11. alkalommal is Infoparlament!

2021. június 10. csütörtök, 12:20
Oktatás a pandémia után, a versenyképesség kérdése, adatgazdaság és a vidék gazdasági fejlesztése – csak néhány téma azok közül, amelyeket a 11. alkalommal megrendezett Infoparlament témái között érintettek. A konferencián – amely második alkalommal költözött az online térbe -, kormányzati, iparági és civil szereplők közösen gondolkodtak arról, hogyan képzelik el a digitális jövőt.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az informatika a túlélés záloga lett

A digitalizáció megkerülhetetlenné vált, egy év leforgása alatt az informatikából a túlélés záloga lett – erre hívta fel a figyelmet köszöntő beszédében az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. Soltész Attila szerint a szemünk előtt formálódik ki az új világ, és már nincs olyan döntéshozó, aki ne a digitális átalakulásban látná a kiutat. Az informatika az alapvető nyertese lett az elmúlt időszaknak, de vajon leszűrtük-e a tanulságot? – tette fel a kérdést az egyesület elnöke. Soltész Attila úgy vélte, ha a döntés jó kezekbe kerül, akkor a technológia meg tudja oldani a társadalmi-gazdasági problémákat is. Az új mechanizmusok kialakítása jelenleg is zajlik, a váltókat jó irányba állítani most kell, most könnyebb – tette hozzá az INFOTÉR elnöke.

Az adat az új olaj

A következő időszak célja, hogy kiépüljön Magyarországon a digitális jogállam – jelentette ki előadásában az igazságügyi miniszter. Varga Judit elmondta, az az ország, amely adatvagyonával jól tud gazdálkodni, az a következő évtizedekben jelentős gazdasági és szellemi előnyre fog szert tenni, hiszen az adat az új olaj. A tárcavezető emellett arról is beszámolt, hogy fontos kellő hangsúlyt fektetni az adatok megfelelően szabályozott és átlátható felhasználására. A digitalizáció, a digitális piacok, és az adatgazdaság szabályozásának kérdését mind az Európai Unió, mind pedig a magyar kormány kiemelt prioritásként kezeli, ezért a következő időszakban nagyobb hangsúlyt helyezünk a digitális fejlesztésekre – szögezte le Varga Judit. Hozzátette, az EU által létrehozott Helyreállítási Alap megadja a lehetőséget arra, hogy az egyes tagállamok a járvány okozta következményeket enyhítsék. A miniszter arról számolt be, hazánk az RRF forrásait a lehető leghatékonyabban, leggyorsabban a magyar családok és vállalkozások szolgálatába akarja állítani. Magyarország helyreállítási tervét május 11-én nyújtották be az Európai Bizottságnak, ennek pedig szerves részét képezi a digitális átmenettel járó kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségünk növelése. Hazánk a rendelkezésre álló keretet kilenc nemzetstratégiai cél mentén használja majd fel, kiemelt jelentőségű ebből a digitális gazdaságra való átállás szempontjából, hogy csaknem 580 milliárd forintot fordít a kormány digitalizációs fejlesztésekre.

A versenyképességre is hatással lehet adatvagyon szabályozásának kérdése

A Mesterséges Intelligencia Stratégia nyomán létrejött Nemzeti Adatvagyon Ügynökség regionális és globális szinten is élen jár szabályozási tekintetben, ez a folyamat pedig egy újszerű és hatékony digitális államkormányzásra való átállást eredményezhet majd – foglalta össze a NAVÜ vezetője az adatgazdaság elindításának jelenlegi állását. Gál András Levente beszámolója szerint egy ország versenyképességét is meghatározza, hogyan tudja megoldani adatvagyonának szabályozását, ha ezzel az adott ország jól gazdálkodik, hatással lehet a nemzetgazdaságra is. A szakember véleménye szerint a hatékony digitális államkormányzáshoz tiszta adatra van szükség, a közigazgatásban pedig jól feldolgozott adatokra, ugyanis itt meg kell jelennie a kezdeményező és személyre szabott megoldásoknak.

Jól bírták a terhelést a magyar hálózatok a járvány ideje alatt

Az elmúlt tíz év meghatározó volt hazánkban a digitalizáció tekintetében, Magyarország elkezdett felzárkózni a nyugat-európai országokhoz az informatika és a távközlés területén: több téren is a sereghajtókból az elsők közé kerültünk – hangsúlyozta a digitalizációért felelős helyettes államtitkár. Solymár Károly Balázs meglátása szerint ráadásul az elmúlt időszakban a pandémia hatására több évnyit fejlődtünk a digitalizáció területén. Az államtitkár ismertette: a járvány időszaka alatt jól vizsgáztak a magyar hálózatok, jól bírták a megnövekedett terhelést, a következő célkitűzés pedig a Gigabit Magyarország program folytatása. Solymár Károly Balázs beszámolt arról is: az online oktatási felületek látogatottság is jelentős mértékben növekedett, az elmúlt időszakban pedig a mobilinternet forgalom 35,3 tized százalékkal ugrott meg, a vezetékesinternet-előfizetések száma 7,3 tized százalékkal bővült.

Cél a köznevelés digitális átállásának támogatása

Pár hónap leforgása alatt több évnyi módszertani fejlődés és innováció ment végbe az oktatás területén – erre hívta fel a figyelmet a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán úgy értékelte a tapasztalatokat: létrejött egy társadalmi összefogás, a pedagógusok felelősségteljesen helytálltak a járványhelyzet ideje alatt, végül pedig ez a tanítási év is rendben lezárult. Az államtitkár szerint fontos cél a továbbiakban a pedagógusok módszertani tudásának növelése, az internet-sávszélesség bővítése, az eszközellátottság fejlesztése és interaktív digitális tartalmak létrehozása. Úgy fogalmazott: kiemelt fontosságú a köznevelés digitális átállásának támogatása, ennek érdekében az RRF keretében is vannak tervezett fejlesztések. Maruzsa Zoltán példaként említette a kórházpedagógiát, mint innovatív területet, amelynek törvényi kereteit a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával már megteremtették.