Hatékonyabban, olcsóbban működtethető a rendszer, ha a folyamatoknak az elektronikus csatornák adnak helyet. Ez egyben uniós cél is: nevezetesen.
“A legfontosabb közszolgáltatások 100%-os elérhetősége európai polgároknak, cégeknek; 80 százalékban elektronikus ID megoldások használata; egészségügyi adatokhoz 100%-os hozzáférés.”
Ahogy azzal már az Infotér korábban is foglalkozott, Magyarország a digitális érettséget bemutató DESI jelentés szerint a mezőny hátsó részében foglal helyzet, igaz, látszik a fejlődés. Az uniós elemzés szerint
„A digitális közszolgáltatások a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé tartoztak Magyarországon. Bár az ország továbbra is a szerény 24. helyen áll, az e-kormányzati szolgáltatások minőségének javításával megkezdte a felzárkózást az EU többi részéhez. Az ország jelenleg a 20. helyet foglalja el az e-kormányzati szolgáltatások felhasználói, az űrlapok automatikus kitöltése (ami az adatok közigazgatási rendszerek közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli felhasználását méri) és a teljes körű online ügyintézés (ami a szolgáltatások kiépítettségét méri) terén. A teljes körű online ügyintézésre és a vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatásokra kapott értékek éppen az uniós átlag alatt maradnak. Másrészről viszont Magyarország érte le a legalacsonyabb értéket az EU-ban a nyílt hozzáférésű adatok tekintetében.” .
Szemléletes példákat sorol fel dr. Veszprémi Bernadett habilitációs dolgozatában szereplő kutatása arra, hogy milyen akadályok miatt nem nyer lendületesebben teret az elektronikus ügyintézés.
- az elektronikus ügyintézés kiforratlansága,
- a hiányos, vagy egymásnak ellentmondó jogszabályi háttér,
- finanszírozási kérdések (nem kellően kidolgozott pályázati háttér, anyagi eszközök hiánya),
- a mögöttes infrastruktúra kiépítetlensége,
- informatikai ellátottság különbözősége,
- a nagyfokú bizalmatlanság,
- adatvédelem, szerzői jogok garantálásának nem megfelelő színvonala,
- bizonytalanság, tudatlanság az internettel kapcsolatban,
- a tagállamok eltérő kulturális, politikai, gazdasági háttere,
- megfelelő szakemberállomány hiánya,
- életkor, iskolai végzettség, életszínvonal eltérő volta,
- társadalmi egyenlőtlenségek jelenléte,
- nagyfokú szegénység, lemaradás, felzárkóztatás szükségessége,
- gyenge páneurópai identitástudat.
Az EU felmérése szerint az elektronikus szolgáltatások használatának viszonylag alacsony száma többek között a személyes kapcsolat hiányával magyarázható, de szerepet játszik benne az is, hogy az emberek még elsősorban a papíralapú ügyintézésben bíznak, valamint nem kapnak mindig azonnal választ egy-egy elektronikus ügyintézés során.
A fejlődés érdekében, nemcsak a közigazgatásban, hanem a teljes magyar gazdaságban több területen is várhatóak lépések. Többek között a mesterséges intelligencia (MI) hadrendbe állítása is napirenden van.
Magyarország MI stratégiája egyebek mellett az adatvagyon működtetésének megnyitására, a startup ökoszisztéma erősítésére, a kísérletezési kultúra erősítésére - különösen a digitális kompetenciák területén-, továbbá a globális kiszolgáltatottság mérséklésére helyezi a hangsúlyt.
Természetesen vannak gyengeségek, amelyeket a stratégia nevesít, például hogy a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések ma még koordinálatlanok, szigetszerűek és nincs olyan szereplő, aki átfogó tudással rendelkezne. “Ezen a területen tehát további integráció szükséges. A közigazgatási adatvagyon jelenleg csak korlátozottan hozzáférhető, szigetszerű, és csak részlegesen képes együttműködésre, a sokszorozó hatású adatkészletek még nem tudják kifejteni a gazdaságélénkítő hatásukat” - áll a stratégiában.
A célok tehát adottak, a munka elkezdődött. A kérdés csak az, hogy mikor ér el a fejlődés látványos mérföldkövekhez, amelyek után gyakorlatilag a hivatali ügyintézést fotelból, a számítógépen vagy a mobilon - és persze az interneten - keresztül intézheti bárki.
_____________
Forrás:
415125a4-668e-637f-849d-16ca5440dbf6 (parlament.hu)
Habil tézisek Veszprémi Bernadett (unideb.hu)
