Akinél a jog, annál a haszon: a szellemi tulajdon védelme a digitális társadalmakban még fontosabb

2022. június 1. szerda, 15:06
Ma már az életünk nagy részét online éljük, a fontosabb eseményeket azonnal megosztjuk, büszkék vagyunk az eredményeinkre és a lehető legszélesebb körben meg is mutatjuk – ezzel egészen addig nincs baj, amíg nem szembesülünk vele, hogy a mi ötletünkből valaki más szerez hasznot. Mit jelent a szellemi tulajdon a 21. században, hogy alakult át a szabályozás a technológia fejlődésével és egyáltalán hogyan védjük saját kreativitásunkat, ha egyáltalán védjük? – mindezekről Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökével, az Infoparlament egyik előadójával beszélgettünk.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

- Infotér: Mi számít pontosan szellemi tulajdonnak?

- Pomázi Gyula: Szellemi tulajdona mindenkinek van, legyen szó cégről, egyesületről, gazdasági szereplőről vagy magánszemélyről. Szellemi tulajdon minden, amit kitalálunk, megalkotunk, létrehozunk. Egy új logó, egy terméknév, egy egyedi design – bármi lehet szellemi tulajdon, ami egy alkotói tevékenység eredménye, amit kutatás-fejlesztéssel, innovációval hozunk létre.

Szellemi tulajdona tehát mindenkinek van, de nem mindenki rendelkezik az ezekhez kapcsolódó jogokkal. Az Infoparlament során legfőképpen arra szeretnénk felhívni a résztvevők figyelmét, hogy a szellemi tulajdon nagyon fontos, de ennél is fontosabb a szellemi tulajdonjog. Ez utóbbi annak van, aki bejegyezteti a kidolgozott innovációját, aki megszerzi az oltalmakat. Erre több lehetőség is van, egy technikai újítást lehet szabadalmaztatni, egy új formát, designt, jelmondatot lehet védjegyeztetni, formatervezési oltalommal ellátni, a szerzői műveket pedig szerzői jogi védettség illeti. Ami fontos: akinél a jog annál a hasznosítás. Gyakran megesik, hogy kitalálunk valamit, megalkotunk egy új dolgot, de fogalmunk sincs, hogyan lehet ebből gazdasági hasznot képezni, hogyan tudjuk a kreativitásunkat haszonná konvertálni. Ennek egyik fontos lépése, hogy megszerezzük a megfelelő oltalmakat, tudjuk és értsük a benne rejlő lehetőségeket.

- Infotér: Ma, amikor az életünk jelentős részét a digitális térben töltjük és szinte minden pillanatot megosztunk, hogyan védhető meg a szellemi tulajdon? Ha megosztunk például egy új szlogent, egy logót, vagy valamilyen technikai ötletet, de nem védjük le, akkor azt ingyen felhasználhatja bárki?

- Pomázi Gyula: Ez így van, és hogy itthon mennyire nem vagyunk tudatosak ezen a téren, jól mutatja, hogy a magyar vállalkozások mindössze 3,4%-a rendelkezik valamilyen oltalommal. Összehasonlításképp az európai átlag 8,8%. A lengyel vállalkozások esetében ez 10%, a csehek és szlovákok pedig 7-8% környékén járnak. Le vagyunk tehát maradva. Hamarabb közkinccsé tesszük az ötleteinket, minthogy a megfelelő védelemről gondoskodnánk. A pandémia alatt is előfordult, hogy hamarabb publikálták a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos fejlesztéseket, minthogy a megfelelő oltalmakról gondoskodtak volna. Ha pedig valamit publikálunk, de nem védjük le, akkor ne lepődjünk meg, ha más megteszi és bezsebeli az ezzel járó gazdasági előnyöket.

A korábbi években voltak tartalom előállítók, tartalom közvetítők és tartalom fogyasztók. Ma már mindenki tartalom előállító és fogyasztó is egyben és a közvetítő rendszerek is jelentősen átalakultak. Ezzel együtt járt a szellemi tulajdonjog újra szabályozása, a jogok el- és újra osztása, az egyértelműsítés. Gondoljunk egy sportesemény, egy előadóművész előadásának a közvetítési jogaira vagy például a szerzői jogra: a digitális világ egy teljesen új értelmezést adott ezeknek. A szabályozási rendszer már elkészült, leginkább az emberek fejében kell rendbe tenni, hogy gondoljanak a saját szellemi tulajdonuk védelmére.

- Infotér: Konkrétan mit veszít az, aki nem gondoskodik a szellemi tulajdon védelméről?

- Pomázi Gyula: Nézzünk mondjuk egy fém őrlőgépet, amely a zöldgazdaság szempontjából fontos, hiszen újrahasznosítja a fémalkatrészeket. Ha valaki kitalál egy egyedi őrlőfejet, ezt bejegyezteti, szabadalmaztatja, akkor ezután bárki, aki használni szeretné azt az innovációt, a tulajdonostól kell engedélyt kérnie. Megvan a monopol joga, hogy a termék gazdasági hasznát élvezze, ő értékesítheti egyedül nem csupán a terméket, hanem a hozzá kapcsolódó jogokat is, mint a termelési jog, kereskedelmi jog, gyártási jog stb. Akinél a jog van, az dönti el, hogy mit kezd vele, az élvezi a gazdasági előnyöket. Ez az egyik oldal, azonban arra is érdemes figyelni, hogy ha kitalálunk egy újdonságot, amit aztán termékesíteni szeretnénk, brandet építenénk köré, akkor nem csupán a terméket, hanem a mögötte húzódó attribútumokat is mind-mind helyezzük oltalom alá (védjegy, formatervezés oltalma, földrajzi árujelző stb.). Lássuk el megfelelő védelemmel, hogy megelőzzük a másolást. Nem véletlenül költenek például a sportszergyártók hatalmas összegeket arra, hogy fellépjenek a hamisítás ellen. Ismerjük ezeket a termékeket, amelyek ugyanúgy néznek ki, mint például a 3 csíkos márka termékei, de mondjuk más betűtípussal vagy esetleg 4 csíkkal. A piacra lépés fontos eleme, hogy a megfelelő védelemről gondoskodjunk. Az a cég, amelyik ezt elmulasztja, piaci részesedést veszít.

Nézhetjük a kérdést finanszírozási oldalról is. A befektetők a legtöbb országban (főként Ázsiában, a tengerentúlon, de akár Európában is) pontosan beárazzák a cégekhez tartozó oltalmakat is. Az oltalmi portfólióval rendelkező cégek akár 30-40 %-kal több értéket tudnak felmutatni. Ma már nem abból indulunk ki, hogy valakinek van egy találmánya és azt hasznosítja. Sokkal inkább létre kell hozni egy, a piacra szánt termék köré felépített oltalmi kört – ez az, amiben nekünk magyaroknak sokkal tudatosabbnak kellene lennünk.

- Infotér: Hogyan lehet azt ellenőrizni, hogy egy adott ötlet vagy termék egyedi? Honnan tudhatjuk, hogy mi az, amit le kellene védetnünk?

- Pomázi Gyula: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 63 önálló szolgáltatása van. Ezek jelentős része hatósági, ami azt jelenti, hogyha valaki már tudja a saját szellemi termékéhez milyen szintű oltalmat szeretne, akkor a hivatal végigviszi az ehhez kapcsolódó hatósági folyamatokat. Van azonban egy ezt megelőző időszak is. Elérhető olyan szolgáltatás is, amely már a kutatásfejlesztéshez, innovációhoz, a témakutatáshoz kapcsolódik. Vagyis, amikor valaki még csak gondolkodik azon, hogy milyen irányba kellene fejlesztenie, a hivatal utána tud nézni, van-e az adott témában bejegyzett oltalom, érdemes-e elindulni és pénzt fektetni bele vagy ezt már valaki valahol korábban kitalálta. Egészen az ötlet megszületésétől, a szabadalom-érettség vizsgálaton át számos olyan szolgáltatást nyújtunk, amely segíti a vállalkozásokat az oltalmi portfólió felépítésében. Ilyen például magának az oltalmi potenciálnak a vizsgálata is, amikor a szakértői tanácsadóink segítségével megnézzük, egy-egy cég esetében mik azok, amiket érdemes oltalom alá helyezni.

Amikor létrejön egy vállalkozás, az első lépések egyike, hogy keresnek egy megfelelő könyvelőt. Ugyanakkor minden cégnek szüksége lenne egy szellemi tulajdonhoz értő szakemberre is. Amerikában ez már bevett gyakorlat, a cégek nagy része indulásnál nem csak könyvelőt keres, hanem egy, a szellemi tulajdonjog területén jártas jogászt is. Magyarországon ezen a területen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tud segíteni. A 21. században már a kezdetektől sokkal tudatosabb gondolkodásra van szükség. Ma már fontosabbak az immateriális javak, egy cég értékét 70-80%-ban nem az határozza meg, hogy milyen ingatlanjai vagy eszközei vannak, hanem hogy milyen oltalmakat tud felmutatni.

- Infotér: Jól értem akkor, hogy ami ma a világon oltalom alatt áll, arról Önök tudnak?

- Pomázi Gyula: Magyarországon egyedüliként vagyunk összeköttetésben nemzetközi adatbázisokkal. Tagjai vagyunk az Európai Unió és a világszervezetek együttműködéseinek, több mint 200 adatbázisra látunk rá. A munkánk attól is függ, hogy az adott vállalkozás mely országban szeretné az innovációját hasznosítani. Ha valaki egy logót vagy brandet nemzetközi piacra szán, akkor alaposan utána kell járnia, hogy az adott országokban a hozzá kapcsolódó jogok esetleg be vannak-e már jegyezve, nem üt-e bármilyen oltalmat az általuk kitalált termék.

- Infotér: Mi magyarok mindig is büszkék voltunk és leszünk a kreativitásunkra, a feltalálóinkra. Tudna mondani néhány jó példát a közelmúlt szabadalmaiból?

- Pomázi Gyula: Vannak kiemelten jó és vannak elrettentő példáink is. Egy pozitív történet például a Julius K-9 esete. A kutyahámokat gyártó magyar vállalkozás a kezdetektől nagy figyelmet fordított a szellemi tulajdon védelmére. Egyetlen hámhoz akár 8-10 oltalmat is bejegyeztek: formatervezési, design, védjegy oltalmak, szabadalmi oltalom, használati minta oltalom stb. Levédették a varrást, a rétegrendet, a színt, a formát, a logót, egyszóval mindent, amitől a termékük egyedi. Mára már közel 100 országban forgalmazzák a terméket és az egyes országokban/országcsoportokban más és más oltalmi portfólióval rendelkeznek. Ők egy kiemelten jó példa, de ugyanígy említhetnénk a magyar gyógyszergyártókat is, akik számos oltalommal rendelkeznek egy-egy gyógyszer esetében: összetétel, szín, forma, név stb.

Ugyanakkor vannak elrettentő példák is, amelyekből tanulhatunk. Egy ruhaipari vállalat a francia piacra szeretett volna kilépni, de mire elértek odáig, hogy a saját termékkel megjelenjenek, egy helyi vállalkozás már bejegyezte a jogokat és súlyos milliókba került, hogy a saját termékükre az oltalmakat megszerezzék. Fontos kiemelni, hogy ez nem volt lopás, a francia cég csupán tudatosabban gondolkodott és hamarabb lépett. Vannak vállalkozások, akik kifejezetten erre alapoznak, hogy a jó ötletekkel kapcsolatos oltalmakat bejegyzik, innentől kezdve pedig ők a jogtulajdonosok, ők élvezik ennek minden előnyét és hasznát. Magyarországon tehát ezt a fajta tudatosságot kell még erősíteni.