Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program véleményezése

2014. november 24. hétfő, 14:27
Az Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR) észrevételei a GINOP 2014. november 7-én partnerségi egyeztetésre bocsátott változatának tartalmához

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása
17. oldal: prioritások forrásmegoszlása táblázat
A 3. IKT prioritás tervezett kerete: mintegy 454,8 millió euró EU-s forrás (összesen kb. 134 milliárd Ft) a GINOP összes forrásának mindössze 5,19%-át jelenti, amely rendkívül kevés (összehasonlítva mondjuk a K+F+I prioritás 19,26%-ával). Az IKT gazdaságfejlesztésben és versenyképesség növelésében betöltött fontosságát tekintve ezt az arányt legalább 10% körüli szintre kellene növelni.

Ugyanakkor a 8. Pénzügyi eszközök prioritásra szánt források nagyságát (összesen mintegy 692 milliárd Ft) beleértve itt az IKT célokra fordítandó 90,9 milliárd Ft-ot indokolatlanul magasnak tartjuk, figyelembevéve ezek visszaforgását és a piacon jelenleg és a jövőben is rendelkezésre álló állami támogatású, kedvező feltételű hitelek (lásd MNB Növekedési Hitelprogram, Széchenyi Kártya) nagyszámban elérhetőségét is, nem tartjuk valószínűnek, hogy ennyi visszatérítendő forrás elkölthető. Javasoljuk ezen összeg csökkentését és áthelyezését pl. a 3. IKT prioritásra.

I. rész Stratégia 1.1-1.3 részek:
Nem tartjuk kielégítőnek a fejezet infokommunikációs tartalmát, vonatkozásait (főleg a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia alapján) szükséges lenne ezen rendkívül fontos szempont jobban beépítése.

1.4    Kiemelt célcsoport: Termelői szektor
Tekintettel a szolgáltatói (tercier) szektor, így az infokommunikációs ágazat cégeinek a magyar gazdaságban, GDP-ben és foglalkoztatásban betöltött fontosságára javasoljuk, hogy a kiemelés ne ennyire hangsúlyosan vagy kizárólag a termelő vállalatokra vonatkozzon

27. oldal: Kiválasztott tematikus célkitűzések indoklása: IKT
Nem tartjuk értelmezhetőnek, illetve célszerűnek azt a kitételt, hogy „Önálló IKT beszerzés nem támogatható a GINOP 3. IKT prioritása keretében”. Mind egyes vállalkozásoknál, mind a hátrányos helyzetű állampolgároknál súlyos gond, hogy már az alapvető infokommunikációs eszközökkel (pl. PC-vel) való ellátottság sem megfelelő, ezen szükséges lenne, akár kisebb összegekkel is, állami támogatással javítani.

48. oldal: prioritáson belüli témák (beruházási prioritások) közötti forrásfelosztás:
Nemcsak a 3. IKT prioritás alulfinanszírozottságával van gond, hanem azzal is, hogy az egyes infokommunikációs témákra milyen arányban kíván költeni az OP. A szélessávú célra szánt (2 a) 253,5 millió euró támogatás (kb. 90 milliárd Ft tagállami kiegészítéssel) indokolatlanul több ennyivel, mint a digitális gazdaságra és az IKT vállalkozásokra szánt (2 b) 107 millió euró (kb. 40 milliárd Ft, illetve a digitális közösségekre szánt összeg (2 c) is alacsonynak tűnik. Figyelembevéve az addigi tapasztalatokat (lásd GOP) illetve a tényleges szükségességet, amennyiben forrástöbblet érkezik a prioritáshoz (lásd korábban tett észrevételünket) javasoljuk a pótlólagos összeget mind a 2 b) és 2 c) beruházási prioritások céljaira fordítani.

2. K+F+I prioritás
Mindenképpen szükségesnek tartanánk, hogy a GINOP-ból a korábbiakkal ellentétben lehessen célzott, csak az infokommunikációs vállalatoknak szóló kutatás-fejlesztési és innovációs programokat indítani. Az S3 meghatározottság minden bizonnyal erre lehetőséget ad, de indokolt lenne ezt már az OP szövegében is megjeleníteni.

3. IKT prioritás specifikus észrevételek

Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása és Digitális közösségi hozzáférés intézkedések:
Javasoljuk, hogy a két intézkedés kedvezményezettjei között akárcsak a Versenyképes IKT szektor intézkedésnél lehessenek (infokommunikációs) szakmai szervezetek is, amelyek hatékonyan részt tudnának venni pl. motivációs programokban.

Szélessáv intézkedés:
133. oldal: szélessáv lefedettségi indikátor bázisérték (2013): 75,7%
Meggyőződésünk, hogy a feltüntetett Eurostat adat téves, annál a valós érték, amely legalább utcaszintű meghatározást is igényel (nem elég csak, ha a település egy pontján van ekkora érték), alacsonyabb (mintegy 60% körüli). Javasoljuk a 2012-es adatot (ami 59,7%) feltüntetni.

Állami hálózati kapacitás célérték: 10-20 MBps (2023)
Szükségesnek tartanánk a célértéket legalább a piaci hálózatoknál (mindenhol) elérni kívánt 30 MBPS-re emelni.

Szakmai szempontból helyes és üdvözlendő a támogatások célkitűzései kapcsán a pályázók piaci életképességének hangsúlyozása, a vállalkozók mentorálásának szükségessége, valamint a piaci erő és az elérhető szélessáv kapacitás közötti összefüggés megjelenítése.
A program kiemelten említi az e-kormányzás, e-health és e-learning vetületeket, reményeink szerint ezekbe e gyűjtőcsoportokba tartozó projektjavaslatok magas szakmaisággal és a piaci helyzetet figyelembe véve, kiemelt fontosságuk szerint nyernek bírálatot.

Hiányosság ugyanakkor, hogy a célok egy része az EKOP program megismétlése, nem pedig továbbfejlesztése, a program nem helyez kellő hangsúlyt a technológiai fejlődés követésére, nem vállalja fel egyes informatikai vívmányok technológiasemleges, de irányelvszerű megkövetelését. A program nem hangsúlyozza kellőképp a leghatékonyabb és legköltségkímélőbb megoldások választását, amelyek támogathatják pl. a részmunkaidős, távolról végzett munkavállalást.
Az egyes támogatott tevékenységeknél nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a multiplatformos megvalósítás jelentőségének, kiemelt figyelemmel a mobilplatformokra.

A K+F+I prioritás kapcsán jó kiindulópont a klaszterek fejlesztése és hálózatosodás támogatása. Az ipari parkok támogatása kapcsán nem támasztja alá kellőképp az innovációs potenciál feltételezett meglétét.