- Solymár Károly Balázs: Magyarország jól reagált a vírushelyzet okozta kihívásra. A vállalkozások nagy részének fokoznia kellett a digitalizációt, gondoljunk csak a home office térnyerésére, vagy azokra a kereskedelmi, vendéglátóipari cégekre, amelyek webshop nélkül nehéz helyzetbe kerültek volna a válság okozta bevételkiesés miatt. Pozitív a hatás továbbá az állami elektronikus közszolgáltatások területén is, elég, ha csak az EESZT-re gondolunk, amely az utóbbi időben sok hasznos funkcióval bővült, valamint a mindennapi életünk részévé vált a digitális oktatás is, amely nem működött volna anélkül a robosztus szélessávú hálózati infrastruktúra nélkül, amelyet a szolgáltatók állami segítséggel tudtak megépíteni az elmúlt években.
Nem elhanyagolható a vírus emberekre gyakorolt hatása sem, a válsághelyzet és az arra adott kormányzati, gazdasági szereplői válaszok egyértelműen igazolják, hogy a digitális technológiák, az interneten a távolból elérhető szolgáltatások használata, a távmunka ma már egyre kevésbé mellőzhetők a szellemi munkakörök szinte teljes egészében. Az IKT készségének megléte ma már az egyik legfontosabb munkahelyi kompetencia, amit a pandémiás helyzet tovább erősített.
- Solymár Károly Balázs: A Digital Economy and Society Index (DESI) 2020-as országjelentésben szereplő adatok alapján Magyarország összesítésben egy helyet (22.-ről a 21.-re) javított a 2019-es eredményekhez képest. Az összesített eredményeket tekintve a magyarországi fejlődés üteme az uniós növekedés üteméhez hasonló mértékű. Az elmúlt 6 évben a legmarkánsabb fejlődést Magyarország a hálózati összekapcsoltság (203%-os növekedés 2014-hez képest) és a digitális közszolgáltatások (205%-os növekedés 2014-hez képest) dimenzióban érte el, de enyhe növekedés tapasztalható a többi uniós országgal való összehasonlítás során az internethasználat és a vállalkozások digitalizáltsága terén is.
Ezen túlmenően nagy örömmel mondhatom, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) legújabb (2020/2021-es) vállalati digitalizációs felmérésén Magyarország rendkívül jó eredményt ért el. Az EIB elsősorban az emeltebb szintű digitalizációs megoldások használatára vonatkozó felmérése szerint Magyarország digitális gazdasága a huszonkilenc országból 2020-hoz képest három helyezést javítva a tizenkettedik helyen szerepel, ezzel pedig beléptünk vizsgált gazdaságok első, fejlettebb felébe.
A 2021-es jelentés a következő hetekben kerül nyilvánosságra, abban még a COVID okozta adatfelvételek elmaradása miatt nem várunk jelentős javulást, hiszen az adatok egy része 2019-ből származik, de 2022-ben már egy erőteljesebb javulást várunk.
