Aki az adatvagyonnal rosszul gazdálkodik, lemaradhat a globális fejlődés versenyében

Interjú Gál András Leventével, a NAVÜ ügyvezetőjével

2021. június 8. kedd, 07:56
Minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy hazánk a globális adatgazdálkodási versenyben az elsők között legyen – szögezte le a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője. A június 10-i Infoparlament előtt Gál András Leventével beszélgettünk arról, hogyan is áll ebben a kérdésben hazánk.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
- Infotér: A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség hogyan tud segíteni abban, hogy az adatvagyon- gazdálkodásban a magyar kormány jelentős eredményeket érjen el?

- Gál András Levente: A koronavírus-járvány mutatta meg a legjobban, hogy a gazdaság és a társadalom működőképes fenntartásához a digitalizáció nyújtja leginkább az esélyt és az eszközt. Ehhez pedig minél több tiszta, jól hasznosítható adat kell. A magyar kormány 2020 szeptemberében fogadta el Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amelynek két nagyon fontos kitétele volt: egyrészt be kell indítani az ország adatgazdaságát, másrészt ehhez szükség van egy Nemzeti Adatvagyon Ügynökségre, amelynek feladata, hogy Magyarország adatvagyonával jól gazdálkodjon és hatékonyan strukturálja azt. Immár az adatvagyonnal való hatékony gazdálkodás szuverenitási kérdés is. A digitalizáció motorjainak tartott Észak-Amerikával vagy akár Kínával szemben bő fél év előnyünk van, hiszen világviszonylatban is a NAVÜ az első olyan ügynökség, amelyik az adattal nem, mint védelmi, hanem mint hasznosítási tárggyal foglalkozik. Ezzel az előnnyel kell tudni most élni, miközben irgalmatlan erős globális nyomás nehezedik e kérdésben a kormányra.

- Infotér: Hogyan áll most jelenleg ebben a kérdésben hazánk?

- Gál András Levente: Az uniós tagállamok digitális érettségét mérő DESI mutatóján hazánk mindig jól áll az infrastruktúra szempontjából, mégis, a magyar digitális ökoszisztéma kínai szemmel csak egy pilotnak tűnhet, hiszen végesek a fejlesztőkapacitásaink. Rendkívül kreatívak vagyunk, de míg egy feladatra nálunk egy mérnök jut, a kínai oldalon ugyanarra száz vagy ezer szakember kapacitása áll rendelkezésre. Ugyanakkor a NAVÜ szakkollégiumaiban már elkezdődött a különféle adatvagyon-elemek eltérő hasznosítási módszerének modellezése. Az adatok hasznosításának kérdéskörét érintő vizsgálatokkal, illetve megállapításokkal lehetőség nyílik Magyarország számára, hogy a globális adatgazdálkodási versenyben elsők között legyen. Ehhez most minden eszköz rendelkezésre áll.

- Infotér: Milyen előnyökkel jár ez a vállalatoknak, illetve az államnak?

- Gál András Levente: Egyszerűen szólva, minél több a tiszta adat a közigazgatásban, annál hatékonyabb a működése. Ez a vállalkozásokra is igaz: akinek több adata, információja van, az hatékonyabban tud működni, és a működés ilyen esetben masszívabb, stabilabb, profitábilisabb is lehet. Közben nekünk be kell tudni a kkv-nak bizonyítani, hogy már rövidtávon állóképesség-, versenyképességjavító hatása van annak, ha áldoz a digitalizációra. Feladatunk a szektorban ezért az adattudatosság ösztönzése is, hogy a magyar vállalkozások, közösségek és állampolgárok ne legyenek kiszolgáltatva a digitalizációs versenyben.

- Infotér: Létezhet-e a ma, 2021-ben korszerű digitális gazdaság adatvagyon nélkül?

- Gál András Levente: A globális digitális gazdaságban a versenyképességet alapvetően befolyásoló kritériummá vált, hogy egy ország miként tudja megoldani adatvagyonának szabályozását. Ha ezt jól csinálja, be fogja tudni indítani adatgazdaságát, amely hatással lesz a nemzetgazdaságára is. Ellenkező esetben, ha az adatvagyonnal rosszul gazdálkodik egy adott állam vagy elhanyagolja annak hasznosítását, óhatatlanul lemarad a globális fejlődés versenyében, hiszen a digitális világban minden korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg az adatgazdálkodás.

-  Infotér: Hatással volt-e a koronavírus-járvány erre/ezekre a folyamatokra?

- Gál András Levente: Abszolút mértékben. Azt szoktuk mondani, hogy a pandémia kényszerének eredményeként, a hazai digitalizáció mindössze néhány hónap alatt éveket fejlődött. Olyan fogalmak és megoldások váltak a mindennapjaink részévé, amelyeket azelőtt még idegenkedve fogadtunk volna, amelyekről úgy gondoltuk, csak évek múlva indíthatjuk be azokat. A távmunka, a készpénzforgalom nélküli fizetés, a digitális oktatás is jól vizsgázott, világosan megmutatva, hogy a gazdaság, a társadalom működőképeségének fenntartásához a digitalizációs eszközökön és szolgáltatásokon keresztül vezet az út. Tehát ez a fajta előrelépés úgymond hasznos mellékhatása volt ennek a járványnak.