Digitális vagy hagyományos?

2021. december 30. csütörtök, 12:01
Masszív eltérések vannak Magyarországon belül a különböző régiók, megyék és települések között. Bár ez közhelyesen hangzik, ám tény, elég csak néhány fontos mutatót megnézni.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása

Vegyük például a kedvezmények nélkül számolt nettó fizetéseket. 2021 első felében országos átlagban ez az összeg közel 285 ezer forintot tett ki. Mindössze a főváros és Győr-Moson-Sopron megyében fordul elő ennél nagyobb, 351 ezer és 303 ezer forintos összeg. Az összes többi megyében alacsonyabbak a nettó bérek. Az országos átlaghoz képest 70-90 ezer forinttal alacsonyabb fizetések jellemzik a bérrangsor végét. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében 106-216 ezer forintra rúgtak az átlagfizetések.

A jövedelem meghatározza a vásárlóerőt is, amelyben szintén óriási eltérések vannak. Az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom a “legjobban fizető” Budapesten 696 ezer forint. A második és harmadik helyen Pest és Győr-Moson-Sopron megye áll 681 és 641 ezer forinttal. Miközben a leggyengébb fizetéseket nyújtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében fejenként 434-483 ezer forintot tudtak elkölteni az ott élők.

Még lehetne sorolni az adatokat, amelyekből kiderül, hogy az ország különböző részei között mekkora szakadék tátong fejlettségben, rendelkezésre álló jövedelemben. A leszakadtabb térségek felzárkózása mindenkinek, így a gazdaság érdeke is. Ha javul a helyzet, akkor kiegyensúlyozottabbá válik a “rendszer”.

A jövőbeni fejlesztések irányához adott fogódzót a a Századvég Konjunktúrakutató tavalyi vidékkutatása, amely beszédes eredményekre jutott. Kenyeres Kinga, a cég vezérigazgató-helyettese korábban közölte, tavaly év végén 60 ezer ember megkérdezésével készítettek kutatást a vidék településeinek megítéléséről, helyzetéről, a fejlesztési programok hatásairól. A vidék fejlesztése érdekében számos szakpolitikai intézkedést kell meghozni, amelyek hatása hosszú távú. A szakember a terület- és településfejlesztési kérdésekről tartott sokatmondó előadást az Infotér októberi konferenciáján, amelyben utalt az említett vidékkutatásra is.

Kiderült többek között a kutatásból, hogy a legnépszerűbb fejlesztések közé tartoznak

  • az út-, kerékpárút-, és járdafejlesztések
  • a csapadékelvezetést célzó beruházások
  • az energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések.

Vagyis a slágerlista élén a  helyi közlekedést kényelmesebbé, gyorsabbá tevő beruházások, az alacsonyabb “rezsit” és az adott térségbe “pénzt hozó” turistákat csábító projektek állnak. Van azonban a listának egy másik vége. A felzárkóztatási programok, a szociális városrehabilitáció mellett, a humán típusú fejlesztések hasznosulása, valamint a barnamezős területen fejlesztése jelent kihívásokat.

A századvéges kutatás választ adott arra is, hogy az érintettek az egyre inkább a kiemeltebb szerepet játszó digitalizációs vagy hagyományos fejlesztésekre “vevők”.

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e digitális fejlesztésekre a magyarországi településeken kézenfekvő válaszok születtek: 82 százalék számít ezekre a fejlesztésekre.

Jött azonban a következő kérdés: “Mi fontosabb: az infrastrukturális, vagy a digitális fejlesztés?”

  • A többség 10-ből közel 6-an - 59,6 százalék - a hagyományos fejlesztéseket részesítené előnyben.
  • A digitális fejlesztések mellett 32,6 százalék voksolt.  

Tehát a vidékkutatás szerint még inkább a megszokott infrastrukturális beruházásokat tartják fontosabbnak.

Az előrelépéshez persze mindkettőre szükség van átfogó programok keretében. Ami fontos, hogy a digitalizációt nem szabad elhanyagolni az újabb szakadékok elkerülése végett. 

_______
Forrás:https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/212/index.html

https://kormany.hu/hirek/egyre-tobben-valasztjak-a-videki-eletet

További forrás: Kenyeres Kinga Infotér-konferencián bemutatott prezentációja