Két emberöltővel ezelőtt a falu szócska hallatán a végtelen búzamezők, a komótosan arató kombájnok, és az égkék horizont alatt szalmaszínű tengerré összeállt bálák képe rajzolódott ki az ember szeme előtt. S noha manapság ezek az elemek még mindig részét képzik a falu főnév hallatán felvillanó asszociációknak, azért már közel sem az állattartás és a mezőgazdaság a falvak fő profilja.

Smart falu: hóbort vagy válasz a nagyvárosi igényre?

„Szembe kell nézni azzal, hogy a falvak funkciója megváltozott. Van az a romantikus elképzelés, hogy a vidék az tulajdonképpen az agráriummal egyenlő, de mára már nem erről beszélünk. A falusi emberek sem a mezőgazdaságból élnek, és ők sem művelnek akkora kerteket, vagy tartanak annyi állatot, mint ami a nagyanyáink idejében jellemző volt” – mondta Balogh Anikó az alsómocsoládi teleház vezetője.

A fejlődésre nyitott falvak és azon vidéki települések, amelyek felismerték, hogy a földből már nem lehet megélni, és a fennmaradás érdekében a digitális kor igényeire is reagálni kell, a Svédországban már bevált modellt igyekszenek honosítani. Ezutóbbi működésben, pedig a falu összeolvad a várossal.
 

A traktor és a laptop házassága: designereket, mérnököket, kreatívokat csábító falvak

„Az okostelepülés nem városi környezetben próbálja magát definiálni, hanem térségi gondolkodásban próbál olyan fajta munkamegosztást, szolgáltatást találni, agglomerációt létrehozni, ami a mai magyar falvakat is élhetőbbé teszi” – fűzte hozzá Balogh Anikó.

Nyilván a teleülés sem attól lesz okos, hogy minden IoT alapokon nyugszik és attól sem, hogy előbb van szélessávú internet minden házhoz bevezetve, mint víz. A település „okosságát” az adja, hogy ahol okos emberek gyülekeznek, mert a kiművelt emberfők sokasága az alapja annak most is, hogy egy település okos tudjon maradni.

„Tulajdonképpen nem kerestünk mást, mint a falu új funkcióját, amivel élhető területek maradnak, élhető vidéken, a környezethez közel. Hogyha pedig okosan élünk az alapértékeink megtén, és olyan fejlesztéseket próbálunk meg generálni, amire a mai világban igény van, és nem nagy infrastrukturális beruházásokat vonz magával – mert nem ipartelepeket szeretnénk a falvak mellett létrehozni -, akkor olyan cégeket tudunk támogatni, olyan vállalkozásokat, startupokat, amelyeknek kicsi az infrastrukturális beruházási igénye, tehát a faluban is teljesíthető. Ugyanakkor a környezet inspirálólag hat, ezáltal magasabb minőséget tud számukra biztosítani” – mondta a teleház vezetője.

A vidék az új város?

A zöld környezetet, inspiráló közeget, nyugalmat és teljes ellátást biztosító megoldások felfuttatása persze nem egyenértékű azzal, hogy az V.kerületi pesti panorámás irodaházakat hátrahagyva a kreatív iparban dolgozók kitelepülnek vidékre.

„Startup cégek, fejlesztőcégek vagy épp a tervezőirodák azok, amelyeket el tudunk képzelni, hogy ebben a vidéki környezetben meg tudnak telepedni. Perze nem feltétlenül kell mindenkinek ideköltözni, de mondjuk az alkotóidőt, néhány hónapot, ami során a háttér infrastruktúrát biztosítani tudjuk az ott lehet tölteni” – zárta gondolatait Balogh.

Az abszolút vonzó ezekben a smart falvakban az, hogy minden megvan, ami a munkavégzéshez szükséges, de mégsem a nagyvárosi beton rengetegen kell nap, mint nap átvergődnie magát az embernek, hogy leülhessen az asztalához és alkotni kezdjen. Az igazi aduász pedig, hogy a kreatív elme zsenijére, végtelen muníciójára talál a végtelen szántókban, a madárcsicsergésben, a legelő tehenekben a zöld oázisban. Elvégre mégis melyik ihleti és pörgeti jobban az agyat: a természet vagy a koszos körút?

A témában készült interjúnkat ide kattintva tudod megnézni. 




(Fotó: pexels.com/ Jimmy Chan; flickr.com/Arch'educ)