Digitális polgárság és személyiségformálás
Az információs technológia megkerülhetetlensége a mindennapi életben ténykérdés. A digitális polgárság, az emberek által használt egyre több kommunikációs eszköz és alkalmazás azonban etikai kérdéseket is felvet. A legegyszerűbb példa az internet. A közösségi oldalak nemcsak a kapcsolattartást segítik elő ismerőseinkkel, hanem a felhasználók személyiségére, társas kapcsolataira is hatnak, a hirdetőknek pedig aranybánya egy-egy közösségi oldal, mert rengeteg információt szerezhetnek meg a felhasználókról.Általában véve pedig maga az internet is egyelőre nem teljesen látható módon hat a társadalomra és a társadalmi folyamatokra.
Malcolm Harbour, konzervatív-reformer brit képviselő, a belső piaci szakbizottság elnöke a szemináriumi nyitóbeszédében elmondta, hogy az információs technológia térnyerésével egy időben mindenféleképpen beszélni kell az azzal kapcsolatos etikai kérdésekről is. Ahogyan az később elhangzott: a technológia nem semleges, mert meghatározza, hogy mit teszünk, hogyan gondolunk és hogyan élünk. Simon Rogerson, egy az információs technológiák etikai kérdéseivel is foglalkozó brit kutatócég elnöke elmondta, hogy a közösségi oldalakon végzett marketingtevékenységek, a személyiség formálása olyan etikai kérdéseket is felvet, amelyekkel foglalkozni kell. Bernd Stahl professzor, az Európai Bizottság támogatásával foglalkozó ETICA projekt koordinátora szerint azért fontosak ezek a kérdések, mert általuk jobban megérthetjük a jövőt is, és a társadalmi változásokra is hatással lehetünk. A mostani tendenciákból is az olvasható ki, hogy egyre gyakoribb lesz az interakció az emberek és a technikai berendezések között.
Új technológiák, régi kérdések
Az információs technológia bár már most is az élet minden területén jelen van, gyakran láthatatlan. Ez számos kérdést felvet például a magánélethez való joggal kapcsolatban.
Peter Hustinx,európai adatvédelmi biztos aggasztónak nevezte azt a tendenciát, hogy ma már az interneten található profilok alapján döntik el a hirdetők, hogy számukra ki számít vonzó célpontnak.
Florent Frederix a technológiai fejlődés sebességérehívta fel a figyelmet. Olykor a technikai rendszerek több információt képesek tárolni, mint az emberek maguk - fogalmazott. Philip Virgo az EURIM információs technológiai szövetség főtitkára szerint hiába változott sokat a technika az elmúlt időszakban, az alapvető etikai kérdések továbbra is érvényesek. Megnőtt viszont annak az esélye, hogy a technológiák segítségével kárt lehessen okozni - tette hozzá.
Alan Freeland, aki az IBM képviseletében vett részt a rendezvényen, elmondta, hogy az információs technológia szükségszerűen semleges, de felhasználása már nem az. „A GPS-t lehet arra is használni, hogy segítsen eligazodni vezetés közben, de arra is használható, hogy ellenőrizzük, hogyan vezetnek az autósok” - hozott egy mindennapi példát.
Alma Whitten a Google képviseletében más szempontra hívta fel a figyelmet: „Ha van egy hatalmas információs eszköz, amely az emberi intelligencia által felhalmozott tudást összesíti, abban szükségszerűen a negatív dolgok is megjelennek. Hol van a cenzúra határa?” - tette fel a nem elhanyagolható kérdést.
Kapcsolódó anyagok:
