáltatásnyújtást megalapozó adatáramláshoz
  3. Maximálja a díjakat, a szervek csak a valós költségeiken, és egy legfeljebb 5%-os nyereséghányadon alapuló díjszabást állapíthatnak meg.
  4. Az adatátadás formátuma tekintetében az elektronikus, automatikus feldolgozást megengedő formátumot részesíti előnyben, és kifejezetten lehetővé teszi az adatok fizikai átadása helyett az állami adatbázishoz való közvetlen csatlakozás, és adatlekérés lehetőségét.

Az új törvény tehát arra törekszik, hogy piaci felhasználás esetén egyfajta mellérendelt „üzleti” kapcsolatot hozzon létre az adatgazda szerv és az adatok újrahasznosításában érdekelt felhasználó között, továbbá hogy az adatok újrahasznosítását a lehető legnagyobb mértékben ösztönözze.

Milyen adatokat lehet így kérni az államtól?

A törvény alapján elvileg minden közérdekű adat újrahasznosítása lehetséges, az újrahasznosítást az adatot kezelő szervnél kell kezdeményezni. A törvény az adatkörök meghatározására a következő rendszert alakította ki:

- Miniszteri rendeletek fogják felsorolni azokat az adatköröket, amelyek esetében az újrahasznosítást mindenképpen engedélyezi a szerv. Ezek az adatkörök az adatokat kezelő szervezetek honlapján is meg fognak jelenni. Ezen adatkörök tekintetében kérelem esetén az adatkezelő szerv köteles újrahasznosítás céljából kiadni az adatokat, és a törvényben szereplő feltételek és díjazás mellett újrahasznosítási megállapodást kötni a kérelmezővel

- Ha egy adatkör nem szerepel a miniszteri rendeletekben, illetve a honlapon szereplő felsorolásokban, az nem jelenti automatikusan azt, hogy annak újrahasznosítása tilos. Ebben az esetben is lehet újrahasznosítási kérelemmel fordulni az adatkezelő szervezethez, a szerv azonban dönthet úgy is, hogy az újrahasznosítást nem engedélyezi (ennek lehetőségeit korlátozza egyébként a törvény). Pozitív döntés esetén természetesen az adatok átadása az előbbiekkel azonos módon és feltételekkel történik. 

http://kozadat.hu/kereso/

Várhatóan a kezdeti időszakban a szervezetek azokat az adatköröket tüntetik majd fel a miniszteri rendeletben, illetve honlapjukon, amelyek tekintetében jelenleg is jellemző a piaci újrahasznosítás. Jellemzően ilyenek a cégadatbázis, meteorológiai adatok, jogszabály-adatbázis, térképészeti adatok, ingatlan nyilvántartás nyilvános adatai, stb.

Ahogy azonban az fentebb is említésre került, nem kell kizárólag a miniszteri rendeletekben felsorolt adatkörökre hagyatkozni, piaci igények alapján folyamatosan bővülhet az újrahasznosítás által érintett adatok köre. A közadatok újrahasznosításának pont az az egyik legfontosabb eleme és hozadéka, hogy az állam által előállított adatok kreatív szolgáltatásokba csomagolva az eddigiektől eltérő módon és minőségben hasznosulnak a piacon. Ehhez azonban a piac kreativitása is kell, az adatkezelő szervek nem láthatják előre azt, hogy a jövőben mely adattípusaikra alapozható életképes piaci szolgáltatás.

Mindezekre tekintettel a vállalkozásoknak érdemes figyelni 2013. január 1-jétől a nagyobb állami/önkormányzati szervezetek honlapjait, és utánanézni az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatoknak. Ha a honlapon nem szerepel a keresett adatkör, abban az esetben is célszerű újrahasznosítási kérelemmel fordulni a szervezethez. Fontos tudni, hogy a közszféra szerveit jelenleg is jogszabály kötelezi az általa kezelt adatbázisok, nyilvántartások fontosabb adatainak közzétételére a honlapján, az adatok keresésében ez, illetve a közadatkereső rendszer (http://kozadat.hu/kereso/) is hasznos segítség lehet.

Mit hoz a jövő?

A közérdekű adatok piaca az EU-n belül egyre nagyobb, a Bizottság megbízásából készített tavalyi felmérés (lásd korábbi link) szerint a közadatok újrahasznosításának teljes gazdasági hatása az Unió tagállamaiban eléri az évi 140 milliárd eurót. A Bizottság úgy véli, hogy ez az összeg csak nőni fog, és a közadatok újrahasznosítására épülő piac egyre több szolgáltatást termel ki, egyúttal egyre több munkahelyet is jelent majd. Mindez azzal is együtt jár, hogy a tagállamok közérdekű adatvagyona szélesebb körben hasznosul, és olyan adatkörök piaci újrahasznosítására is lesz gyakorlat, amely esetében ez most egyáltalán nem jellemző.

Magyarország ugyan egy viszonylag kis piac, ugyanakkor a közérdekű adatvagyonban rejlő lehetőségek a hazai vállalkozások számára (számos ágazatban lásd pl. mezőgazdaság, egészségipar, turisztika) is ötletet vagy lendületet adhatnak új, innovatív és végső soron profitot termelő szolgáltatások vagy termékek előállításához, illetve segíthetik a hatékony vállalati működést.

Említést kell tennünk még egy igen fontos és szintén jelentős potenciált hordozó területről, az uniós finanszírozású kutatási információkról és adatokról, az ilyen jellegű közadatok különleges jellegére tekintettel az EU Bizottság részletesen, külön dokumentumokban fogja felvázolni a tudományos és kutatási adatokra, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrára vonatkozó stratégiáját. A tervek szerint az idén megszületik az uniós ajánlás a tudományos információk hozzáférhetőségével és megőrzésével kapcsolatban is. Amennyiben az ezzel kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülnek, cikkünk folytatásában részletesen ismertetni fogjuk azokat.

Kapcsolódó dokumentumok:

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA - A bizottsági dokumentumok további felhasználásáról (2011/833/EU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE - A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE - Nyílt adatok – az innováció, a növekedés és az átlátható kormányzás mozgatórugói - COM(2011)882


Kapcsolódó linkek:

Az EU Bizottság PSI oldala: http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/index_en.htm

LAPSI projekt: http://www.lapsi-project.eu/

Üzleti lehetőségek az újrahasznosításban (a LAPSI tematikus gyűjteménye): http://epsiplatform.eu/category/themes/psi-re-use-business


Szerzők: Dr. Csiszér Gábor, Kövesdi Zoltán, Kott Ferenc

Kapcsolódó dosszié: Infotér elemzések