„E-government 2012” – a közigazgatás informatizálásának átfogó terve Olaszországban

Az „E-government 2012” elnevezésű kormányzati program az EU2020 uniós gazdaságfejlesztési stratégiára és az európai digitális menetrendre (Europe`s Digital Agenda) épülve határozza meg az olasz közigazgatás fejlesztésének digitális-informatikai kereteit. A program gazdája Renato Brunetta, a közigazgatás innovációjáért felelős tárca nélküli miniszter. A program költségigénye 1,38 milliárd euró. Olaszországban a digitalizáció erősítése már önmagában is kihívást jelent. Bár az ország a mobil telekommunikáció alkalmazását tekintve Európában az elsők között szerepel, az internethasználat a családoknál kevésbé elterjedt. Az olasz családok 17 %-a rendelkezik otthonában interneteléréssel, míg ennek európai átlaga 32%, Észak-Európában pedig ez az arány felülmúlja a 60%-ot (forrás: EuroStat 2009). Ugyanígy a vállalkozások körében is alacsonyabb az alkalmazás, mint más vezető európai gazdaságokban.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Az átfogó digitalizáció Olaszországban a válságkezelés (munkahelyteremtés, szolgáltatási szektor erősítése) mellett a nagyra nőtt és igen bürokratikus közigazgatás innovációját is célozza. Így az alapszolgáltatások on-line elérésének megvalósítását, a közigazgatás gyorsabb elérését és átláthatóságának erősítését, illetve a lakosság és a gazdasági szereplők közelítését egy „polgárbarát hivatali” rendszerhez.

Az „E-government 2012” program fő területei: oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, vállalkozói szektor, állampolgári személyazonosítók, kataszteri nyilvántartás, a közigazgatás dematerializációja (papírmentes iratkezelés). Ezek közül az olasz kiválósági területek az alábbiak:

Oktatás – a programgazda célja az volt, hogy egyszerűsítse illetve meggyorsítsa a családok és az iskola párbeszédét, mindezt sokrétű kommunikációs eszközökkel (Internet, SMS). Emellett kiemelt cél volt az oktatási intézmények modern digitális eszközökkel való felszerelése, így az iskolák PC-ellátottságának növelése és a tantermek felszerelése interaktív (digitális) táblákkal. Mindez sikerrel megvalósult.

Egészségügy – sikeresnek tekinthető a személykövető betegellátás információ technológiájának megteremtése és elterjesztése is a gyógyító munka valamennyi fázisában, a projektív, preventív, kuratív, rehabilitatív eljárások során. Az infokommunikációs technológiai megoldások több generációja létezik: a páciensek adatainak tárolása esetében a hálózatos (internetes) elérés mellett kísérleti jelleggel egyes helyeken már működik az intelligens kártyamegoldás is. Ily módon az információ és kommunikációs technológiák (ICT) támogatásával a rendszer egyre jobban közelít az emberközpontú egészségügyi ellátáshoz.

Állampolgári személyazonosítók – a személyi igazolványok folyamatos cseréje 2006 óta tart, ennek keretében a sima papíralapú igazolványt felváltja a plasztikkártya (Smart Card) formátumú igazolvány. Emellett fontos előrelépést jelentett a biometrikus útlevelek megjelenése. Ezek első generációs változatát követően 2009 júniusában megjelentek a második generációsok is (ezek ujjlenyomatot is tartalmaznak), továbbá tervezik az íriszlenyomat regisztrálását is az útlevelekben.

Városi mobilitás, turizmus – fontos „kirakatterülete” az informatika térhódításának és integrált alkalmazásának az ICT alkalmazása a közlekedés területén és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásoknál. Az intelligens mobilitást célozza a minden európai polgár számára hozzáférhető, biztonságos és biztonságérzetet adó integrált turisztikai kártya térhódítása (pl. Roma Pass), amely a távolsági vasúti közlekedés, a kombinált helyi közlekedés és a turisztikai szolgáltatások együttes igénybevételét teszi lehetővé kedvező áron.

A kormányzat erőfeszítései vitathatatlanok az elektronikus kormányzás területén, a fejlődést tükrözi az „European e-Government Benchmarking 2010” című jelentés is, amely az EU 27-ek fejlődését méri húsz on-line kormányzati szolgáltatás tekintetében. Ennek alapján Olaszország 100%-os eredményt ért el az on-line szolgáltatások elérhetősége terén, míg az európai átlag 82% volt (2009-ben ez utóbbi 69%). Az adatok hangsúlyos javulást (40%) mutatnak Olaszország esetében: az ország az elsők közt szerepel Svédországgal, Ausztriával, Portugáliával és Máltával együtt, míg a 20 szolgáltatás minőségét tekintve az olaszok a második helyen állnak.
Lemaradás érezhető ugyanakkor a lakossági internet alkalmazásokban, a gazdasági élet gerincét adó (98%) kisvállalkozások digitalizációjában, amely a versenyképesség és a hatékony piaci alkalmazkodás alapja. Legégetőbb probléma a bírósági ügyintézés és az igazságszolgáltatás területe: a kizárólag papíralapú ügyintézés és az utóbbi években folyamatosan elvont pénzeszközök miatt 4-5 éves lemaradással dolgozik a szektor.

A problémás területek kezeléséhez azonban nem elegendő a kormányzat hangsúlyos szerepvállalása, az anyagi eszközök hozzárendelése, hanem fontos szemléletváltásra van szükség a társadalom valamennyi csoportjában.

Dr. Hagymási Tünde TéT attasé
Róma

Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal