A kormány is támogatja az egyetemek 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét

2021. szeptember 3. péntek, 11:24
Magyarországnak ismét érdemben van felsőoktatás- és tudománypolitikája, a reformok egyszerre szolgálják a felsőoktatás versenyképességét és az egyes egyetemek egyéni céljait - mondta az innovációs és technológiai miniszter a Semmelweis Egyetem (SE) tanévnyitó szenátusi ülésén szerdán a Művészetek Palotájában.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Palkovics László hangsúlyozta: 2014-hez képest megduplázódtak a felsőoktatási főösszegek, 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítják az egyetemekre, szemben a 0,8 százalékos uniós átlaggal; 2022-re a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat, kiegészítve a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel (RRF) és a Science Parkok 310 milliárdos évi keretével már a GDP 1,7 százalékát jelenti. Az egyetemek 2700 milliárd forintos fejlesztési igényt terjesztettek elő a következő évekre, a kormány célja pedig, hogy ezt meg is adja nekik - fűzte hozzá.

Kijelentette: sosem költöttek még ekkora összeget "az impozáns jövő előtt álló felsőoktatásra"; a források megfelelő hasznosulása érdekében kerestek a gazdaság és a közszolgáltatások igényeire nyitottabb, a vállalatokkal pedig szorosabban és hatékonyabban együttműködni képes modellt. Ez a közérdekű vagyonkezelői alapítványi modell, amelyben "a politikai hangulatkeltésekkel és alaptalan vádakkal szemben egyetemeink autonómiája sértetlen maradt" - hangoztatta a miniszter.

Megjegyezte: az intézményi modellváltást az egyetemek maguk választhatták, 21 intézmény döntött így; a szenátusi tagok döntő többsége, 87 százaléka támogatta az átalakulást, az SE-n ellenszavazat nélkül döntöttek erről. Több mint 180 ezren kezdik meg tanulmányaikat modellváltó intézményekben, ez a hallgatók 70 százaléka, ők tanulhatnak a miniszter értékelése szerint rugalmasabb és versenyképesebb körülmények között.

A modellváltás irányairól közölte: változást szeretnének elérni a külföldi példák felhasználásával, az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámíthatóságának megteremtésével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség növelésével. Az állam továbbra sem vonul ki az átalakuló intézmények életéből - folytatta -, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé, tehát fenntartóból partnerré válik.

Felidézte azt is, hogy 2017-ben komplex felsőoktatási béremelési programot indítottak, amely 14 ezer oktatót, kutatót érintett, ezt fejlesztik tovább azzal, hogy 15 százalékos béremelést kapnak az oktatók, amit januártól újabb 15 százalékos emelés követ.

A miniszter úgy fogalmazott: számos olyan egyetemi fejlesztés valósulhat meg a következő tíz évben, amelyet támogat a kormány, mivel Magyarország csak annyira teljesíthet jól, amennyire jól teljesít a legjobb egyeteme. Hozzátette: ki lehet mondani, uniós orvosképzési nagyhatalom lehetünk.

ITM sajtó