Virtuális BKV-bérlet

Ha minden a főváros tervei szerint alakul, jövőre már be is vezethetik az elektronikus, időalapú jegyet, amelytől évi 5 milliárd forint pluszbevételt várnak. A 20 milliárdos rendszer kiépítéséhez 16 milliárdnyi hitelt nyújtó EBRD-nek azonban feltételei vannak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) választás elé állította a fővárosi önkormányzatot. Csak abban az esetben folytatja az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez nyújtandó hitel előkészítését, ha a főváros elfogadja az önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti keretmegállapodás általa kért módosításait.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az előírt változtatások a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe hozzák az önkormányzatot, és többletterhet is jelentenek például az önkormányzat objektív kárfelelősségének megállapítása, illetve a BKK kötelezettségének korlátozása, valamint a felmondási szabályok rögzítése okán, de ezzel legalább kivédhető a közvetlen kezességvállalás – érvelt az előterjesztést jegyző három főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor, György István és Szeneczey Balázs.

S ez igaz is, de van egy „apróbetűs rész”. A hitel elsődleges fedezete ugyan a menetdíjbevételek várt növekedése, csakhogy a BKK erre vonatkozó számításait az EBRD külső, független szakértőkkel ellenőriztette, és úgy találta, hogy ez önmagában egyáltalán nem ad megnyugtató biztosítékot a hitel visszafizetésére. Így, ha a menetdíjbevétel a várakozásoktól eltérően mégsem fedezné a felvett hitel költségeit, akkor a BKK – az EBRD kérésére most feltételesen megerősített passzus alapján – az önkormányzat által biztosított közlekedésszervezői forrás terhére törleszti majd a hitelt. Az önkormányzat így formálisan ugyan nem, de áttételesen mégiscsak felelősséget vállalt a hitel visszafizetésére.

Márpedig a tét nem kicsi

Az elektronikus jegyrendszer bevezetésének költségeit 67,7 millió euróra – vagyis 20,4 milliárd forintra – taksálja a BKK. Ebből 54,2 millió eurót – 16,3 milliárd forintot – biztosítana az EBRD. A tavaly decemberben aláírt elő-megállapodásban foglaltak szerint a bank közvetlen hozzáférést kapna a BKV-BKK számlájához, így nem fizetés esetén egyszerűen leemelheti az összeget. A végleges szerződést az előzetes menetrend szerint idén nyáron írják alá, ha az önkormányzat addig vállalja a csaknem négymilliárd forintos önrész előteremtését.

Ez aligha lesz könnyű. Az önkormányzati finanszírozás átalakulása miatt jelentősen csökkent a főváros pénzügyi mozgástere. Egyelőre hiába vár a vízműveknek adott 12 milliárdos tulajdonosi kölcsön visszafizetésére, miközben a múlt héten döntöttek a Rác Fürdő többmilliárdos hitelezői követeléseinek diszkontáron való megvásárlásáról is.

A BKK ennek ellenére bizakodó: számításai szerint az elektronikus jegyrendszer évente ötmilliárd forint pluszbevételt hoz, szemben a bevezetés egyszeri, négymilliárdos kiadásával. Ráadásul az idén „csak” az önkormányzati kezességvállalást kell bemutatnia a fővárosnak, költségvetési tételként csak 2014–2015-ben kell számolnia az összeggel. A működtetés költségeiről egyelőre nincs hír. Ha még a nyáron megkötik a hitelszerződést, akkor év végére zárulhat le a szállítói tender és jövőre bevezethető az elektronikus jegyrendszer.

A BKK elképzelései szerint a virtuális bérlet a bankszámlákhoz hasonlatosan működik majd, csak a számlát nem egy pénzintézet, hanem a BKK vezeti. A fényképes elektronikus bérlet névre szóló lesz. Az egyszeri utazásra érvényes vonaljegyet az időalapú elszámolás váltja fel. Az érvényességi időn belül korlátlan számú átszállásra lesz lehetősége az utazónak. Lenne napi költési limit is. Ha valaki egy napon belül már elég „sok” jegyet elhasznált – egyelőre nem tudni, mennyi lesz a „sok”–, akkor a nap hátralévő részében ingyen utazhat. Londonhoz és Chicagóhoz hasonlatosan később érintésmentes kártyával közvetlenül is használható lesz a rendszer. Külön utazási kártya nélkül a bankszámláról fizethet az utas.

Jegyellenőrök persze ebben a szép új világban is lesznek. Nyakukba akasztott készülékkel ellenőrzik majd a jegyeket és a bérleteket. A metró-, illetve bizonyos HÉV-állomásokon viszont automata be- és kiléptetőkapukat állítanak fel. Az e-jegy bevezetésének egyik fő célja ugyanis a bliccelés visszaszorítása. A BKV becslése szerint az elmúlt tíz évben 33 milliárd forint bevételtől estek el emiatt.