Vélemény a Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014-2020 közötti fejlesztési irányairól szóló dokumentumhoz (v9.0)

2014. november 30. vasárnap, 13:13

Twitter megosztás
Google+ megosztás
Cikk küldése e-mailben
Cikk nyomtatása

Digitális Kompetencia

DG/E1/A1,A2, A3, A4

Az IKT-képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása a szakemberhiánymérséklése érdekében elképzelhetetlen megfelelő minőségű nyílt oktatási források nélkül.

  • Meg kell határozni a az eTartalom és eTananyag közötti kapcsolatrendszert.

  • Képzési tartalmak kialakításának támogatása egységes módszertani követelményrendszerek alapján.

  • Egységes adatbázis kialakítása az eTananyagokban történő interakciókhoz. A képzési keretben kialakult interakciók alapján történő visszacsatolás beillesztésének megkövetelése.

  • Állami és Uniós forrásból készült tartalmak strukturált elérhetőségének biztosítása köteles példányok mintájára, ezáltal a tankonyvtar.hu újragondolása.

DK/E3/ A2, a3 és DG/E1

A pedagógus továbbképzések szükségletének további hangsúlyozása mindenképpen alapvető fontosságú, hogy az IKT-ra ne mint cél hanem mint eszköz tekintsen az oktatási rendszer.

DK/E3/A3: „A digitális pedagógia eszközrendszerének széles körű elterjesztése, pedagógusok továbbképzése, pedagógushallgatók erős IKT képzése” mint operatív teendő, nem értelmezhető.

  • Pedagógus továbbképzések rendszerének kialakítása – online és offline keretek között is.

  • Pedagógus támogató portál kialakítása, melyben a hangsúly a tartalmi elemeken múlik.

  • P2P tudásmegosztás, valós idejű kollaborációk, technikai támogatásának kialakítása.

  • Ingyenes struktúrált eLearning keretrendszer biztosítása a pedagógusoknak

 

DK/E3/A2

A2 - A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók (pedagógusok, felsőoktatásban dolgozó oktatók) körében az alap-, közép- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátításának támogatása, valamint speciális infokommunikációs módszertani ismereteket nyújtó képzési programok indítása;

  1. Országos helyzetelemzés elkészítéséhez nincsenek viszonyítási alapjaink

  2. Itt az operatív teendők között nincs felsorolva, a az eTananyag tartalmak kidolgozása, mely nem egyenlő a képzési programokkal, melyek önmagukban nem elegendőek!!

  3. „képzések lebonyolításának akadálymentessé tétele az eszközök és a hozzáférés biztosításával” Tartalmak biztosítása valószínűleg véletlen maradt ki.

  4. „Alacsony óraszámú képzések a különböző szintű IKT kompetenciák fejlesztése céljából” Nem a képzések óraszáma kérdéses, hanem azok elérhetősége (szabadon, bármikor elektronikus formában vs. kötötten kontakt órákon)

  1. Ki kell dolgozni egy egységes Infokommunikációs Referenciakeret az idegen nyelvi mintájára (CEF/KER) b., Érdemes megvizsgálni a PIAAC OECD felmérés technikáját és azt alkalmazni a pedagógusokra is.

  2. eTananyagok kidolgozása, módszertani iránymutatással.

  3. A 2012-es UNESCO Párizsi dekrétuma alapján javasolt a Nyílt oktatási források biztosítása. Ehhez természetesen ezek előállítása is szükséges.

  4. Minőségi eTartalmak, eTananyagok biztosítása

DK/E3/A1

Operatív teendők közül hiányzik az eTananyag fejlesztés

Minőségi eTananyagok fejlesztése

DK/E1/A4

„Online oktatási, képzési formák elterjedésének elősegítése, közoktatás és közösségi internet szolgáltató helyek kapcsolatának erősítése” Célok, tartalom nincs összhangban a címmel.

Nem a közoktatással való kapcsolatot kell kihangsúlyozni, hanem az Élethosszig Tanulással való kapcsolatot. EMOP-ok kiválóan alkalmasak az LLL disszeminációjára, akár képzés szervezési, vizsga (akár auditált eVizsga) helyként történő kihasználására.

EMOP-okon dolgozó eTanácsadók képzési tanácsadóvá képzése ezáltal képzésszervezési helyszínként történő kiaknázása. Az elsődleges digitális szakadék csökkentése az eTanácsadók IKT 01- (IKER 1) szintű képzőkké való képzéssel.

DK/E1/A3

„Állampolgárok életminőségének javítása az IKT segítségével” Hiányzik a releváns tartalom.

Digitálisan elérhető hiteles tartalmak biztosításának beépítése.

DK/E1/A2

A2 - Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése.

Társadalmi szinten ugyanolyan fontos az eTanuláshoz való hozzáférés biztosítása is.

Nemzeti OER program elindítása.

DK/E1/A1

„Digitális szakadék csökkentése a társadalom egyes rétegei között.”

viszonyítási alapja nincs meghatározva.

a., Ki kell dolgozni egy egységes Infokommunikációs Referenciakeret az idegen nyelvi mintájára (CEF/KER)

b., Érdemes megvizsgálni a PIAAC OECD felmérés technikáját és azt alkalmazni a pedagógusokra is.

A1 - Gyakorlatias e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú) programokba a közszolgálati alkalmazottak és a közszférában dolgozók körében (40. oldal)

 

 

UX képzés beépítése a programba.

Az e-ügyintézési szolgáltatások és a közigazgatás által használt szoftverek felhasználó barátsága (amely jelenleg igen gyatra) akkor javítható ha a közigazgatásban dolgozók döntéshozók és szakemberek képesek számon tisztában vannak a használhatósági alapelvekkel. Csak az alapvető szoftverergonómiai, SEO, analatika, webszövegírás, online marketing ismeretek birtokában képesek elfogadható színvonalat megkövetelni a szoftverszállítóktól.

Az állami e-szolgáltatások népszerűsítése, használatukra való ösztönzés, kistelepüléseken, hátrányos helyzetű csoportok körében az e-szolgáltatások elérésének biztosítása (33. oldal)

A 1. operatív teendőként említett szolgáltatásfelmérés-be bele kellene venni a szolgáltatások felhasználóbarátsági értékelését. Sok szolgáltatást (ÁNYK, MVH Egységes Kérelem) használatánál a legerősebb demotiváló erő a felületek ésszerűtlen bonyolultsága, alacsony szintű felhasználóbarátsága. Lásd pl:
http://index.hu/tech/2014/06/25/ezt_soha_tenyleg_soha_ne_csinaljak_utanam/Ezek a problémák kiküszöbölhetőek ha kellő figyelmet fordítunk  a használhatóságra.

A1 - Gyakorlatias e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú) programokba a közszolgálati alkalmazottak és a közszférában dolgozók körében,

A2 - A köznevelésben és felsőoktatásban dolgozók (pedagógusok, felsőoktatásban dolgozó oktatók) körében az alap-, közép- és felső szintű digitális kompetenciák elsajátításának támogatása, valamint speciális infokommunikációs módszertani ismereteket nyújtó képzési programok indítása;

Mindkét programba be kellene építeni a szabad szoftverekkel kapcsolatos ismereteket is. A szabad szoftverek használatával csökkenthető a külföldi szoftvercégektől való függés, a licenszekre fordított (sokszor fölösleges) pénzkiáramlás a magyar gazdaságból. Elterjedésekhez tömeges szemléletformálásra van szükség, ebben az oktatásnak és a közigazgatásnak kell elől járnia.


Digitális Infrastruktúra

DI/E1/A1

Az NMHH projekt nem csak a szélessávú infrastruktúrát vizsgálja, hanem az egész infokommunikációs infrastruktúrát. Az egész szöveg ellenőrzendő, de az Outputindikátor kiegészítése feltétlenül javasolt.

Jelenleg:

Szélessávú infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül

Eredményindikátor:

100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető szélessávú távközlési hálózatokról

Tekintettel arra, hogy a II, fázis komplex, mindenre kiterjedő hírközlési nyilvántartást hoz létre, nem csak a szélessávú infrastruktúra, hanem a teljes infokom infrastruktúra (mobil, KTV, telefon és szélessávú adatátvitel, benne Internet hozzáférés) adatai lesznek hozzáférhetők.

Javasolt szöveg: Infokommunikációs infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül

Eredményindikátor:

100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető infokommunikációs infrastruktúráról

DI/E1/A2

Tekintettel a program futamidejére, az új EU irányelvek figyelembevétele indokolt.

Javasoljuk az Európai Parlament és a tanács 2014/61/EU irányelvére is hivatkozni (2014. május 15.), mert ez a már hatályos irányelv rendelkezik a közös infrastruktúra használatokról (út, csatorna, víz stb.).

DI/E1/A3

A program tartalmazza a hatékony frekvencia gazdálkodás célkitűzését és output indikátorként:NGA (min. 30 Mpbs sávszélességre alkalmas) hálózattal lefedett magyarországi háztartások arányát jelöli meg. Ha itt szerepel a „min.” kifejezés, úgy az azt az érzetet kelti, mintha a hatékony frekvenciagazdálkodással javítani lehetne a mobil szolgáltatók által garantált sávszélesség mutatót. Tekintve, hogy a mobil szolgáltatások nem alkalmasak a garantált letöltési sávszélesség nyújtására, az output indikátor finomítását javasoljuk.

Javaslatunk csak példa.

Eredményindikátor: a mobil szolgáltatásokkal lefedett területek növekedése és a 30 Mbps névleges letöltési sebesség biztosítása az ország lakosságának 95%-a részére.

Felmerülhet indikátorként az NMHH új spektrum stratégiájának elkészülése is (pl. 2016).

DI/E1/A4

A programban a 30 Mbps sebesség szerepel, összhangban a Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozatával Azonban az EU 2020 program a háztartások 50%-a számára lehetőséget kíván adni a 100 Mbps sebesség elérésére is.

Ezért a hálózatok fejlesztésénél ezt a 100 Mbps-oscélt is indokolt figyelembe venni.

DI/E5/A1

Célszerű lenne az NTG fejlesztéssel kapcsolatban külön is nevesíteni a járási székhelyek optikai összeköttetésekkel történő csatlakoztatását. Ez biztosítaná, hogy az önkormányzati intézmények mind a járási székhelyeken, mind fokozatosan a járások többi településén is valódi szélessávú hozzáférést kaphassanak és nagy ebességgel csatlakozzanak az NTG-hez.

 

DI/E1/A1

Az NMHH projekt nem csak a szélessávú infrastruktúrát vizsgálja, hanem az egész infokommunikációs infrastruktúrát. Az egész szöveg ellenőrzendő, de az Outputindikátor kiegészítése feltétlenül javasolt.

Jelenleg:

Szélessávú infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül

Eredményindikátor:

100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető szélessávú távközlési hálózatokról

Tekintettel arra, hogy a II, fázis komplex, mindenre kiterjedő hírközlési nyilvántartást hoz létre, nem csak a szélessávú infrastruktúra, hanem a teljes infokom infrastruktúra (mobil, KTV, telefon és szélessávú adatátvitel, benne Internet hozzáférés) adatai lesznek hozzáférhetők.

Javasolt szöveg: Infokommunikációs infrastruktúra nyilvántartási rendszer és térkép elkészül

Eredményindikátor:

100%-os utcaszintű információ lekérdezési lehetőség az adott településen elérhető infokommunikációs infrastruktúráról

DI/E1/A2

Tekintettel a program futamidejére, az új EU irányelvek figyelembevétele indokolt.

Javasoljuk az Európai Parlament és a tanács 2014/61/EU irányelvére is hivatkozni (2014. május 15.), mert ez a már hatályos irányelv rendelkezik a közös infrastruktúra használatokról (út, csatorna, víz stb.).

DI/E1/A3

A program tartalmazza a hatékony frekvencia gazdálkodás célkitűzését és output indikátorként: NGA (min. 30 Mpbs sávszélességre alkalmas) hálózattal lefedett magyarországi háztartások arányát jelöli meg. Ha itt szerepel a „min.” kifejezés, úgy az azt az érzetet kelti, mintha a hatékony frekvenciagazdálkodással javítani lehetne a mobil szolgáltatók által garantált sávszélesség mutatót. Tekintve, hogy a mobil szolgáltatások nem alkalmasak a garantált letöltési sávszélesség nyújtására, az output indikátor finomítását javasoljuk.

Javaslatunk csak példa.

Eredményindikátor: a mobil szolgáltatásokkal lefedett területek növekedése és a 30 Mbpsnévleges letöltési sebesség biztosítása az ország lakosságának 95%-a részére.

Felmerülhet indikátorként az NMHH új spektrum stratégiájának elkészülése is (pl. 2016).

DI/E1/A4

A programban a 30 Mbps sebesség szerepel, összhangban a Kormány 1162/2014. (III. 25.) Korm. határozatával Azonban az EU 2020 program a háztartások 50%-a számára lehetőséget kíván adni a 100 Mbps sebesség elérésére is.

Ezért a hálózatok fejlesztésénél ezt a 100 Mbps-os célt is indokolt figyelembe venni.

DI/E5/A1

Célszerű lenne az NTG fejlesztéssel kapcsolatban külön is nevesíteni a járási székhelyek optikai összeköttetésekkel történő csatlakoztatását. Ez biztosítaná, hogy az önkormányzati intézmények mind a járási székhelyeken, mind fokozatosan a járások többi településén is valódi szélessávú hozzáférést kaphassanak és nagy ebességgel csatlakozzanak az NTG-hez.

 


Digitális Állam

Vélemény(ek)

Javaslat(ok)

DÁ E1 A2 államigazgatási és önkormányzati szerveknek céloz ASP szolgáltatásokat nyújtani. A DÁ E2 A+ viszont kifejezetten önkormányzati fókuszú ASP kiterjesztés irányoz elő.

Tisztázni a két tervezett akció hatókörét.

DÁ E1 A3 a korábbi EKOP „ágazati pályázatok” folytatásának tűnik, amely sikerességéről megoszlanak a vélemények.

Túl általános akció, érdemes lenne a hangsúlyokat meghatározni. Így minden ágazati szerv gyakorlatilag forráshoz jut, tekintet nélkül annak tényleges hasznosságára, fenntarthatóságára, a megfelelő összhangra.

DÁ E2 A1 A papírmentessé tétel egy demagóg maradvány, a legtöbb fejlett e-közigazgatási eredménnyel bíró országban is nőtt a papírfelhasználás. Ezen túl az EKEIDR egy sikertelen projekt, kiterjesztése nem javasolt.

A DÁ pillér akciói között több helyen is szerepel az iratkezelés, pl. E1 A2 valamint E1 A4, stb. Legyen egységes elképzelés a kormányzatban az iratkezelés jövőjéről!

DÁ E2 A2 célja a szeüsz-ök bevezetéséhez kapcsolódó háttérfejleszések összehangolása, viszont várható eredménynek „költséghatékony elektronikus fizetési elszámolási rendszert” említenek.

Létrejött szeüsz az E-fizetés Magyaroszágon. Ide írjanak be egy tényleges új, várható eredményt.

DÁ E3 A2 E-hitelesítési rendszerek határon átnyúló interoperabilitása nem ország-specifikus, hanem páneurópai kérdés.

A kérdéssel európai uniós szinten hosszú ideje foglalkoznak, nem

DÁ E3 A5 nyílt forráskódú szoftverekre épülő fejlesztések ösztönzése – az akcióban keveredik a nyílt forráskód, valamint a szabad szoftver fogalma.

Szükséges a terminológiát valamilyen szinten egységesíteni, egyértelművé tenni. A célok ne legyenek átfedésben a már lezárt projekt a Szabad Szoftver Kompetencia Központ megvalósult eredményeivel.

DÁ E4 A1 „Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása” akció általános, megfoghatatlan és teljes átfedésben van több, a pillérben felsorolt akcióval.

A pont törlése, vagy konkretizálása javasolt (utóbbi esetben elhatárolás a többi akciótól.)