Az évtized kihívása lesz a munkaerőhiány

2022. május 24. kedd, 11:00
A rugalmas foglalkoztatás, a távmunka, a digitalizáció és az élethosszon át tartó tanulás teszi versenyképesebbé, hatékonyabbá a munkavállalókat. Ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az Európai Unió fejlettségi szintjét a munka világát érintő szemléletváltás is elengedhetetlen. A jegybank arra figyelmeztetett, a demográfiai folyamatok miatt több százezer fővel kevesebb munkaképes korúval kell számolni az évtized végére. Ezért egyre fontosabb a meglévő munkaerő folyamatos továbbképzése, a robotizáció, valamint a rugalmas munkaidő. A nyugdíjasok, az alacsony képzettségűek vagy más szempontból hátrányos csoportok és a külföldön élő magyarok munkájára is szükség lesz.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
 – Vissza kell állítani a fenntartható felzárkózás pályájára a magyar gazdaságot, mivel az egyensúly a válságok miatt felborult – hangsúlyozta a múlt héten Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke bemutatta a jegybank kiadványát, amely a stabilitás helyreállításához szükséges intézkedéseket 144 pontban foglalja össze, tizenkét fő területet érintve. Az egyik ilyen fő terület a munkaerőpiac.

A teljes foglalkoztatás fenntartása és a munkaerőhiány kezelése érdekében a jegybank tizenöt pontban fogalmazta meg a legfontosabb lépéseket. Magyarországon – hasonlóan a többi európai országhoz – kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok, mivel a népesség csökken, és az átlagos életkor pedig egyre magasabb.

A munkaképes korú lakosság 2010 óta 560 ezer fővel csökkent, az évtized végéig pedig további 360 ezerrel kevesebb potenciális munkavállaló lesz.

Jelenleg a munkaképes korú lakosság 73 százaléka foglalkoztatott. A 4,7 millió munkavállaló 2030-ra a népességcsökkenés miatt már 77 százalékos foglalkoztatottsági szintet jelentene. Alapvetően tehát egy demográfiai fordulatra lenne szükség, vagyis többen kellene hogy szülessenek, mint amennyien meghalnak. Ez a fordulat – noha hazánk jelentős eredményeket ért el a múlt évtizedben – ugyanakkor aligha következik be 2030-ig.

Úgy kell tehát fenntartani a teljes foglalkoztatottságközeli szintet, hogy a rendelkezésre álló potenciális munkaerő folyamatosan csökken. Éppen ezért mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy dolgozzon, amennyiben képesnek érzi rá magát. Ehhez tovább kell ösztönözni a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását, például magasabb munkavállalás után járó nyugdíjbónusszal. A hátrányos csoportok munkavállalását ösztönözné az adócsökkentés, valamint a vállalkozások támogatása.

A jegybank további munkaerő-tartalékot lát a külföldön élő magyarok hazacsábításában. A külföldön élő magyarokat kedvezményes kölcsönnel, a magyar cégek külföldi toborzásának elősegítésével, valamint jelentős béremeléssel lehetne ösztönözni. Az MNB szerint érdemes megfontolni a vendégmunkások toborzásának támogatását, például a foglalkoztatásukkal járó adminisztrációs terhek csökkentésével.

Nemcsak a munkaerő-tartalék közvetlen ösztönzésével, de a rugalmas munkakörülményekkel is ösztönözhető a munkába állás. Az MNB ezért kiemelten fontosnak tartja a távmunka ösztönzését és a home office-hoz szükséges infrastruktúra beszerzését a vállalatoknál. Ezzel csökkenthető a munkáltatók költsége, a foglalkoztatottaknál pedig javulhat a hatékonyság és a termelékenység.

Jobban ki kell használni a digitalizáció és az automatizáció előnyeit. A vállalkozásokat erőteljesebben kellene ösztönözni az ehhez szükséges beruházásokra. A digitalizáció ugyanakkor nem járhat munkahelyek elvesztésével, ezért a jegybank a dolgozók folyamatos továbbképzését is elkerülhetetlennek tartja, amelyet a felnőttképzés mellett a vállalati képzések is segíthetnek. 

Nélkülözhetetlen az olyan felnőttképzési rendszer, illetve a képzésekhez nyújtott támogatási rendszer létrehozása, amely valóban ösztönzi a munkavállalót az élethosszon át tartó tanulásra. Ezzel jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Szintén elkerülhetetlen, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető digitális készségeket rövid, gyakran induló, célzott képzésekkel.

Az MNB javasolja, hogy a vállalkozásoknál legyen kötelező az úgynevezett kötelező továbbképzési minimum, amellyel naprakészen tarthatók a munkavállalók szakmai készségei. Ehhez indokolt az állam hozzájárulása is, például meghatározott béren kívüli juttatási kerettel. 

A nemzeti bank arra emlékeztetett, a XXI. században a „4T” szerepe felértékelődik, vagyis a tudás, a tőke, a tehetség és a technológia lesz a gazdasági növekedés forrása.

______
Forrás:
Magyar Nemzet- https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2022/05/az-evtized-kihivasa-lesz-a-munkaerohiany