Elbúcsúzik a rendszeres macera?

2021. december 22. szerda, 09:00
Az adat az új olaj, hangzik el sokszor, az állítást pedig az Infotér egy korábbi cikkében kontextusba helyezte és bemutatta, miről is van szó. A lényeg, hogy az adat a mai technológiavezérelt világban, gazdaságban kiemelt szerepet kap, így a kezelése, védelme is.

Twitter megosztás
Cikk nyomtatása
Minden ország igyekszik a közigazgatáshoz kötődő adminisztrációt az internetre, felhőbe terelni. Ez kézenfekvő és hatékonyabb megoldás, mint a személyes vagy papíralapú ügyintézés. Egy adott ügyintézés miatt nem kell egy-egy kirendeltségre elmenni, amelyeknek nyitvatartási ideje is korlátozott és sokszor hosszú a várokozási idő. A a nonstop elérhető netes felületek ezzel szemben akár orrhonról is elérhetőek. 

Minden összekötő “autópálya”

Európai szinten az észt megoldást szokás kiemelkedő projektként emlegetni ha elektronikus közigazgatásról van szó. A baltikumi ország ezen a területen sok más országhoz képest előrébb jár. Igaz, meglehetősen korán nekiláttak a rendszer kiépítésének. Még a kilencvenes években indultak el az első programok, melyek a digitális világ mindennapos használatának bemutatását célozták, majd a kétezres években szintet lépett a dolog. Ma pedig már sok állam példaként néz az észt modellre. Az észt digitális rendszer, amely magában foglalja az elektronikus közigazgatást is több pillérre épül. Az adatok megfelelő védelmét garantáló biztonsági rendszerre, a virtuális - elektronikus - személyazonosításra, valamint a rengeteg különféle adatbázis közötti átjárást biztosító X-Road nevű rendszerre. Tulajdonképpen egy óriási adatkezelőról, adatcserélőről van szó. Leegyszerűsítve egy szinte végtelen úthálózatot lehet elképzelni, amely összeköt mindenkit az országban, a lakosokat, a cégeket, valamint az állami szerveket. Mindenki a megfelelő “mellékúton” vagy főútvonalon érheti el a célját, vagyis intézheti el az adott ügyét. Ez lehet például banki ügyintézés, de hivatalos papírok beszerzése vagy éppen adózási ügylet. Nem beszélve arról, hogy az észt lakosság egészségügyi adatai is felköltöztek a virtuális térbe.

Kényelmes és tényleg nagyon olcsó

Ahogy a cikk elején szó volt róla, az közigazgatás elektronikus térbe történő költöztetése hatékony és olcsó. Az észt kormányzat szerint a digitális közigazgatás évente az észt GDP 2 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez, munkaidőben mérve pedig 800 évet jelent. Persze fontos, hogy a rendszer kiépítéséhez azért komoly beruházást kellett eszközölni. A szakértői becslések szerint ennek ellenére megtérülő befektetésről van szó.

Adatgazdaság a Balaton mellett

Magyarország is már régebben elindult a digitális közigazgatás létrehozása felé. Több program és stratégia kiemelt célként kezeli a kérdést. Az Infotér októberi konferenciáján dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, egyben a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és a Lóczy Lajos Program Munkacsoport irányítója adott betekintést az adatgazdaságról valamint egy érdekes projektről, a Lóczy Lajos Programról, amely többek között Balaton-fókuszú fejlesztéseket foglalja magában. 

Ki volt Lóczy Lajos, a program névadója?

Lóczy Lajos elismert magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Földrajzos tevékenységének legkiemelkedőbb pontja a Balaton és környéke sokrétű tudományos tanulmányozásának megszervezése. A tervet amelyet a Balaton szokatlan és nagymérvű elsekélyesedése, továbbá kiszáradása inspirált, 1891-ben terjesztette a Földrajzi Társaság elé - írja a tudós életéről a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium.

Lóczy Lajos 1849. november 4-én született Pozsonyban. Gyermekéveit az Arad környéki Opáloson töltötte. Iskoláit Aradon végezte, majd középiskolai tanulmányai befejezése után, 1869-74 között a zürichi műegyetemen tanult. 1874-ben mérnöki oklevelet szerzett. Szülőföldjén, Küldöldi útjai után Lóczy dolgozott a Nemzeti Múzeumban, 1883-ban meghívták a Földtani Intézetbe osztálygeológusnak és Hegyes-Drócsa vidék feltérképezéseivel bízták meg. Három évig volt az Intézet tagja. 1886-ban ugyanis kinevezték a Műegyetem nyilvános rendkívüli tanárának a technikai geológiára. 1889. július 1-jén kinevezték a budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszéke nyilvános rendes tanárának. Több, mint 60 munkatárs – köztük külföldi tudósok is – 28 éven át fáradozott a Balaton fizikai, kémiai, meteorológiai viszonyainak, a környék földtani felépítésének, domborzatának és a lakosság néprajzi sajátságainak stb. tanulmányozásával. E hatalmas, sokrétűségét tekintve abban a korban példátlan munka, mai értelemben vett igazi "team" tevékenység irányítását Lóczy Lajos elnökletével a Földrajzi Társaság Balatoni Bizottsága végezte, melynek olyan neves tagjai voltak, mint Entz Géza, Herman Ottó, Jankó János, stb. Lóczy szervezőkészségét, sokoldalú ismereteit dicséri, hogy minden feladatra az arra legalkalmasabb személyeket tudta megnyerni. Emberi nagysága: tudása, szerénysége, közvetlensége, de ugyanakkor kérlelhetetlen következetessége tette lehetővé, hogy leküzdje a nézeteltéréseket, megoldja az anyagi problémákat. A kormány költségvetéséből a kutatásokra biztosított összeg nem volt elég. Lóczy pénzt szerzett a Magyar Tudományos Akadémiától, támogatást kapott Veszprém megyétől és megnyerte az ügynek a kor természettudományos kutatásainak nagy mecénását, Semsey Andort, aki nem kevés pénzzel járult hozzá a munka sikeréhez.

“A teljes szakmai programot mintegy horizontálisan átszövi a digitalizáció, az innovatív és okos megoldások megvalósítása és e szempontok mentén a valós gazdasági igények kielégítése, a digitális megoldások a program keretében lehatárolt hat pillérében visszaköszönnek.

A program pillérei a következők:

  1. Budapesti Műszaki Egyetem Science Park, Balatonfüredi Tudáscentrum:
  • informatikusképzés képzés,
  • iparvállalatoknak képzések, tanulmányi versenyek, adatvagyon-gazdász képzés

  1. Szakképzési ágazati tudásközpont
  • az Ipar 4.0-át támogató szakképzések

  1. Balatonzone
  • vízi innovációs park és tudásközpont, vízi innovációk, hajóhulladék körforgásos gazdaságba implementálása
 
  1. Balaton-Bakony Akadémia
  • posztgraduális turisztikai képzési központ gasztronómia – bor – aktív – digitális és vallási turizmus tématerületeket felölelve
 
  1. Balatonfüredi vallási és sprituális programfejlesztés
  •  Dunántúli zarándokút app-fejlesztéssel
 
  1. BALATONMONITORING
  • Balaton adatvezérelt monitorozása, stratégiai K+F műhelyek az érintett szereplőkkel

Mi történt eddig és hova tartunk?

Az ismertetett magyarországi program csak egy a sok magyarországi fejlesztés közül, amelyek eredményeként előbb-utóbbi teljesen digitálissá válik a közigazgatás. Az oádig vezető úton az egyik, elmúlt időszakban “teljesített” mérföldkő volt a teljes körű elektronikus ügyintézés 2018-as bevezetése. A rendszer elindításáról Dr. Sántha György az eGov Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója részletes elemzésében többek között arról írt, hogy “az eddigi fejlesztések túlságosan is közigazgatás szempontúak voltak”.

A szakember szerint a társadalmi szintű kommunikáció és az ügyfélélmény fokozása nem volt kiemelt szempont a fejlesztések során. A jövő azonban jó eséllyel ez. A digitális közigazgatáshoz vezető út a magasabb ügyfélélményt biztosító „okos” (smart) és személyre szabott elektronikus ügyintézési rendszerek felépítését jelenti. 

____________
Forrás:
07_Elektronikus_ugyintezes.pdf (kozszov.org.hu)

Lóczy Lajos Gimnázium (loczygimnazium.hu)

 

 

 

 

Kapcsolódó linkek:
- Infotér: Csak látszólag adjuk ingyen - adatokkal fizetünk egy csomó mindenért
“Az adat az új olaj” - “Nincs ingyen ebéd” - előbbi mondás a technológiai vagy digitális korszak szülötte, Ann Wimbland, elsősorban az amerikai piacon ismert befektetőhöz köthető, utóbbi - egy anekdota szerint - pedig Winstons Churchill brit miniszterelnö